Bezárás
Cseh

Prága már kevert népességű város – A cseh főváros összeomlana a gazdasági bevándorlók nélkül

A vezető képen Csehország felé irányuló külföldi bevándorlók arányát mutatja 2000 és 2017 között. Forrás: Atlasobyvatelstva.cz

Megduplázódott a külföldiek száma hét év alatt a prágai munkaerőpiacon, az ott dolgozók 28 százaléka már bevándorló hátterű. Csehországban hivatalosan több mint 550 ezer külföldi származású ember él, és a bevándorlásnak köszönhetően évről évre nő az ország lakossága. A gazdasági migránsok a helyi és regionális foglalkoztatás fontos részévé váltak és jelentős hatást gyakorolnak a cseh gazdaságra: csökkentik a munkaerőhiányt. 

„Közép-Európában nem akarunk másokkal élni, saját népességünket akarjuk megőrizni” – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár január 10-én az Orbán Viktor miniszterelnök által tartott sajtótájékoztató idején a Twitteren. Soltész Miklós KDNP-s politikus a kormány ellentmondásos reakciókat kiváltó családtámogatási programjára érkező kritikák kapcsán a külföldi munkáról nem a munkaerő szabad áramlása jutott eszébe, hanem a „hivatalos emberkereskedelem.”

Magyarország kormányának hivatalos politikai álláspontja nemcsak történelmileg tarthatatlan – régiónkban a múltban is mindig jelentős kevert népességű területek, városok léteztek. Ebben a cikkben a cseh munkaerőpiac aktuális hátterének részletes bemutatásával amellett érvelek, hogy a magyar kormány álláspontja miért áll szemben a valósággal gazdasági téren is.

„A tíz legnépesebb Prágában élő nemzetiségből mind van kollégám a cégben” – mondta az Átlátszónak Norbert, aki egy Budapest melletti településről érkezett a cseh fővárosba dolgozni. Otthon több hónapig nem talált munkát. Prágában egy nemzetközi szállító cég alkalmazottjaként egy évtizede kiválóan megállja a helyét. A magyar fiatalember nem túloz: aki ma munkát vállal Csehország fővárosában, készüljön fel, hogy kollégái többsége külföldi származású lesz. Egy tipikus multinacionális cég irodájában az emberek többsége nem csehül, hanem angolul kommunikál.

A bevándorlásnak köszönhetően élnek többen Csehországban

Az állandó és ideiglenes lakcímmel rendelkező külföldiek száma Csehországban 2018 végén meghaladta az 566 ezer főt. Ez a szám a 2017-es létszámhoz képest 40 ezerrel több külföldit jelent.

Magyarországhoz hasonlóan Csehszlovákia cseh országrészében is tízmillióan éltek a demokratikus rendszerváltás idején (1989-1990). Az elmúlt majdnem harminc évben hazánk lakossága tízmillió alá csökkent. Csehországban viszont 2018 adatok alapján a lakosság létszáma meghaladta a 10,6 milliót.

Csehországban a születések száma alig haladja meg a halálozások számát – így volt ez tavaly is: 114 405 csecsemő születése mellett 111 443-en haltak meg – a lakosság számának emelkedése a bevándorlóknak köszönhető.

A csehországi bevándorlás első számú oka a cseh gazdaság remek teljesítménye. Hasonló jelenséget lehetett érzékelni az elmúlt évtizedben, amikor 2008-ig szintén nőtt a Csehországba érkezők száma, de a gazdasági világválság ezt a migrációs irányt is visszavetette. Jelenleg minden várakozás szerint a gazdasági bevándorlás további növekedése várható.

Csehországban nem csak a munka miatt élnek külföldiek. A fenti számok nem tartalmazzák a menedékkérőket, akik menekült-státust kaptak. Ezen kívül a statisztika nem számol az engedély vagy igazolás nélkül külföldiekkel, vagy azokkal az EU-s állampolgárokkal, akik nem jelentek meg a cseh statisztikában.

A csehországi bevándorlók aránya
Infogram

A tavaly év végén összesített adatok alapján Csehországban az ukrán (131 709) a legnagyobb bevándorló csoport. Őket a hivatalosan sokáig vezető szlovákok (116 817) követik. Ők a valóságban többen lehetnek, de mivel uniós polgárok, nem kötelező regisztrálniuk állandó vagy ideiglenes lakcímet.

Harmadik helyen állnak a vietnámiak (61 817), a negyedik helyen az oroszok (38 223). Az ötödik legnagyobb bevándorló csoport a német (21 267), a hatodik a lengyel (21 279). A többi etnikumot a cseh statisztika hivatalosan az egyéb kategóriában együtt számolta meg (176 493). A bevándorló külföldiek nagyobb városokban, megyeszékhelyeken és a cseh fővárosban élnek. Az 1,28 millió prágai lakos 16 százaléka (206 656) bevándorló hátterű.

A bevándorlók megkerülhetetlenek a cseh munkaerőpiacon

A Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) 2017-ben 700 ezer gazdaságilag aktív prágai lakost regisztrált, akikből 200 ezer külföldi. A gazdaságilag aktív prágaiak 28 százaléka bevándorló hátterű. Országosan a csehországi cégek 10,7 százalékban foglalkoztatnak külföldi munkavállalót.

Prágában minden negyedik, Csehországban minden tizedik munkavállaló külföldi származású. A bevándorlók többsége a cseh fővárosban dolgozik, kivéve az olomouci és a morva-sziléziai régióban foglalkoztatott lengyeleket. Minden harmadik Csehországban dolgozó külföldi a cseh fővárosban van bejegyezve (35%).

A Csehország uniós csatlakozása óta eltelt majdnem másfél évtized év alatt a csehországi külföldi munkavállalók száma megháromszorozódott. A legtöbb külföldi 2011 és 2016 között érkezett Prágába, konkrétan 86 ezer ember. Országosan, hasonló időszakban 160 ezer külföldi érkezett dolgozni Csehországba.

„A bevándorlók a cseh munkaerőpiac pótolhatatlan forrásává váltak. A külföldi munkaerő sokkal rugalmasabb, mint a hazai munkaerő, mert olyan munkát is elvállalnak, amely kevésbé vonzó foglalkoztatási feltételeket kínál” – áll a cseh Tervezési és Fejlesztési Intézet (IPR) tanulmányában.

A kutatás módszertana. A Csehországban dolgozó külföldiekről szóló adatok még egy fél évtizeddel korábban is elérhetetlenek voltak. Az IPR a cseh Munkaügyi és Szociális Minisztérium illetve a prágai Munkaügyi hivatallal együtt gyűjtötte össze az adatokat. Az adatbázisba a cseh munkaügyi központokban alkalmazottként vagy vállalkozóként regisztrált külföldiek kerültek. A tanulmány a Cseh Köztársaságban három hónapnál hosszabb tartózkodási engedéllyel rendelkező emberekkel számolt.

Miért mennek Prágába dolgozni a külföldiek?

Számos cseh politikai párt előszeretettel uszít a „gazdasági migránsok” ellen, ám a gazdasági élet szereplői ebben nem partnerei a politikának. Ellenkezőleg, a vállalkozók inkább próbálják Csehországba csábítani a külföldieket állapította meg az IPR tanulmánya. Ezt a migrációs paradoxont erősítette a cseh sajtóban megszólított egyik munkaerő-toborzó marketingigazgatója is. Szerinte Prága az életminőség és egyéni karrierlehetőség szempontjából is vonzó célpont a külföldiek számára. A szakember hangsúlyozta, hogy Csehországba már nemcsak az uniós tagállamokból, de Ukrajnából, Szerbiából vagy éppen a Fülöp-szigetekről is érkeznek bevándorlók.

A Cseh Ipari Szövetség újabb gazdasági migránsok érkezését várja. A szervezet 2018 decemberi becslése szerint 440 ezer munkavállaló (!) hiányzik a cseh piacról. Nem véletlen, hogy a cseh vállalatok óriási nyomás alá helyezték a Babiš-kormányt, mert a jelenleginél is több külföldi munkavállalót alkalmaznának. A szervezet üdvözölte a cseh állam döntését, miszerint megduplázzák az Ukrajnából befogadható bevándorlók létszámát. Az Ipari Szövetség szerint a külföldről érkező munkaerő nem veszélyezteti a cseh alkalmazottakat.

Bevándorlók nélkül összedőlne a cseh gazdaság

Csehországban a magasan kvalifikált, főiskolai vagy egyetemi végzettségű, szegényebb kelet-európai országokból érkező emberek is szívesen munkát vállalnak. Például a bolgár, román és a magyar programozók. A Prágába érkező képzettebb munkavállalók általában több idegen nyelvet beszélnek, amelyek közül az egyik kifejezetten ritkának számít. A statisztikai hivatal munkaerő-piaccal foglalkozó szakembere szerint ma már létezik egy Kelet-Európából Prága felé irányuló agyelszívó hatás.

Csehország EU-csatlakozása óta a munkaerő-piaci helyzet annyira megváltozott, hogy ma már több ágazat egyszerűen összeomlana Prágában, ha egyik napról a másikra eltűnne a bevándorló munkaerő. Például a prágai építőipari cégek, illetve tudományos-, és technológiai cégek alkalmazottainak már több mint egyharmada külföldi. A feldolgozóiparban, a turizmusban és az informatikában a prágai munkaerő egyötöde bevándorló.

A csehországi gazdasági migránsok fizetése nagyon különböző. A románok és szlovákok átlagfizetése (31 ezer korona) például magasabb volt 2017-ben, mint a helyi cseh átlagfizetés (26 ezer korona). Ugyanakkor az ukrán bevándorló átlagbére (25 ezer korona) alacsonyabb a helyi átlagfizetéshez képest.

Baloldali kritika. Jana Maláčová (ČSSD) munkaügyi és szociális miniszter, illetve a Cseh-Morva Szakszervezetek Szövetsége javasolták, hogy az ukrán vendégmunkások legalább annyi fizetést kapjanak, mint amennyi az adott foglalkozás átlagbére.Maláčová szerint a csehek egyébként is magasabb bért kapnak, ezzel a lépéssel csak kiegyenlítenék a bérviszonyokat.

Vladimír Dlouhý, a Kereskedelmi Kamara elnöke ezzel szemben azt állítja, hogy a miniszteri szándék ellentétben áll az esélyegyenlőség elvével, és az ukrán munkásokat előnyhöz juttatná. 

Az A2larm.cz cseh baloldali internetes felületen megjelent, Hogyan ne akadályozzák a külföldiek a munkánkat című cikke szerint a cseh cégek kizsákmányolják az országba érkező külföldieket. Ezek a jellemzően betanított munkára felvett emberek alacsonyabb fizetésért dolgoznak, mint cseh kollégáik. A baloldali portál szerkesztője szerint a gyakran kaotikus munkaviszonyokon a bérek kiegyenlítésével lehetne javítani.

Az IPR-tanulmány szerint a 2001-es legelső felméréshez képest a Prágában dolgozó külföldi nők száma megnégyszereződött. Az EU-csatlakozás után a Csehországba érkező első bevándorló hullámban kevesebb volt a nő, ám ma már sokkal kiegyenlítettebb a férfi-nő arány. Igaz, ez egyelőre csak Prágára igaz.

A csehországi ukrán munkavállalók körében igen magas a nők aránya. Otthoni végzettségüket többségében nem tudják új hazájukban érvényesíteni, a külföldi munkavállalók körében ez a csoport kapja a legalacsonyabb béreket.

Kik a prágai bevándorlók és honnan jöttek?

Prágában a legnagyobb aktívan dolgozó bevándorló csoportot a szlovákok alkotják (69 363 fő, 2017-es adat). Ahogy már korábban jeleztem, ez a szám a gyakorlatban magasabb lehet. Őket követik az ukránok 48 606 fővel. A harmadik legnépesebb prágai külföldi munkaerő a tízezer fős orosz közösség.

A tanulmány kiemeli, hogy az utóbbi években nőtt a Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból és Magyarországról érkező bevándorlók száma. Meglepetésre a vietnámi munkavállalók száma enyhén csökkent, de közben Kínából valamivel többen jöttek.

A legnagyobb külföldi munkavállalói közösségek évek óta nagyjából változatlan számokat produkálnak, nem térnek el az átlagos trendtől. „A bevándorlás mértékének üteme ugyanakkor néhány ország esetében rendkívüli, talán meglepő” – állítja a tanulmány, amely szerint a három nagy csoporttól leszakadva, de „megjelentek” a prágai munkaerőpiacon a magyarok, a románok és a bolgárok.

A legbrutálisabb növekedést a magyar bevándorlók produkálták: 2010 és 2017 megnyolcszorozódott a gazdaságilag aktív prágai magyarok száma.

A külföldi származású prágai munkavállalók számának alakulása 2010 és 2017 között.
Infogram

A Csehországban élő külföldiek 53 százaléka rendelkezik állandó lakcímmel és számuk folyamatosan emelkedik. Ismert: egy csehországi állandó lakcím beszerzéséhez minimum öt év állandó csehországi tartózkodás, az egészségügyi járulék és adózás befizetésének igazolása szükséges. A ČSÚ számai azt mutatják, hogy az úgynevezett ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők száma csökken.

Ez azt is jelenti, hogy a Csehországba bevándorlók hosszabb távú letelepedésre rendezkednek be. Szintén a ČSÚ adatai szerint az utóbbi években nőtt a más EU tagállamokból érkező bevándorlók száma is.

Hol élnek a bevándorlók Prágában?

„Általában minden nemzetiségre érvényes gyakorlat, hogy idegenben a bevándorlók hagyományosan olyan helyekre költöznek, ahol már élnek saját országbéli honfitársaik” – mondja Ivana Přidalová, a prágai Károly Egyetem Urbanisztikai Kutatócsoportjának tagja.

Ez a jelenség mikroszinten működik Prágában is, nagyobb városrészekre kiterjedő etnikai jellegű koncentráció nem jellemző. A prágai mindennapi életben az a megszokott, hogy a cseh nyelv mellett napi szinten bárhol hallhat az ember orosz/ukrán, angol és vietnámi beszédet a városban. A külföldiek a mindennapi élet részévé váltak Prágában.

A leginkább jellegzetesen etnikai alapon látható városnegyed Prága Libuš kerülete, ahol egy óriási vietnámi piacot és városnegyedet látogathat meg a cseh sörtől megfáradt turista. A területen nagyjából tízezer vietnámi él, ami a kerület összlakosságának tíz százalékát teszi ki. A cseh fővárosban összesen 12 212 vietnámi él. A prágai kínai lakosság lassan növekszik (4280 fő), de még jócskán elmarad a vietnámiak számától.

Etnikailag hasonló koncentráció figyelhető meg a főváros 13. kerületében Hůrka városrész, ahol az átlagosnál több orosz él. Ez a speciális etnikai koncentráció még a 90-es években alakult ki, amikor Prága ebben a kerületben kínált olcsó lakásokat külföldieknek. A lehetőségek az oroszok használták ki legnagyobb számban, akik saját üzlethálózatot és egyéb szolgáltató egységek láncolatát építették ki. A statisztika 22 257 hivatalosan bejegyzett prágai orosz származású lakosról tud.

Az oroszokhoz képest kevesebb, de így is jelentős amerikai közösség él a cseh fővárosban. A statisztika hivatalosan 5998 prágai amerikait mutat. Az ő esetükben nem szegregációról, hanem szeparációról lehet beszélni. A cseh amerikaiak előnyben részesítik a kifejezetten drága ingatlanokat, amelyeket a többi bevándorló és a helyiek sem tudnak megfizetni Prágában. Az amerikaiak elsősorban Prága 1. kerületében (Óváros) és Prága 6. kerületében (Dejvická) élnek.

Ezekből a kerületekből a csehek folyamatosan költöznek ki a magas bérleti díjak miatt. Az amerikaiak mellett a gazdag orosz elit tagjai vásárolnak még e kerületekben ingatlanokat.

A külföldiek létszámának növekedése a cseh oktatási intézményekben is megfigyelhető. Amíg 2008/2009-es tanévben a cseh általános iskolákban 1,17 százalék volt a külföldi diákok aránya, a 2017/2018-as tanévben ez az arány 2,89 százalékra emelkedett. Egy másik adat szerint a Prágában élő külföldiek a cseh fővárosban épülő újépítésű lakások 25 százalékát tulajdonolják, befektetés céljából.

Ha sok a külföldi, akkor pörög a gazdaság

A prágaiak hagyományosan toleránsabbak a külföldiekkel, mint a vidékiek. Ivana Přidalová, a prágai Károly Egyetem Urbanisztikai Kutatócsoportjának tagja szerint a helyi többség azért tudja könnyebben elfogadni a bevándorlókat, mert nagyobb számban és mindennapi szinten élnek együtt. A szakértő szerint másokat frusztrál a nagyobb külföldi jelenlét, mert úgy gondolják, az idegen kultúrájú emberek veszélybe sodorják létezésüket, elveszik a munkájukat vagy a férőhelyet az iskolákban a gyerekek elől.

A szakértő szerint az idősebbek és a műveltebb rétegek között is előfordul idegenellenesség. Ennek az az oka, hogy ők erősebben kötődnek a szűkebb környezethez, ahol élnek, most azt látják, hogy régi szomszédaik helyére külföldiek költöztek.  Ha megkérdezzük, miért félnek a külföldiektől, azt is elmondják: attól tartanak, hogy több lesz a bűnözés és emelkedik a munkanélküliség. Az urbanisztikai szakértő szerint ezek a félelmek alaptalanok.

A cseh rendőri statisztikák nem mutatnak ki összefüggést a külföldiek nagyobb száma és a bűnözés növekedése között. A csehországi külföldiek jelenléte a helyi gazdaság erősödésével függ össze. A bevándorlók nem növelik, hanem éppen ellenkezőleg: csökkentik a munkanélküliséget és munkájukkal növelik a helyi gazdaság teljesítményét.

A gazdasági migránsokat nem Soros György „telepíti be” az európai országokba, hanem szabad akaratukból vállalnak külföldön munkát a jobb megélhetés reményében, és egyesek végleg letelepednek.

A jelenlegi magyar kormány elképzelése, miszerint Magyarországon figyelmen kívül hagyható a globalizálódó gazdaság trendje, a kiszélesedő gazdasági migráció, gyerekesen naiv elképzelés. A közép-európai cseh példa azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés már a régiónkban is fellazítja, kevertebbé formálja a homogén társadalmakat. De ez a fejlemény nem veszélyt jelent, hanem ellenkezőleg, azt mutatja, hogy jobban megy az adott országnak a sorsa. Lehet ideiglenesen politikát arra építeni, hogy megmondjuk, kit nem akarunk országunkban látni, de a következő magyar generációknak ez a gondolat már eszébe sem fog jutni.

A vezető képen Csehország felé irányuló külföldi bevándorlók arányát mutatja 2000 és 2017 között. Forrás: Atlasobyvatelstva.cz

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom