A párkányi Mária Valéria hidat még együtt építettük, ma a szlovákok teljes kizárásával, a szlovák ajánlathoz képest jóval drágábban építheti meg Mészáros Lőrinc cége az új Duna hidat Komáromnál.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

„A Duna nem elválaszt, hanem összeköt”

ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta az új komáromi Duna-híd építésének megkezdése alkalmából tartott szlovák-magyar miniszterelnöki szintű találkozón, ünnepségen. Orbán még arra is emlékeztette az egybegyűlteket, hogy nem ez az első híd, amelyet Szlovákia és Magyarország közösen épít:

„Közösen építettük meg a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között. Sokkal nehezebb technikai körülmények között sikerült kivitelezni, mint ez a mostani esetben történni fog.”

Idén októberben megkezdődött az új Duna híd kivitelezése.

Ismert: a beruházás megvalósítását a magyar fél szervezi. Az Európai Unió a projektet az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) nevű pénzalapból 85 százalékban támogatja, a maradék összeget a magyar és a szlovák állam dobja össze. A beruházás költségét 117 millióra becsülték, de a versenykiírás végül alacsonyabb árat eredményezett. A szlovák fél 47,6 millió eurós, a magyar fél 52,5 millió eurós EU-támogatás áll rendelkezésére.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a tender győztesének a H-M DUNAHÍD Konzorciumot választotta, amely 91,2 millió euróért (cca 28 milliárd forint) fogja megépíteni az új Duna hidat Komárno és Komárom között.

A napi.hu megírta: a közbeszerzési dokumentumok alapján a Hídépítő Zrt., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös ajánlata az ár szempontjából kedvezőbb volt a másik pályázó az osztrák Strabag AG út- és autópálya-építő cég 104,5 millió eurós (cca 32 milliárd forintos) ajánlatánál.

Csakhogy volt egy szlovák ajánlat is, amely végül elbukott a közbeszerzés során, noha ők a hidat 74,87 millió euróból (cca 23 milliárd forint) építették volna meg. A győztes magyar és a kilőtt szlovák pályázat közötti árkülönbség tehát

16 millió euró (cca 4,9 milliárd forint).

Megkérdeztem a NIF-et, miért zárták ki a tenderből a szlovák konzorciumot és mi indokolta a drágább ajánlat kiválasztását. Ezt a választ kaptam társaságtól:

“Komárom-Komárno határon átívelő Duna-híd kivitelezési munkái vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatos összegezés elérhető a Közbeszerzési Hatóság KBA rendszerében.”

Oké, nézzük, mit mond az összegző:

Tehát a társaság további kérdéseket tett fel a pályázónak, mert a NIF az ajánlatukat „kirívóan alacsony összegűnek tartotta”.

Hogy ezután mi történt, azt Tomáš Halán, a Vahostav cég szóvivője mondta el a Sita, szlovák hírügynökségnek.

„A Vahostav egy olasz-szlovák konzorcium tagjaként pályázott, amelyben 25 százalékos részesedésünk volt. A komáromi híd megépítésére kiírt tenderre elküldtük ajánlatunkat. Ezután a NIF kiegészítő kérdéseket tett fel, amelyekre konzorciumunk kielégítően válaszolt. A magyar hatóság szerint azonban válaszainkat nem tartotta megfelelőnek, ezért kizártak minket a további versenyből. Figyelembe véve a magyar jogszabályokat az olasz-szlovák konzorcium nem fellebbezett a döntés ellen.„

Kíváncsi lettem volna, miért zárták ki a tenderből a szlovák konzorciumot, noha válaszoltak a kérdéseikre, de nem kaptam választ. De hasonlóan járt a szlovák sajtó is, a NIF nekik sem válaszolt.

Szlovák alvállalkozók nélkül

A szlovák-magyar projektben a valóságban még alvállalkozói szinten sem vesznek részt szlovák cégek. A győztes konzurcium tagjai a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. A beruházás alvállalkozói az építőiparban szintén Fideszközeli cégeknek minősülnek: Duna Aszfalt Kft., Hódút kft. a HSP Hídepitő Kft.

Szlovák cégeket csak a beruházás szlovák oldalán tervezett útépítési terveiben fedezhetünk fel. Tomáš Halán megerősítette, hogy ezt a munkát a Váhostav végzi.

A közbeszerzésen egyébként indult az SDD Konzorcium is – amelyben a Pannon – Doprastav Társaság szlovák cég is képviselte magát, de szintén elvéreztek a verseny során.

Összességében egy Szlovákiát is alapvetően érintő beruházásból kimaradtak a szlovákiai cégek, noha ez nem volt mindig így, lásd a korábbi párkányi híd-felújítás példája.

Szlovák-magyar omerta?

A pályázatot meghirdető társaság annak ellenére egy olyan pályázatot hirdetett ki győztesnek, hogy a híd másik oldaláról érkező szlovák konzorcium, a szlovák Váhostav alacsonyabb áron végezte el volna el a munkát.

A Dotoho-Átlátszó blog megkérdezte a Seszták Miklós miniszteriumát, van-e tudomása arról, hogy a NIF, a tendereztetés során, kiszórt egy 16 millió euróval alacsonyabb szlovák-olasz ajánlatot is a versenyből és ehhez mit szól, de a cikk élesítése pillanatáig nem kaptunk választ.

Ha a Fejlesztési Minisztérium válaszol, a cikket frissítjük.

Nem jutott beljebb a Duna túloldalán sem a kolléga. A szlovák Pravda napilap Érsek Árpád (Most-Híd) szlovákiai közlekedési miniszternél érdeklődött,  a tárca vezetője nem volt hajlandó kommentálni az ügyet. „A pályázatot a magyar fél írta ki, a magyarországi közbeszerzési szabályok alapján. A szlovák Közlekedési Minisztérium nem tervezi kommentálni az esetet” – nyilatkozta Karolína Ducká a tárca szóvivője a pravda.sk-nak.

FRISSÍTÉS: Egy kommentelő figyelmeztetett, hogy a cikkben az eredménytájékoztatót ágyaztam be az összegzés helyett. Az összegzésből tehát kiderült, hogy az olasz-szlovák konzorcium pályázatát azért utasította el a NIF, mert a pályázó a híd megépítése utáni terhelés-próbát nem a költségvetésben előírt és a kiegészítő tájékoztatásban megerősített műszaki tartalmat kívánta megvalósítani. 

Írta: Bőtös Botond
[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]