Alacsonyabb áron építették volna meg a szlovákok az új komáromi hidat, mégis Mészáros Lőrinc cége nyert
A párkányi Mária Valéria hidat még együtt építettük, ma a szlovákok teljes kizárásával, a szlovák ajánlathoz képest jóval drágábban építheti meg Mészáros Lőrinc cége az új Duna hidat Komáromnál.
“A Duna nem elválaszt, hanem összeköt”
ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta az új komáromi Duna-híd építésének megkezdése alkalmából tartott szlovák-magyar miniszterelnöki szintű találkozón, ünnepségen. Orbán még arra is emlékeztette az egybegyűlteket, hogy nem ez az első híd, amelyet Szlovákia és Magyarország közösen épít:
“Közösen építettük meg a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között. Sokkal nehezebb technikai körülmények között sikerült kivitelezni, mint ez a mostani esetben történni fog.”
Egy kis szlovák-magyar hídtörténelem
A szlovákiai Párkány és a magyarországi Esztergom között 2001-ben adták át az újjáépített Mária Valéria hidat. Akkor egy közös, magyar-szlovák konzorcium nyerte meg a pályázatot, amelyet az Európai Unió hagyott jóvá.
A GanzIS konzorciumot a Ganz Acélszerkezet Rt., a Közgép Unio Rt. és az Inzinierske Stavby a.s. cégek alkották. A költségek – 11,7 millió euró – legnagyobb hányadát a Brüsszelből folyósított 10 millió euróból fedezik, a fennmaradó részt és a kapcsolódó egyéb beruházásokat a két kormány fele-fele arányban finanszírozza, összesen 9,7 millió euró értékben.
Idén októberben megkezdődött az új Duna híd kivitelezése.
Ismert: a beruházás megvalósítását a magyar fél szervezi. Az Európai Unió a projektet az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) nevű pénzalapból 85 százalékban támogatja, a maradék összeget a magyar és a szlovák állam dobja össze. A beruházás költségét 117 millióra becsülték, de a versenykiírás végül alacsonyabb árat eredményezett. A szlovák fél 47,6 millió eurós, a magyar fél 52,5 millió eurós EU-támogatás áll rendelkezésére.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a tender győztesének a H-M DUNAHÍD Konzorciumot választotta, amely 91,2 millió euróért (cca 28 milliárd forint) fogja megépíteni az új Duna hidat Komárno és Komárom között.
A napi.hu megírta: a közbeszerzési dokumentumok alapján a Hídépítő Zrt., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös ajánlata az ár szempontjából kedvezőbb volt a másik pályázó az osztrák Strabag AG út- és autópálya-építő cég 104,5 millió eurós (cca 32 milliárd forintos) ajánlatánál.
Csakhogy volt egy szlovák ajánlat is, amely végül elbukott a közbeszerzés során, noha ők a hidat 74,87 millió euróból (cca 23 milliárd forint) építették volna meg. A győztes magyar és a kilőtt szlovák pályázat közötti árkülönbség tehát
16 millió euró (cca 4,9 milliárd forint).
Megkérdeztem a NIF-et, miért zárták ki a tenderből a szlovák konzorciumot és mi indokolta a drágább ajánlat kiválasztását. Ezt a választ kaptam társaságtól:
“Komárom-Komárno határon átívelő Duna-híd kivitelezési munkái vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatos összegezés elérhető a Közbeszerzési Hatóság KBA rendszerében.”
Oké, nézzük, mit mond az összegző:
Tehát a társaság további kérdéseket tett fel a pályázónak, mert a NIF az ajánlatukat “kirívóan alacsony összegűnek tartotta”.
Hogy ezután mi történt, azt Tomáš Halán, a Vahostav cég szóvivője mondta el a Sita, szlovák hírügynökségnek.
“A Vahostav egy olasz-szlovák konzorcium tagjaként pályázott, amelyben 25 százalékos részesedésünk volt. A komáromi híd megépítésére kiírt tenderre elküldtük ajánlatunkat. Ezután a NIF kiegészítő kérdéseket tett fel, amelyekre konzorciumunk kielégítően válaszolt. A magyar hatóság szerint azonban válaszainkat nem tartotta megfelelőnek, ezért kizártak minket a további versenyből. Figyelembe véve a magyar jogszabályokat az olasz-szlovák konzorcium nem fellebbezett a döntés ellen.“
Kíváncsi lettem volna, miért zárták ki a tenderből a szlovák konzorciumot, noha válaszoltak a kérdéseikre, de nem kaptam választ. De hasonlóan járt a szlovák sajtó is, a NIF nekik sem válaszolt.
Szlovák alvállalkozók nélkül
A szlovák-magyar projektben a valóságban még alvállalkozói szinten sem vesznek részt szlovák cégek. A győztes konzurcium tagjai a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. A beruházás alvállalkozói az építőiparban szintén Fideszközeli cégeknek minősülnek: Duna Aszfalt Kft., Hódút kft. a HSP Hídepitő Kft.
Szlovák cégeket csak a beruházás szlovák oldalán tervezett útépítési terveiben fedezhetünk fel. Tomáš Halán megerősítette, hogy ezt a munkát a Váhostav végzi.
A közbeszerzésen egyébként indult az SDD Konzorcium is – amelyben a Pannon – Doprastav Társaság szlovák cég is képviselte magát, de szintén elvéreztek a verseny során.
Összességében egy Szlovákiát is alapvetően érintő beruházásból kimaradtak a szlovákiai cégek, noha ez nem volt mindig így, lásd a korábbi párkányi híd-felújítás példája.
Szlovák-magyar omerta?
A pályázatot meghirdető társaság annak ellenére egy olyan pályázatot hirdetett ki győztesnek, hogy a híd másik oldaláról érkező szlovák konzorcium, a szlovák Váhostav alacsonyabb áron végezte el volna el a munkát.
A Dotoho-Átlátszó blog megkérdezte a Seszták Miklós miniszteriumát, van-e tudomása arról, hogy a NIF, a tendereztetés során, kiszórt egy 16 millió euróval alacsonyabb szlovák-olasz ajánlatot is a versenyből és ehhez mit szól, de a cikk élesítése pillanatáig nem kaptunk választ.
Ha a Fejlesztési Minisztérium válaszol, a cikket frissítjük.
Nem jutott beljebb a Duna túloldalán sem a kolléga. A szlovák Pravda napilap Érsek Árpád (Most-Híd) szlovákiai közlekedési miniszternél érdeklődött, a tárca vezetője nem volt hajlandó kommentálni az ügyet. “A pályázatot a magyar fél írta ki, a magyarországi közbeszerzési szabályok alapján. A szlovák Közlekedési Minisztérium nem tervezi kommentálni az esetet” – nyilatkozta Karolína Ducká a tárca szóvivője a pravda.sk-nak.
FRISSÍTÉS: Egy kommentelő figyelmeztetett, hogy a cikkben az eredménytájékoztatót ágyaztam be az összegzés helyett. Az összegzésből tehát kiderült, hogy az olasz-szlovák konzorcium pályázatát azért utasította el a NIF, mert a pályázó a híd megépítése utáni terhelés-próbát nem a költségvetésben előírt és a kiegészítő tájékoztatásban megerősített műszaki tartalmat kívánta megvalósítani.
Írta: Bőtös Botond
Megosztás
HOZZÁSZÓLOK