Hamis hírek, hoaxok gyártásával és terjesztésével manipulál az Európai Unió-ellenes, Oroszország által támogatott szélsőjobb a 2019 májusi európai parlamenti választások kampányában. A legújabb muszlimellenes dezinformációs kampányt átvette a Fidesz-közeli Magyar Nemzet kormányzati propaganda felület is. A fegyverkezésről beszélő orosz anyanyelvű prágai imámot a helyi muszlimok kizárták, a kormánylap erről nem számolt be.

Rémhír terjesztésével manipulálja a magyarországi közvéleményt a kormányzati propaganda zászlóshajója, a Magyar Nemzet. A “Fegyverkeznének a muszlimok Prágában?” című írás a tisztességes tájékoztatás legelemibb szabályainak sem felel meg: fontos információkat hallgat el a másodlagos francia nyelvű forrásból, és a kormányzati propagandista nem nézett utána a történetnek a cseh nyelvű sajtóban sem.

A hírt, hasonló címmel, átvette a Dzsihádfigyelő hírblog is, amelynek névtelen szerzője úgy fogalmaz, hogy „a muszlimok az új-zélandi merényletet világszerte ürügyként használják a globális dzsihádban.” A “Soha többé baloldal” elnevezésű fideszes törzsszavazókat összefogó Facebook-csoport is megosztotta a Magyar Nemzet dezinformációját, a posztban „világégésről” és „Buda 150 éves elfoglalásáról” írnak.

A szándék egyértelműnek látszik: félelem kialakítása minden ellen, ami muszlim. De mi is történt valójában március második felében a prágai muszlimok háza táján? Az esettanulmánnyal nemcsak a magyar kormányzati propagandát szeretnénk megcáfolni, de bemutatjuk az európai bevándorlásellenes szélsőjobb országhatárokon átívelő manipulációs technikáit is.

Provokáció vagy aggodalom a Vencel-téren?

Két nappal a fehér felsőbbrendűség nevében 50 halálos áldozatot követelő új-zélandi terrortámadás után, március 17-én, vasárnap, Leonyid Kusnarenko, a prágai muszlim közösség elnöke a prágai Vencel-térről jelentkezett be élőben a Facebookon egy alig több mint fél perces videóban.

“A legutóbbi tragikus események fényében tájékoztatom tagjainkat, elsősorban a férfiakat, hogy akit érdekel fegyverviselési engedély kiváltása, személyes és vagyoni biztonsága érdekében szeretne fegyverkezni, forduljon hozzám és segítek.”

A prágai muszlim közösség március 18-án közleményben határolódott el vezetőjétől. Mint írták, Kusnarenko elnökké választása körüli panaszok miatt belső vizsgálatot rendeltek el, és annak lezárásáig az elnöki megnyilvánulást Kusnarenko magánvéleményének tekintik, amely nem reprezentálja a prágai muszlim közösség véleményét.

Jan Hamáček cseh belügyminiszter március 19-én értetlenségét fejezte ki a fegyverkezésre felszólító videóval kapcsolatban, amely szerinte kontraproduktív és sehova nem vezet. Közölte, hogy a cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportja már foglalkozik az esettel.

A szélsőjobb titokzatos álma

A videót még vasárnap észrevette a bevándorlásellenes szélsőjobboldali Szabadság – Közvetlen Demokrácia (SPD) párt vezetése is. A cseh mozgalom elnöke, a japán-morva származású Tomio Okamura terjedelmes Facebook-bejegyzést tett közzé „A prágai muszlimok fegyverkezésre szólítanak fel” címmel. Érdekes egybeesés: a hír ugyanezzel a címmel kérdőjellel jelent meg a Magyar Nemzet 2019 március 25-i címlapján is.

Okamura a később hivatalos pártlogó alatt is közzétett nyilatkozatban állítja, hogy az SPD elutasítja Csehország iszlamizációját. „Látható, hogy számunkra az iszlám valóságos fenyegetés. Szavazzanak kérem az SPD-re, hogy védekezzünk Csehország iszlamizációja ellen, ahogy az már a nyugat-európai országokban bekövetkezett. Gyönyörű országunkban nem akarunk iszlámot! Állítsuk meg az iszlámot, állítsuk meg a terrorizmust!” – áll az SPD közleményében, amelynek elnöke politikai példaképének Orbán Viktor magyar miniszterelnököt tartja.

A cseh bevándorlás-ellenes erők legszebb álma látszott teljesülni: egy fegyverkezésről beszélő csehországi muszlim látszólagos valósága végre megtestesítette számukra azt a virtuális ellenséget, amellyel éveken át hergelték a csehországi közvéleményt. Az SPD közleménye nem vette figyelembe a prágai muszlim közösség elhatárolódó nyilatkozatát és a fél perces videó segítségével az iszlámot egy olyan fegyverkező és támadó vallásnak láttatta, amely elérte Csehországot is. Ezt az értelmezést vette át és terjesztette tovább a Magyar Nemzet is.

Sajtó vagy propaganda?

A furcsa videót másnap már feldolgozta az egyik legolvasottabb cseh nyomtatott napilap, az Andrej Babiš cseh miniszterelnök által tulajdonolt Mladá Fronta Dnes is. Ki tudja miért, de a legjobb esetben is mínuszos hírből az országos napilap címlapos “ügyet” kreált. Így:

Ema Ghalebová, a teplicei muszlim-cseh békés egymás mellett élés egyik Csehország-szerte ismert civil arca Facebookon így kommentálta a hír manipulatív átkeretezését: „Mi érdemel nagyobb médiafigyelmet? Egy ember kinyilatkozása vagy a cseh muszlimok elhatárolódása és a felhívás egyértelmű elítélése? Világos, hogy az az egyetlen ember kinyilatkozásával csak saját magát képviseli. Köszönöm a médiának, hogy igyekszik megsemmisíteni bármilyen társadalmi egységet és szolidaritást.”

Ugyanezen a napon a cseh köztévé a cseh muszlim közösség (UMO) elnökét szólította meg. Muneeb Alrawi élesen kritizálta a videó készítőjét.

„Kusnarenko úr felhívása helytelen és illetlen. Amikor valamilyen feszültség alakul ki a világban, akkor a vallási, politikai és a civil szférának a társadalmat türelemre kell inteni.”

A csehországi muszlimok országos elnöke szerint Kusnarenko megválasztása előtt a prágai muszlim közösségbe több tucat kaukázusi és középázsiai származású muszlimot regisztráltak. A prágai muszlimok számára ismeretlen újoncok befolyásolhatták az elnökválasztás végeredményét, ezért belső vizsgálatot rendeltek el a prágai közösségben.

Március 21-én az esetet részletesen bemutatta a másik Babiš-tulajdonú cseh országos napilap, a Lidové noviny is, a vallási vezetővel egész oldalas interjú készült. A téma visszavonhatatlanul bekerült a köztudatba, beszámolt róla az összes kereskedelmi csatorna és a nagy olvasottságú bulvárlapok is.

Dezinformáció és hoax

A hamis hírek (fake news) terjesztésének egy másik közkedvelt módszere a hoax. Ez egy angol eredetű szó, amely különböző közösségi felületeken elképesztő gyorsasággal terjedő beugrató és megtévesztő áhíreket jelent. Magyarul a “hírlapi kacsa” kifejezésként fordíthatjuk.

A prágai muszlim vezető ellentmondásos egyéni akciója az internetes szubkultúrában is önálló életre kelt. A “Csehország a miénk – igazsággal a neomarxizmus ellen” elnevezésű Facebook csoportban egy olyan fotót posztoltak, amelyen Kusnarenko látható két cseh rendőr társaságában. A képen látható szöveg szerint „a cseh rendőrség rendőri védelmet biztosít annak a muszlimnak, amely a cseh nemzet elleni fegyverkezésre szólított fel.”

A hoax brutális gyorsasággal elterjedt, de a képen szereplő mindkét állítás hamis. A valóságban az új-zélandi támadás után a cseh rendőrség fokozott biztonsági intézkedést vezetett be a csehországi imaházak biztonsága érdekében, személyes védelmet senki nem kapott. A fotón az egyébként fegyvermániás Kusnarenko pózol két cseh rendőrrel, a képet később saját Facebook oldalára töltötte fel.

A hoax annyira elterjedt, hogy a cseh országos rendőrkapitányság március 23-án külön közleményben cáfolta a dezinformációt. „A prágai rendőrség nem biztosít és nem biztosított semmifelé személyes védelmet az említett személynek. A képen a terrorizmus-ellenes egységeink két tagja látható, akik az aktuális biztonsági helyzetre való tekintettel jelennek meg napi szolgálat közben a kiemelten védett objektumok fokozott őrzése során.”

Néhány nappal később Kusnarenko is visszafogottabban nyilatkozott a cseh köztévének. „A videó nem a csehek ellen készült. Muszlim hitű, cseh hazafi vagyok. Felháborodok, amikor a dzsihadisták támadását látom, azok nem muszlimok, hanem terroristák.”

Március 24-én a a csehországi muszlim közösség (UMO) végrehajtó bizottsága foglalkozott a prágai muszlim elnök kijelentésével.

Az UMO vezetése egyhangúan megszüntette Kusnarenko tagságát, aki ezáltal a prágai közösség vezetői tisztségét is elvesztette.

A döntést az UMO vezetősége azzal indokolta, hogy Kusnarenko komolyan sérti a cseh muszlim közösség érdekeit. A felmentett elnök a döntést elfogadta, ellene nem fellebbez.

A Magyar Nemzet egy nappal Kusnarenko tagságának megszüntetése után élesítette álhírét. A kormányzati propagandafelület nem számolt be a cikkben a prágai muszlimok azonnali elhatárolódásáról, és a csehországi muszlim közösség döntéséről sem. A rémhír két napig az MN címlapján található „Poszt-trauma” rovatból volt elérhető, a cikk tartalmát nem frissítették.

A cseh muszlim közösség döntése azért is figyelemreméltó, mert Csehországban a napokban egy másik határozott döntés is született. A Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetősége azonnali hatállyal kizárta a pártból ifjabb Václav Klaust, az ODS legnépszerűbb politikusát. A volt cseh köztársasági elnök fia a cseh parlament alsóházában tett vállalhatatlan kijelentést a csehországi zsidóságról. További részletek, itt:

Orbánizmus lejtmenetben: kizárta a cseh konzervatív párt a magyar miniszterelnök rajongóját, ifjabb Václav Klaust

Visszatérnek az európai autentikus konzervatív pártok eredeti értékeikhez, és levagdossák vadhajtásaikat. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt konfliktusa mellett a cseh Polgári Demokrata Pártban (ODS) is összecsaptak a konzervatívok és a bevándorlásellenes szélsőjobb.

Ukrajnai putyinista vagy prágai ügyvéd?

Az egész történetben a legkülönösebb részlet a botrányos videót készítő személye. Leonyid Kusnarenko az ukrajnai Odessza városából származik. A város egyharmada orosz származású, így az sem meglepő, hogy az eredetileg jogász végzettségű Kusnarenko saját állítása szerint orosz anyanyelvű. A férfi 1997-ben emigrált Csehországba apja autókereskedő barátja segítségével. Először az észak-cseh Dečínben majd a helyi csehek által csak „Ivanovy varynak” csúfolt Karlovy varyban élt.

Az eredetileg pravoszláv hitű Kusnarenko egyes források szerint öt évvel ezelőtt tért át muszlim hitre Teplicében, ahol csehországi viszonylatban nagy muszlim közösség él. Egy orosz nyelvű interjúban viszont azt állította, hogy Karlovy varyban 1999-ben konvertált az iszlám hitre. Prágában 2011-től kezdett praktizálni ügyvédként. Ellentmondásos ügyfelei miatt a neve bekerült a cseh médiába. Kusnarenko volt például annak az oroszországi férfinak az ügyvédje, aki 2017 szilveszterében halálra gázolt egy kolumbiai kislányt Prágában.

Amikor a prágai muszlim közösség vezetői posztjára bejelentkezett, azt nyilatkozta, hogy egyes számú feladatának tekinti az iszlám nem agresszív oldalának bemutatását a többségi társadalom felé. Idén februárban furcsa körülmények között választották meg. Itt azt érdemes tudni, hogy a prágai és a cseh muszlim közösség tagjai többségében a közel-keleti országokból származnak. Kusnarenko elnöki tisztségét a prágai muszlim közösségbe az elnökválasztás előtt néhány héttel korábban regisztrált kaukázusi és volt szovjet tagköztársaságból Csehországba emigrált tagoknak köszönhette.

Kusnarenko Facebook profilja alapján kedveli a fegyvereket és a küzdősportokat is. Kommentjei és megosztott fotói alapján kijelenthető, hogy erősen ruszofil érzelmű. Nem titkolja szimpátiáját Ramzan Kadirov csecsen elnök iránt, aki egyébként Vlagyimir Putyin megbízható kaukázusi szövetségesének számít. A prágai orosz nyelvű újságban 2015-ben adott nyilatkozatában kifejtette, hogy érdeklik a terrorcselekmények, állítása szerint a franciaországi Charlie Hebdo elleni támadásban a francia titkosszolgálat is benne volt. Kusnarenko az interjúban több alkalommal hangsúlyozta, hogy ismeri belülről a titkosszolgálatok működését.

Amikor idén a cseh Denník N rákérdezett korábbi interjúja alapján a titkosszolgálati kapcsolataira, Kusnarenko azt válaszolta, hogy az ukrajnai szervezett bűnözés elleni ügyosztályon dolgozott rövid ideig,és ott szerzett szakmai tapasztalatot.

Egy másik fotó alapján Kusnarenko baráti viszonyban áll a Jaroslav Foldyn politikussal is, aki a cseh szociáldemokraták szélsőjobboldali, bevándorlásellenes, Miloš Zemanhoz kötődő, maradi szárnyához tartozik. Kusnarenko Foldynnal együtt a Putyinhoz hű Éjszakai Farkasok orosz motorosbanda rajongója.

„Nem lehetséges, hogy az odesszai ügyvéd fegyverkezésre való felhívása a putyini hibrid háború szellemében inkább provokáció?” – tette fel a költői kérdést a cseh közszolgálati rádió politikai kommentátora jegyzetében. Így folytatta: „Nehéz elképzelni, hogy egy intelligens ügyvéd nem tud számol egy ilyen videó következményeivel amelyet a társadalom egy részében kiválthat, akiknél a politikai szélsőségesek az iszlámmal sikeresen riogatnak. (…)”

„Éppen ez az iszlamista-szlavofil keverék identitás formálja Kusnarenkot a Kreml propaganda számára áhított figurává, aki a muszlim fenyegetés által előhívott félelem segítségével a társadalmi nyugtalanságot folyamatosan fenntartja és ösztönzi. És mikor máskor, ha nem éppen az ausztrál terrorista támadás után jön el az idő, hogy olajat öntsön a tűzre? Az egész ügy olyan benyomást kelt, mintha a radikális muszlimok és nacionalisták tudatos vagy ösztönös koordinációja lenne” – áll a cseh közrádió politikai kommentárjában.

A cseh muszlimok állandó fenyegetésben élnek

A 2015-ös európai menekültválságot belpolitikai okokból kihasználó politikusok erőteljes iszlámellenes retorikát alkalmaznak évek óta. A muszlimellenes érzelmek felkorbácsolása ott a legkönnyebb ahol nem él számottevő muszlim közösség. Kelet-Európában az idegenellenesség Magyarországon a legnagyobb, de az észtek mellett a csehek is az élbolyban vannak.

A Magyar Nemzet állítása szerint – amelyet a Dzsihádfigyelő blog is kiemelt az utánközlésben – a prágai vallási vezető videó-bejelentkezésében azért hivatkozott az új-zélandi terrortámadásra, és nem „a csehországi vagy a prágai mohamedánokat ért szóbeli, vagy fizikai fenyegetések hatására (mert ilyen még nem történt).”

Ezzel szemben a valóság az, hogy a csehországi muszlimok elleni gyűlölet társadalomi normává vált. A cseh társadalomban az iszlámellenesség nem csak a szegényebb és kevésbé művelt rétegekre jellemző, és az évek óta folytatott gyűlöletkampány eredménye ma már az, hogy a témáról nehéz vagy egyáltalán nem lehet higgadtan beszélni.

Ennek oka elsősorban ott kereshető, hogy az iszlámról általában megfogalmazott valótlanságokat átvette Miloš Zeman köztársasági elnök, a cseh katolikus klérus és a politikai elit egy része is. Ahogy a Pew Research Center legfrissebb felmérése mutatja mindössze a csehek 12 százaléka lenne hajlandó elfogadni egy muszlimot családtagként.

Jellemző csehországi példa a magyar sajtóban alig olvasható eset, amely során egy cseh nyugdíjast ítélt el a bíróság négy évre, mert kétszer is sikertelenül próbálkozott terrorcselekménnyel. A férfi az Okamura párt támogatója volt, akciójával vonatszerencsétlenséget akart előidézni, és úgy próbálta beállítani a támadást, mintha azt muszlimok követték volna el.

Muszlimok Csehországban. A második világháború után Csehszlovákiában megszűnt muszlim közösség a demokratikus rendszerváltás után alakult hivatalosan újra. A muszlim közösség jogi státusához szükséges aláíros összejöttek, de a cseh muszlimok továbbra sem köthetnek az állam által is elismert házasságot, és nem részesülnek állami támogatásban sem. A muszlim vallású emberek száma a 2011-es csehországi népszámlálási adatok szerint 3358 ember, a nem hivatalos szakértői becselések szerint számuk tíz és húszezer fő között mozoghat. Többségük hagyományos muszlim országokból érkezett, a cseh etnikumú muszlimok száma minimális. A cseh muszlimoknak van imaháza Brnoban, Prágában, Hradec kralovéban, Teplicében is.

A címlapképen a Magyar Nemzet álhíre látható, screenshot.

Írta: Bőtös Botond