Bezárás
Szabad Sajtó

Bojkottálni vagy kérdezni? – új dilemma előtt áll az autoriter hatalom által fenyegetett sajtó

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kormányinfót tartott, amelyről több kritikus vagy ellenzéki hangvételű médiát kitiltottak. A miniszterelnök eljátszotta, hogy bármit kérdezhetnek tőle, de rendre kitért a válaszadás elől. Felmerülhet a kérdés: ilyen körülmények között érdemes-e részt venni a maradék fősodratú sajtónak az eseményen?

Érdekes beszélgetést indított el a Twitteren Kőműves Anita az Átlátszó újságírója, aki a csütörtöki Orbán Kormányszóvivői tanulságait úgy foglalta össze: „a populista politikusok rájöttek, hogy a félelemkeltéssel lehet a legkönnyebben hatalmon maradni. Nincsenek valódi válaszok, nincs lényegi vita, csak a migrációmigrációmigrációról beszélünk. Vajon megszakítható-e ez a kör, vissza tudunk térni a valódi kérdésekhez?”

Panyi Szabolcs a Direkt36 oknyomozó újságírója egy másik tanulságról írt válaszában: „jobban felkészült újságírókra van szükségünk, akik nem csak könnyű kérdéseket tesznek fel, és nem hagyják, hogy kikerülje a komoly válaszadást. Több magabiztos, vitakészséggel rendelkező, gyorsan riposztolni tudó, a valódi választ megtagadó mellébeszéléseket nem elfogadó, közbeszóló újságíróra van szükségünk.

Az újságírói szakma alapszabálya, hogy az újságíró mindössze megfigyelője és nem szereplője egy történetnek. Az autoriter politikusok megerősödésével, Putyintól kezdve, Orbánon át, Trumpig bezárólag, az újságírók egyre inkább célpontokká váltak. Ezek az autoriter politikai erők a kritikus sajtót kizárják vagy ehhez hasonló trükkökkel próbálnak fellépni ellenük.

A két oknyomozó újságíró egy magyarországi eseményről mondott véleményt, de valójában egy világszerte egyre gyakoribb jelenségről beszélnek két különböző nézőpontból. Mikor indokolt egy újságírónak letenni a tollat és kiállni jogaikért? Az elmúlt egy évben a dilemmára többféle választ adtak világszerte az újságírók. Lássuk!

Németország: bojkott

Az Alternatíva Németországért (AfD) potsdami sajtótájékoztatóján összegyűlt újságírók előtt a párt szóvivője bejelentette, hogy a Bild napilap nem tehet fel a sajtótájékoztatón kérdéseket. Két héttel korábban Michael Sauerbier, a Bild riportere az AfD szélsőjobboldali kapcsolataira kérdezett rá. A megjelent újságírók a bejelentés után felálltak helyükről és kisétáltak. A sajtótájékoztató összeomlott, a párt kénytelen volt az eseményt befejezni (leadkép).

A parlamenti tudósítók szövetsége szerint az AfD súlyos megsértette a sajtószabadság alapelveit, amikor megtiltotta az egyik riportert kérdezni. Ez „abszolút elfogadhatatlan, írták. Az újságírószervezet ugyanakkor üdvözölte a tényt, hogy a kollégák kivonultak a sajtótájékoztatóról és arra biztatták a sajtó munkatársait, hogy a jövőben is hasonlóan járjanak el, ha megtudják, hogy valamelyik kollégájuktól az AfD megtagadja a kérdés lehetőségét.

Andreas Galau, az AfD politikusa szerint az újságírók „óvodásan és nem profi újságíróként viselkedtek.” Brigit Bessin AfD pártelnök úgy kommentálta az esetet, hogy reméli, az újságírók legközelebb semleges hangnemben fognak tudósítani az AfD-ről. Ismert: a szélsőjobb párt még 2017-ben kezdte el bannolni a fősodratú média munkatársait rendezvényeiről. Az AfD által letiltott újságíró a twitteren köszönte meg kollégáinak a szolidaritást:

A németországi tavaly májusi incidens más konkrét következményekkel is járt. Magas rangú párttisztviselők esetenként kerekasztal-beszélgetéseket tartanak vezető német újságok szerkesztőivel, hogy rávegyék őket a mérsékeltebb hangnemre, amíg a “fake news” jelensége nem csökken a közvéleményben.

Izrael: kivonultak a fotósok

Egy első világháborús emlékmű felújítása és újraátadása alkalmából találkozott Izraelben Malcolm Turnbull ausztrál és Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök. Az emlékmű az ausztrál és új-zélandi katonák az ottomán birodalom katonái felett aratott győzelmének állított emléket.

Az emlékmű újjáavatásának ünnepén a külföldi média fotósai kivonultak. Azért tiltakoztak, mert a fotósok főnökét a biztonsági őrök le akarták az ellenőrzés során alsónadrágig vetkőztetni.

A Haaretz szerint ez már a sokadik alkalom volt, hogy újságírókat vetkőztetnek biztonsági őrök Netanyahu miniszterelnök rendezvényén. Az Izraelben és Palesztinában nemzetközi hírügynökségeknek dolgozó újságírókat képviselő amerikai Foreign Press Association (FPA) „megalázó esetnek” nevezte a vetkőztetést.

USA: Válogatott újságírók

Orbán Viktor Kormányinfójához hasonlóan Sean Spicer, a Fehér Ház sajtótitkára is szelektálva hívta meg az újságírókat 2017 februárjában sajtótájékoztatójának Kérdezz-Felelek (Q&A), kamera nélküli (off-camera) részére. Az eseményre a New York Times, a Politico, a CNN, a BuzzFeed, a BBC és a Daily Mail nem kapott meghívót. A Trump elnökkel szimpatizáló Breibart News, The One America, News Network és a Washington Times meghívót kapott.

A Politico posztolt egy hangfelvételt, amelyen Spicer megindokolta, miért nem lehetett jelen több fősodratú média: Van egy előre meghatározott létszámú csoport, amelynek összetételét kibővítettük. Meghívtunk még néhány embert, hogy közvetítsenek.” A riporter felvetésére, miszerint volt elég hely a teremben, Spencer visszavágott: nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, hogy hamis narratívák, kamu sztorik, pontatlan tények kerüljenek ki.

Párhuzamos álvalóságok. Steve Bannon, akkor még mint az elnök tanácsadója, a fősodratú médiára mint ellenzéki párt hivatkozott. A “Magyar Idők” nevű kormányzati propagandafelület Több mint Kormányinfó írása a “balliberális sajtót” azzal vádolta, hogy igyekszik átvenni az impotens ellenzéki pártoktól a politika formálásának feladatát.

A 2017 februári eseményt az Associated Press és a Time bojkottálta, noha meghívottak közé tartoztak. A Wall Street Journal és a McClatchy részt vettek az eseményen, de utólag tiltakozásukat fejezték ki a Fehér Ház döntése ellen. Ha időben értesülünk a kitiltásról, nem veszünk részt az eseményen, jelezte a WSJ. Kristin Roberts, a McClatchy ügyvezető szerkesztője szerint, ha a gyakorlat folytatódik a jövőben, ők is bojkottálni fogják a Fehér Ház rendezvényét.

Küldjétek a gyakornokot!

Ki ne emlékezne arra a verbális összecsapásra, amely Trump elnök és CNN fehér házi tudósítója között robbant ki a 2018 novemberi félidős választás (midterm) utáni időszak egyik sajtótájékoztatóján? A Fehér Ház nem sokkal később felfüggesztette Jim Acosta, a CNN tudósító akkreditációját.

Acosta azt kérdezte Trumptól, hogy miért “démonizálta” a közép-amerikai bevándorló menetet, amikor azt következetesen „inváziónak nevezte? Amikor a Fehér Ház gyakornoka megpróbálta visszavenni a mikrofont, Acosta felemelt kézzel tiltakozott.

Trump keményen visszavágott Acostának. „A CNN-nek szégyellni kellene magát a viselkedéséért. Nem szabadna a CNN-nek dolgoznia. Ön egy nagyon durva ember. Lássuk be, így nagyon nehéz tudósítani egy eseményrről, kérdezni a politikustól, ha az a megfélemlítés eszközét veti be az újságírók ellen.

De mit tehet ilyenkor a média? 

Jane Merrick angol újságíró a CNN weboldalára írt politikai kommentárjában a német megoldáshoz hasonló bojkottot javasolt az ilyen esetekre. „A teljes Fehér Házban dolgozó sajtónak ki kellene sétálni és nem könnyedén venni ezt a zaklatást” című cikkében azt írja, hogy az újságíróknak Trumpot „Twitter buborékjában kellene hagyni,” el kell venni tőle a levegőt, nem kell róla beszámolni.

Jay Rosen a New York Egyetem médiakritikusa hosszan érvelt javaslata mellett, hogy a Fehér Ház sajtótájékoztatójára a jövőben az amerikai újságok a gyakornokaikat küldjék el (#sendtheinterns), a tapasztalt újságírókra máshol van szükség.

A szerkesztők ismerjék fel, hogy a valódi sztorik máshol, többnyire rejtve vannak. Ezért nem kellene a fehér házi sajtótájékoztatókra tapasztalt újságíróknak játni és őket más más feladatokkal megbízni”, javasolta. Rosan szerint a Trump azt üzente az amerikai sajtónak, hogy őt nem kötelezik olyan dolgok, amit a sajtó tényeknek hív. Trump saját világában él, amit minden áron közvetíteni fognak a külvilág számára függetlenül attól, hogy a bizonyítékok mit mondanak.

Rosen szerint a mai amerikai hatalom így gondolkodik a kritikus sajtóról: „Nem probléma számunkra, ha hitetlenkedve tántorogtok ki a sajtótájékoztatóról. Nem akarjuk megnyerni a hírversenyt vagy bárkit legyőzni. Megpróbáljuk megmutatni függetlenségünket és hatalmunkat felettetek. A Fehér Ház sajtószobája nem csak sajtótájékoztatók, bejelentések vagy kérdések miatt működik. Ez a helység egyben a harag színháza is, amelyben központi szerepet játszol. Választóink utálnak titeket, és ez az a hely, ahol velük erről kommunikáluk. Viszlát srácok, holnap!” 

Információvesztés > Szolidaritás

A New Yorkerben írt válaszában a Putyin által 2000-ben feketelistára tett, orosz-amerikai kettős állampolgárságú Masha Gessen újságíró a bojkott kapcsán arra figyelmeztetett „ez azt is jelentené, hogy a sajtó teljesen kiszállna a politikai életből, amely, az újságírók számára a  felelősségvállalás feladását is jelentené.”

Gessen szerint ha az újságírók bojkottálnák Trump sajtótájékoztatóját, pont azt adják meg neki, amit akar: kevesebb kapcsolatot a médiával, kisebb láthatóságot, még kisebb átláthatóságot és felelősségre vonhatóságot.

Egy ilyen helyzetben nagyobb lenne-e az információvesztés, mint a szolidaritás többlete? Ez egy nagyon nehéz kérdés, de azt hiszem, a válasz igen – írta Gessen.”

Szóval akkor nem ignorálhatjuk, és nem is tudósíthatunk egy autoriter, populista párt vagy politikus sajtótájékoztatójáról anélkül, hogy részt vegyünk a játékában? A jelen állás szerint az újságírókat több szempontból is csapdába ejtette az autoriter hatalom, és vélhetően pontosan ez az, amit egy ilyen típusú politikus akar – vonja le a pesszimista következtetést a New York Times vélemény-rovatában Jennifer Finney Boylan, transzgender aktivista.

Masha Gessen újságíró Trump megválasztását követően, 2016 novemberében írt egy hosszabb cikket, amelyben oroszországi tapasztalatai alapján készítette fel amerikai kollégáit az új, populista elnök időszakára. Gessen 2013-ban hagyta el Oroszországot az őt és családját ért állandósuló fenyegetések miatt. Szerinte Amerikában az újságírók hamarosan szembesülnek az autokratikus rendszerekben gyakori dilemmákkal: a büntetés kockázatával való megbékélés szüksége vagy a lojalitás választása.

Amikor egy autoriter vezető az újságírókat egy olyan választási lehetőség elé állítja, hogy csak a lojalitás és a hozzáférés között lehet választani, akkor mindig az autokrata politikus nyerte meg a meccset, az újságírók pedig mindig veszítenek,” írta Gessen, majd hozzátette: „Beszélhetünk arról, hogyan lehet minimalizálni a veszteségeket, de az biztosan nettó veszteség lesz.

Egy demokratikus országban a sajtó feladata nemcsak a kormány eredményeinek didaktikus felsorolása, hanem a vélemények sokszínűségének bemutatása is. Kormányinfón az orbáni autoriter hatalom által a cikkben bemutatott dilemmába belekényszerített kritikus újságírók nem tudtak jól kijönni ebből a meccsből.

A vezető képen az Alternatíva Németországért (Afd) nevű párt 2018 májusában tartott potsdami sajtótájékoztatóját látják az újságírói bojkott pillanatában. Kép forrása: twitter.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom