Nem a terror, hanem a populisták pusztíthatják el Európát

Kép: Biztosítja a 2017 június 4-i terrortámadás helyszínét brit rendőrség Londonban. Forrás: AP
Kép: Biztosítja a 2017 június 4-i terrortámadás helyszínét brit rendőrség Londonban. Forrás: AP

 

A Fidesz propagandagyára ezúttal a londoni terrortámadás kapcsán érezte úgy, hogy a halk részvétnyilvánítás mellett egy jó kis migránsozással és brüsszelezéssel járulhat hozzá vasárnapi pünkösdi ebéd hangulatához.

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Részletek, támogatási lehetőségek itt

 


Tovább folytatja a Fidesz azt a vallási köntösbe rejtett gyűlöletkampányt, amely a muszlimok, a menekültek és általában az iszlám vallás ellen irányul Európa és az Egyesült Államok szélsőjobboldali politikai spektrumában. Ennek lényege nagyjából így foglalható össze: nem minden “migráns” terrorista, de minden terrorista “migráns”. Természetesen a “migráns” szó alatt “muszlimot” értenek, de amit nem mondanak ki a fideszes politikusok, azt elvégzik helyettük publicistáik, mit gondoljon az egyszeri Fidesz-szavazó. Hiszen Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában “muszlimok” követték el a támadásokat. Pont. És ez egy átlagos hírfogyasztónak már elegendő információ.

Fideszes politikusok és publicistáik összjátéka

Anélkül, hogy jelentékteleníteném félelemérzetünk, miszerint a terrorizmus, mint olyan, súlyos fenyegetés, érdemes a fenti megközelítés alattomosságára rávilágítani. A fideszes politikusok és publicistáik megközelítése alapján, konkrét fegyveres csoportok helyett egy teljes népcsoportot, kultúrát és vallást hibáztatni ugyanolyan félrevezető, mintha egy párkányi kocsmai verekedést törött orral elhagyó Béla és véres ököllel távozó Víťazoslav páros gyakorlata után kijelentenénk, hogy a szlovákiai magyarok szisztematikus üldözésnek vannak kitéve Szlovákiában. Az iszlám alapjaiban nem gyűlölködő vallás, ahogy a kereszténység sem.

A veszélyt ugyanis mindig a radikalizmus hordozza, függetlenül attól, hogy vallási vagy másmilyen jelleget hordoz aktuálisan. Ráadásul még csak ehhez nem is kell felfegyverkeznie.

Csakhogy a magyar kormánynak nem érdeke, hogy a terrorizmust annak lássuk, ami. A kontinensen pusztító legújabb tömeggyilkosságok a közel-keleti háború részei és sajnálatos következményei, amelyekben mi, európaiak, magyarok (angolok, franciák, spanyolok, stb.), is részt veszünk. Ha a magyar kormány valóban az ország érdekeit képviselné, akkor egyértelművé tenné: hatalmas különbség van a legújabb európai terrorhullám és az európai kontinens felé tartó migrációs mozgások között. A terror ugyanis sem Európának, sem Magyarországnak nem érdeke, míg a migráció és emberek befogadása alapvető nemzetstratégia, régen tudta ezt még Orbán Viktor is:

“Az elkövetkezendő öt évben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió külföldit kell befogadnia. Ennek érdekében át kell gondolni a bevándorlási szabályokat”

Válasz a liberális Európa ellenségeinek

Minden egyes terrortámadás után tudatosítsuk, hogy mi, a Nyugat polgárai, egy csónakban evezünk és kettős feladatunk van: közös értékeink, többek között a vallásszabadság – alapján segítenünk kell a háborús menekülteken és nem szabad a terroristák fenyegetéseinek bedőlni.  Nem Szijjártó Péter, hanem Andy Burnham, Manchester polgármestere adja meg a választ az európaiaknak: a terroristák semmilyen közösséget nem képviselnek, ők szélsőséges támadók. Ebből következik, hogy nem szabad “a muszlimok” elleni gyűlöletnek engedni, mert pontosan ez a terroristák célja is.

De a londoni terrortámadás újra aktualizálja a kérdést, milyen módon lehetne hatékonyan válaszolni az ISIS-szel folytatott háború következményeként, az európai hátországokban is pusztító tömeggyilkosságok ellen? Bármi is legyen az Európai Unió válasza korunk egyik legpusztítóbb kihívására, ott nem lehet vita, hogy e válasznak egységesnek és határozottnak kell lenni. Az eddigi fejlemények azt mutatják: Magyarország, a térség országainak egy részével, képtelen polgárainak elmagyarázni, hogy a magyar nemzeti-, és az európai érdek oszthatatlan.

A migráció nem terrorizmus

Például a menekültek befogadását a magyar társadalom egy része számára olyan veszélyként jeleníti meg a fideszes propagandagépezet, mintha azt Brüsszel szeretné ránk kényszeríteni. A Magyarországon a jelenlegi kormány propagandaminisztériuma által létrehozott és sokszorosított populista “migráns”-“Brüsszel”-“Soros” hármas mantra jelenti azt a mentális akadályt, amely egyelőre megakadályozza, hogy végre egy tökös magyar politikus kiálljon a szavazók elé, és számukra is magabiztosan és meggyőzően elmagyarázza a magyar nemzeti és az európai érdek oszthatatlanságát. Igenis, beszéljünk világosan!

A menekültek befogadásában azért kellene Magyarország következő kormányának részt venni, mert ezzel is meg tudná Budapest mutatni a liberális Európa ellenségeinek – az iszlamista terroristáknak és az európai nacionalista politikusoknak – hogy az Európai Unió tagállami – köztük Magyarország – képesek bizonyos kérdésben megállapodni és együttműködni. Ez egy erős üzenet lehetne a menekültek felé, hogy az EU működőképes politikai közösség, amely olyan követelményrendszert állít fel, amivel minden ideérkezőnek számolnia kell. Másrészt üzenet lehetne egy mindenki által elfogadott kvótanorma az embercsempész bandák felé is, amelyet nehezebb lenne eladni a menekülteknek, mint sokszor hamis illúzió.

A kompromisszumképesség hatékony üzenete

Egy új magyar kormány részéről ez bizony egy hatékony és pozitív üzenet lehetne azon európai partnerei felé, akik most csak annyit látnak az országból, hogy az totálisan beleállt egy az Orbán Viktor által diktált populista-fundamentalista szerepbe. Egy ilyen kompromisszumos lépés már csak azért is működhetne, mert egy esetleges új magyar kormány jelezheti, annak ellenére mennek bele, hogy elégedetlenek a jelenleg működő európai biztonságpolitikával. Orbán Viktor politikája ugyanis nem csak azért rossz, mert populista, hanem azért is, mert kompromisszumképtelen és nem érti, hogy az nem csak a saját akarat érvényesítéséről szól.

Egy liberális társadalom csak akkor működőképes, ha egy témában az egymásnak ellentmondó érdekeket képviselő felek képesek megegyezni úgy, hogy visszalépnek kicsit eredeti pozíciójukból. Egy ilyen helyzetben jöhet létre egy olyan politikai tőke, amelyet egy taktikailag megfelelő időpontban, bármikor elővehetünk. De európai partnereinket figyelmeztethetjük akkor is együttműködési szándékunkra, ha úgy érezzük, alapvető magyar érdekek sérülnek egy döntés következtében.

Nézzük a kvótákat! Ez esetben nincs szó arról, hogy Magyarország érdeksérelmet szenvedne, hiszen egy tíz milliós ország képes néhány ezer, alaposan leellenőrzött menekültet ellátni, itt egy szimbolikus döntésről van szó, amely arról szól, hány embert enged be a magyar állam és biztosít számukra menekült státust. Ez az Eu-s szabályozás éppen ellenkezőleg működik: erősíti a magyar érdekeket, hiszen megüzennénk mindenkinek, hogy képesek vagyunk részt venni egy egységes politikai akarat kialakításában és tudjuk azt alkalmazni is, ráadásul tiszta üzenet lenne azok számára is, akik pont egy egységes és erős Eu ellen dolgoznak és politikai döntéseikkel megosztják, gyengítik azt.

“A menekültek esélyt adnak nekünk a jövőben”

Ezt Angela Merkel mondta még 2016 január elsején szilveszteri ünnepi beszédében. Ne tévesszen meg bennünket, ez a kijelentés nemcsak Németországra, de egész Európára vonatkozott. Ugyanakkor látjuk, hogy kevés olyan téma van ma Európában, amely ennyire megosztaná a kontinens tagállamait. Amivel Orbánék nem számoltak komolyan, az a brexit és annak következménye, a kétsebességű Európa létrejöttének felgyorsulása. 2018-ban egyedülálló és talán utolsó lehetősége lesz minden magyarnak az ország hivatalos politikáját megváltoztatni menekültügyben, amely visszaadhatja a Magyarország iránti tiszteletet és tárgyalási pozícióit az Eu-n belül.

A globalizáció korszakában, ha nem tárgyalunk, akkor a problémákat csak elodázzuk és nagyobbra gyúrjuk. Az Eu kvótarendszerének elfogadása lehetne az a lépés, amely megmutathatná, hogy egy új magyar kormány nemcsak hazai, de európai kontextusban is képes gondolkodni. Magyarország macronizációja lehetne az az út, amely garantálhatná hazánk szabadságát, jólétét és biztonságát.

Bőtös Botond

 

tetszett_a_cikk3