Bezárás
Hoax és propaganda

Tizenöt éves rágalommal támadja a fideszes kormányzati propaganda Donald Tuskot

A vezető képen a Pesti Srácok fideszes kormányzati propagandafelület cikkét látják - kijavítva. Screenshot, paint.net

Egy tizenöt éves lengyelországi fake news alapján nácizza a fideszes kormányzati propaganda Donald Tusk európai politikust, az Európai Néppárt (EPP) elnökét. Cikkünkben bemutatjuk a propaganda terjedésének útvonalát és cáfoljuk az állításokat.

Íme, így működik az Európai Unió-ellenes Fidesz-propaganda. A kezdőrúgást a Millennium Háza kurátora végezte el: április 17-én 16:00 órakor a Mandiner élesítette Petri Lukács Ádám: „Tusk nácizásáról és a nagyszüleim emlékéről” című írást.

Április 18-án a Habony Árpád nevéhez köthető, londoni székhelyű magyar dezinformációs iroda a V4NA 15:47-kor élesítette a „Tusk a saját fájdalmát önti a világra?” című fake newst. Hét perccel később, 15:54-kor Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum igazgatója a twitteren posztolt egy fotót:

Az EPP elnökével készült interjúkban Donald Tusk úgy hangzik, mintha az Orbán miniszterelnök koronavírus-ellenes intézkedései és a nácik között párhuzamot vont Anne Applebaumot hallanánk. Aztán a gazdaságban “blitzkrieg”-et szeretne. Lehet, hogy Tusk még nem heverte ki az ellene szóló csúnya vádakat 2005-ből, amikor ezt a fotót használták?

A láthatóan felépített kommunikációs ellencsapást egy órával később folytatták. A dezinformáció széleskörű elterjedését a magasabb látogatottságú felületekre bízták.

Az origo.hu kormányzati propagandafelületen 17:11 perckor élesítettek a fake newst „V4NA: A nácizó Donald Tusk eltitkolta, hogy nagyapja Wehrmacht-katona volt” címmel. Szintén 17 óra körül került ki a Pesti Srácok (PS) kormányzati propagandafelületen „Az a Tusk nácizza Orbánt, akinek a nagyapja valóban náci kollaboráns volt” című fake news. A 16:59 perckor kiélesített „Az Orbánt nácizó Tusk nagyapja valóban náci kollaboráns volt” című összefoglalót a PS fake news alapján írták meg.

A konstruált hamis narratívát több százan osztották meg. A következő napokban várhatóan a fake news tovább terjed a fideszes polgármesterek Facebook oldalaitól kezdve a regionális elérésű felületekig. Ezért fontos, hogy a választópolgárok megismerjék a propaganda működésének technikáját, elterjedésének ütemét, felépítését. De okát és tartalmát is.

Az első kérdés, vajon miért nácizik a Fidesz?

A felhatalmazási törvény

Ahogy az Átlátszó korábban beszámolt visegrádi körképében, Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi teljhatalomra jutását élesen elítélték a régióban is. Összeállításunkban bemutattuk, hogy korábban a Fidesszel kritikus, de az együttműködést kereső lengyel és cseh pártok is a magyar kormánypárt ellen fordultak. Lengyelországban Tusk egykori pártja, a Polgári Platform (PO) változtatta meg néhány nap alatt a Fidesszel kapcsolatos véleményét. A PO ma a Fidesz kizárását javasolja az Európai Néppártból.

Állítsa le az EU a magyarországi kifizetéseket! – már a régiós partnerek is elfordulnak a Fidesztől

Éles bírálatok érkeznek a visegrádi országokból, miután a magyar miniszterelnök bebiztosította határozatlan ideig tartó, korlátlan uralmát. De elfordulnak a Fidesztől azok a kereszténydemokrata és néppárti közép-európai pártok is, amelyek eddig a Magyarországgal kapcsolatos vitákban tartózkodó állásponton voltak. Szlovákia volt budapesti nagykövete szerint Orbán Viktor katonai hatalomátvételre készül. A legnagyobb cseh ellenzéki párt a Magyarországnak juttatott EU-s kifizetések azonnali leállítását követeli. Lengyelországból a volt nagykövetek csoportja üzeni: a demokrácia nem lehet karanténban. Az Átlátszó visegrádi körképe.

Április 16-án Donald Tusk az Európai Néppárt elnöke a Der Spiegelnek adott interjút. Tusk nyilatkozott a magyarországi felhatalmazási törvényről is és bírálta a magyar miniszterelnök módszerét. „A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Ez Németországban ismerős lehet. Biztos vagyok abban, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra” – mondta Tusk.

Tusk szavaira a twitteren Novák Katalin családügyi és ifjúsági miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagáltak.

Meglepetésre a Fidesz vezetésében és szellemi holdudvarában megsértődnek, hogy Donald Tusk európai politikus párhuzamot vélt felfedezni Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Carl Schmitt náci ideológus között. Ahogy az Örülünk, Vincent? Blog is bemutatja, az utóbbi években a Fidesz ideológusai előszeretettel hivatkoztak ugyanerre a carlschmitti életműre. A Schmitt-féle identitáspolitika és az Orbán-rendszer ideológiája közötti kapcsolódást röviden az Index.hu foglalta össze.

A Fidesz-propaganda eddigi működése alapján várható volt, hogy itt nem fognak megállni. Másnap a fideszes propaganda-gépezet támadásba lendült. A magyar adófizetők pénzéből egy politikai párt (Fidesz) álláspontját népszerűsítő agitációs iratok születtek féligazságok, hamis állítások alapján a korabeli történelmi kontextus bemutatása nélkül.

„A Wehrmacht-ügy”

Ha egy hír valóságtartalmát akarjuk megvizsgálni, ellenőrizni kell az adott hír keletkezésének körülményeit. Érdemes minden esetben figyelni a hír forrására a hírt közlő médium hátterére és a hírt közlő forrás szándékára is. A mindenkori propaganda kedvelt manipulációs eszköze, hogy egy történet elmesélésekor a fenti szempontok egyikét szándékosan kihagyják. Ez történik Tusk fideszes megtámadása esetében is.

Utazzunk vissza az időben a 2005 őszi lengyelországi elnökválasztás idejére.

Nem sokkal korábban az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártja megnyerte a 2005-ös lengyelországi országgyűlési választásokat. A miniszterelnöki pozícióba a nem túlságosan ismert Kazimierz Marcinkiewicz került. Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke, a korabeli indoklás szerint, azért nem akart miniszterelnök lenni, hogy ne veszélyeztesse testvére, Lech Kaczyński elnökválasztási esélyeit.

Az elnökválasztás első körét Donald Tusk a Polgári Platform jelöltje nyerte meg. Tusk mintegy tíz százalékponttal vezetett, karnyújtásnyira volt a győzelemtől. A második fordulóban Donald Tusk (PO) és Lech Kaczyński (PiS) versengett a szavazatokért. A visszalépő jelöltek és a még bizonytalan szavazók táborában mindkét jelöltnek voltak tartalékai.

Lengyelországban már 2005-ben lehetett hallani meg nem erősített híreket, hogy a PO jelöltjének, a korabeli lengyel ellenzék vezető alakjának, Donald Tusknak elképzelhető, hogy van takargatnivalója múltjában.

Kiderült: Tusk nagyapja rövid ideig a náci Wehrmacht hadsereg tagja volt a II. világháború idején. Jacek Kurski (PiS) politikus a 2005-ös elnökválasztás kampányában kijelentette, hogy Donald Tusk nagyapja önként csatlakozott a Wehrmacht kötelékébe. A PiS képviselője szerint e történelmi körülménnyel magyarázható Donald Tusk német-barát politikája.

Részlet a 2005-ben megjelent Angora hetilap 42-es számából.

Megkezdik a horgony felhúzását a második fordulóban?

– Nem. Az igazat mondjuk.

– És az igaz, hogy az egyik ilyen horgony, amit terveztek, hogy Donald Tusk elnökjelöltet náci katonai egyenruhában ábrázolják?

– Ez durva lenne. Ha valaki otthon a konyhában németül beszél, még nem jelenti azt, hogy katonai egyenruhába öltözik.

– Németül?

– Tusk szülei németül beszélő, gdanski lakosok voltak. Erről többször írt könyvében is. Tusk nagyapjának életét diszkrét homály lepi be, mintha érinthetetlen lenne. Úgy gondolom, hogy érdekében állna ezt a kérdést tisztázni. A lengyel elnökválasztási küzdelemben a lengyel választópolgárnak mindent tudnia kellene egy jelöltről.

– Értem, és ön mit tud?

Semmit nem tudok biztosan. Komoly pomerániai források állítják, hogy Tusk nagyapja önként belépett a Wehrmachtba. Pomerániában gyakran soroztak be erőszakkal a német hadseregbe a helyi lakosság soraiból. Bármi is volt Donald Tusk nagyapjának sorsa, azért nem hibáztatom érte. Csak azért hibáztatom, hogy nem cáfolta meg a terjedő pletykát a témában. Meg kellene erősíteni vagy cáfolni, de biztosan nem kéne hallgatni a témában. Ez már nem magánügy. Tusk nem Sopot polgármester-jelöltje, hanem lengyel elnökjelölt.

Lech Kaczyński, a PiS elnökjelöltje aznap a lengyel közrádióban reagált kampányfőnöke nyilatkozatára. Az öt évvel később a szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Kaczyński szerint kampánystáb vezetője Kurski sokszor durván fogalmaz, de hiteles politikus.

A PO kampányfőnöke azonnal reagált a vádakra és a lengyel közvéleménynek olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek azt bizonyítják, hogy Tusk nagyapja a nácik által a mai Lengyelország területén kialakított gyűjtőtáborok foglya volt.

De minden hiába, nem volt helye már racionális érveknek. A PiS szempontjából kitűnő időzítéssel bedobott rágalmazás működött a lengyel társadalom német-ellenes részében. Tusk nyerő helyzetből elvesztette az elnökválasztást.

A régióban a cseh és a lengyel nacionalista politikusok esetében egy hasonló szoros politikai küzdelemben egyébként nem ritka a német-kártya kijátszása. Csehországban korábban Miloš Zeman 2013-ban azzal a hamis állítással nyerte meg a 2013-as cseh elnökválasztás második körét, hogy riválisa, a nemzeti-liberális Karel Schwarzenberg (TOP09) egy választási vitában félreérthetően fogalmazott, amikor azt állította, hogy a Beneš-dekrétumok már nincsenek érvényben. Formailag valóban nincsenek, mert egyszeri alkalomra alkotott törvények voltak egy olyan eseményre vonatkozóan, ami már a múlt része. Másnap hiába pontosította szavait, a hiszterizált cseh nacionalista szavazók eldöntötték az elnökválasztást.

Józef Tusk

A lengyel fősodratú, kritikus sajtó korabeli dokumentumok alapján feltárta Donald Tusk nagyapjának történetét.

Józef Tusk az észak-lengyelországi Gdańsk (németül: Danzig) városában született 1870-ben. A helyi kasub – egy lengyelekhez közel álló – kisebbség tagjaként. A magyarországi olvasó itt emlékezhet az egykor szintén etnikailag kevert régióban felnövő multietnikus magyarországi  családokra. Tusk nagypapa semmiben nem különbözött például a Monarchia etnikailag vegyes területén élő, magyarul is beszélő vagy értő szlovák, román, szerb vagy éppen ruszin nemzetiségű lakosainak egy részétől.

Anyanyelvén kívül beszélt németül is, de kulturális identitástudata alapján lengyelnek tartotta magát. Ennek bizonyítéka, hogy az akkor Danzig lakosságának mindössze négy százalékát alkotó lengyel kisebbség kulturális társaság rendezvényeinek rendszeres látogatója. A társaság célja a helyi lengyel közösség kultúrájának ápolása és jogainak védelme. Ezen kívül tagja volt a Lengyel Titkos Katonai Tanácsnak (Tajna Organizacja Wojskowa, TOW), amely egy háború esetén a hátország operatív feladataiért volt felelős.

Józef Tusk Danzig Szabad Város állampolgáraként 1920 és 1939 között a helyi lengyel vasútállomáson dolgozott. Egy évvel a második világháború kitörése előtt telegráfus a helyi vasútállomás telegráfusa lett. Valószínűleg együttműködött a lengyel hírszerzéssel is, de ezt az információt nem sikerült hitelesen megerősíteni történészeknek.

Mint az ismert, 1939 szeptember 1-én, Lengyelország német megszállása során, Danzig (Gdansk) városa a Német Birodalom része lett, polgárai pedig német állampolgárok. Szemtanúja volt több lengyel nemzetiségű ember letartóztatásának a helyi vasútállomásnál és a postai hivatalnál kirobbant harcok után.

Józef Tuskot is letartóztatták, mint „a német állam biztonságára veszélyes, fanatikus lengyel aktivista” és még aznap kilakoltatták házából. Tusk nagyapját munkaszolgálatra kényszerítették a Stutthof gyűjtőtábor megépítésében. A Gestapo 1941-ben kihallgatta, majd a Neuengamme gyűjtőtáborba szállították át, ahonnan 1942 augusztusában szabadult.

Két évvel később, 1944 augusztus 2-án Józef Tuskot besorozták a Wehrmacht 328.gránátos tartalék és kiképző zászlóaljába. De nemcsak Tusk nagyapját, sok más pomerániai lengyelt kényszersoroztak be a német hadseregbe. Németországi dokumentumok alapján tudható, hogy Józef Tusk a francia-német határhoz közel eső Aachen városa mellé került a Wehrmacht egyenruhájában.

Brit levéltári adatok alapján tudjuk, hogy négy hónappal később, 1944 november 24-e környékén, dezertált a nyugati szövetséges lengyel hadseregbe. Végül egy szövetségesek által ellenőrzött katonai hadifogoly-táborba került. Visszaemlékezések alapján Józef Tusk 1945 közepén tért vissza a lengyelországi Sopot településre, ahonnan családja származott. Rokonai szerint a háborús éveiről a későbbi évtizedekben nem beszélt.

Tusk ezt igyekezett úgy magyarázni, hogy nagyapja nem önként jelentkezett a Wehrmachtba szolgálatra. Történészek szerint azonban ez nem igaz, Józef Tusk a karrierje érdekében csatlakozott a náci hadsereghez” – írja az Origo.hu. A valóság ezzel szemben az, hogy Tusk nagyapját, több százezer lengyellel együtt, kényszersorozták a Wehrmachtba. Több alkalommal a megszállt területén élt lengyel nemzetiségűek pedig a német gyűjtőtábor viszontagságos körülményei és a Wehrmacht egyenruhája között választhattak.

Józef Tusk története nem egyedi: a Német Birodalom által elfoglalt területeken majd három millió lengyel élt. Berlinben úgy gondolták a 20. század 40-es éveiben, hogy a Pomerániában, Sziléziában élő németül is beszélő embereket vagy azokat, akik német ősökkel rendelkezik, még képesek lehetnek germanizálni, visszanémetesítni. A katonai területfoglalás után a helyi lakosok ezért ha elutasították a Volksliste regisztrációt könnyen gyűjtőtáborba kerülhettek. Ez volt az oka, hogy 1944-ben – Tusk nagyapjához hasonlóan – mintegy 250 ezer lengyel nemzetiségű ember harcolt a Wehrmacht soraiban.

Az origo állításával szemben nincs tudomásunk olyan komolyan vehető történészi munkáról sem, amely karrierista szempontok alapján magyarázta volna az egykor gdanski távírászként dolgozó Józef igazolt két hónapos katonáskodását a nyugati fronton. Hogy aztán az első adandó alkalommal dezertáljon a nyugati fronton a szövetségesek oldalán a nácik ellen harcoló nemzeti lengyel hadsereg kötelékébe.

A Pesti Srácok fideszes propagandafelület cikke bevezetőjében azt állítja, hogy „Tuskéknál a jellem a jelek szerint öröklődik, mert ahogy Józef Tusk is mélyen hallgatott a háború után a tetteiről, ezt az utat választotta unokája is, aki ragaszkodik ahhoz, hogy nem ismeri felmenői történetét. A történelem azonban nem minden esetben a felejtés művészete: úgyhogy Donald, kicsit szerényebben a nácizással!”

A valóság ezzel szemben az, hogy Tusk felvállalta nagyapja és családja történetét már a választási kampány idején is. Tusk a történészi kutatás nyilvánosságra hozatala után úgy nyilatkozott egy választási vitaműsorban, hogy ezekről az információkról ő eddig nem hallott. „A helyzet számomra is meglehetősen kényelmetlen, mert tudatlanságom a témában úgy nézhet ki, hogy el szeretném titkolni családom történetét. De ha ezek az információk korábban rendelkezésemre álltak volna, nem rejtettem volna el,” tett hozzá.

Tusk a TVP csatorna választási vitaműsorában még jelezte: ha úgy alakul, hogy azt a tényt, hogy nem tudott nagyapja Wehrmachtban tett szolgálatáról, most a választók hibaként fogják felróni, akkor azt vállalja.

Tusk védekezése nem egyedi, és magyarázható azzal az általános kelet-európai jelenséggel, hogy az emberek még a 20. század hatvanas, hetvenes vagy nyolcvanas éveiben sem szívesen beszéltek családtagjaik egykori politikai, katonai szerepéről, mert féltek a totalitáius kommunista államhatalom megtorlásától.

A Pesti Srácok azt is állította, hogy „Józef Tusk a nácik kollaboránsa volt a második világháború idején, amely kétszeres bűn, hiszen amellett, hogy a világégés kirobbantóinak szolgálatába állt a hazáját, Lengyelországot is elárulta.!” A valóság ezzel szemben az, hogy Józef Tuskot 1939-ben a nácik először lengyel gyűjtőtáborba vitték, 1944-ben pedig a nyugati fronton átszökött a Wehrmachtból a nácik ellen harcoló lengyel hadseregbe.

Egy 1939-ben készült fotó

1939 szeptember, Lengyelrszág, Ustronice / Opatowice közelében; a lengyel és a náci Németország biztonsági rendőrsége felügyelete alatt álló letartóztatott zsidók úti ellenőrzése. Négy rendőr ül egy kabrioletben: balról jobbra, egy Oberscharführer, egy Rottenführer egy Untersturmführer és egy Oberscharführer. Forrás: Deutsches Bundesarchiv.

1939 szeptember, Lengyelrszág, Ustronice / Opatowice közelében; a lengyel és a náci Németország biztonsági rendőrsége felügyelete alatt álló letartóztatott zsidók úti ellenőrzése. Négy rendőr ül egy kabrioletben: balról jobbra, egy Oberscharführer, egy Rottenführer egy Untersturmführer és egy Oberscharführer. Forrás: Deutsches Bundesarchiv.

Az álhírek egyik tulajdonsága, hogy mivel nem ellenőrzött tényeken alapul, ezért a gyakorlatban szinte tetszés szerint alakítható. A fent bemutatott Tusk nagypapa körüli dezinformáció az évek során egy fotóval bővült. A képen négy náci egyenruhába öltözött katona látható.

A Pesti Srácok fideszes propagandafelület termékelhelyezésében szereplő fotó alatt ezt írja: „Donald, kicsit szerényebben a nácizással! A vezetőülésen az Európai Néppárt elnökének nagyapja, Józef Tusk látható az SS biztonsági szolgálata, az SD tisztjeinek társaságában. Fotó: Facebook.

Az állítás egy nem valós tényt állít, mivel a fotón nem Donald Tusk nagyapja látható.

Az internetes képkeresők segítségével a fotó származási helye könnyen beazonosítható. A szócikk a náci hadsereg különböző katonai jelzéseivel foglalkozik. A Donald Tusk ellen felhasznált fotó url-jében ez olvasható: „Bundesarchiv Bild 101I-380-0069-37, Polen, Verhaftung von Juden, SD-Männer.” A kép forrásaként a Német Szövetségi Levéltárat adták meg, a fotó keletkezésének ideje: 1939 szeptember.

A fénykép 1939 szeptemberében készült Ustronice/Opatowice település közelében. A gépkocsiban négy férfi ül, balról jobbra: egy Oberscharführer (őrmester), egy Rottenführer (tizedes), egy Untersturmführer (második hadnagy) és egy másik Oberscharführer. Tehát ez alapján megállapíthatjuk, hogy a Tusk nagyapjaként interpretált férfi, nem lehet Józef Tusk. A politikus nagyapja 1939 szeptemberében nem állt a német hadsereg alkalmazásában, a német betörés idején távírászként dolgozott.

Bár a fénykép a 2005-ös lengyelországi elnökválasztás idején elindított rágalom után is felbukkant Lengyelországban, az eredeti fake news kiegészítésképpen különböző orosz nyelvű felületeken gyúrták össze 2014-től (Politforum.net, orosz troll Facebook-oldal). A művelet láthatóan hatékony: egy kitalált és politikai okokból félreértelmezett esemény vizuálisan is megerősítést kapott. Csakhogy a fotó valódi adatait a Pesti Srácok és a többi fideszes kormányzati propaganda-felülethez hasonlóan egyik orosz nyelvű szöveg sem rögzíti.

A 2005-ös lengyel elnökválasztási kampányban több fotót is közölt a sajtó, melyen, mint írják Donald Tusk nagyapja, Józef Tusk látható. A napvilágot látott képek közül néhány eredetét ugyan vitatták” – írja a habonyista V4NA dezinformációs ügynökség Londonból. A valóság ezzel szemben az, hogy a 2005-ös lengyel elnökválasztás idején nem a képek eredetiségéről szólt a vita, hanem Tusk nagyapjának második világháborús szerepvállalásáról. Ezen kívül arról nincs tudomásunk arról, hogy más fotón is szerepel Tusk nagyapja a Wehrmacht egyenruhájában.

Epilógus

Ez az eset kiváló példája, hogy egy történelmileg szándékosan – ráadásul bizonyítottan – félremagyarázott eset milyen könnyen válik a politikai alvilág folklórjának részévé és az milyen könnyen felhasználható egy lejárató kampányban. Országhatártól és időtől függetlenül. Tusk személye körül kialakuló dezinformációs kampány három jól meghatározható időpontban, három különböző országban erősödött fel.

Amint azt bemutattuk, Tusk nagypapa katonai múltját hézagosan bemutató narratíva először a 2005-ös lengyel elnökválasztási kampányban hangzott el hivatalosan.

A Wehrmacht-affér a 2005-ös lengyelországi elnökválasztási kampány egyik legforróbb témája volt. A történelmi dokumentumok és a teljes korabeli kontextus figyelembevétele alapján bebizonyosodott, hogy Tusk nagyapja nem önként lépett be a náci hadseregbe, de az eset dezinformációs értelmezése körüli politikai vitát Donald Tusk elvesztette. Sokan nem hitték el, hogy mint egykori történész, nem ismeri nagyapja és családja élettörténetét. A hamis hír így is hatott a nacionalista beállítottságú lengyel szavazókra.

Az interjú során elhangzott, hogy Kurski „komoly forrásokra” hivatkozva tette meg bejelentését Tusk nagyapjáról. Amikor újságírók később megkérdzték, hogy pontosan milyen forrásra hivatkozott a képviselő, a Nemzeti Emlékezet Intézetét jelölte meg Kurski. Az intézmény vezetője újságírói megkeresésre azt mondta, hogy soha nem végeztek kutatást Tusk nagyapjáról, így a politikusi bejelentéshez nincs közük. Később Kaczyński Tusktól elnézést kért.

Jacek Kurski képviselőt és kampányfőnököt pártja fegyelmi bizottsága is kérdőre vonta, hogy hamis állításokat terjeszt Donald Tuskról. Az elnökválasztás második fordulója előtt azonban Lech Kaczyński felfüggesztette a Kurski elleni vizsgálatokat. Sőt, az elnökválasztás után Kurski visszakapta párttagságát is.

Egyes vélemények szerint a Tusk elleni támadás egyben a PiS-en belüli erőviszonyokat is eldöntötte. Magyarországon kevésbé ismert, hogy a mai lengyel kormánypártban tizenöt évvel korábban még létezett egy irányzat, amely elképzelhetőnk tartott valamilyen szintű együttműködést a PO-val.

Voltak, akik úgy gondolták, hogy Kazimierz Marcinkiewicz kormányát a PO támogatni fogja, miután Marcinkiewicz néhány kérdésben megkerülte a pártelnök, Jaroslaw Kaczyński személyét. Végül a keményvonalasok akarata érvényesült: Tusk megbukott az elnökválasztáson, Marcinkiewicz egy éven belül váratlanul lemondott (és később Varsó főpolgármestere lett).

Donald Tusk 2005-ben elvesztette az elnöki választást, de később revansot vett: 2007 és 2014 között Lengyelország miniszterelnökévé választották. Lengyelországi politikai pályafutása után az európai politika jelentős alakjává nőtte ki magát: 2014 és 2019 között az Európa Tanács elnöke volt, 2020 januárjától az Európai Néppárt pártelnöki tisztségét tölti be.

A lejárató kampány akkor erősödött fel, amikor 2014-ben az ukrán-orosz háború kitörésének évében Donald Tuskot az Európa Tanács elnökének megválasztották. Az rágalmazás újbóli felmelegítését akkor a Kreml-propagandáját hirdető oroszországi vagy Oroszország-vonatkozású oldalakhoz kötötték. A fent bemutatott lengyel politikushoz kísértetiesen hasonlító náci katona fotója ekkor épült be véglegesen a majd tíz évvel korábban indított Tusk-ellenes narratívába.

Hat évvel később pedig a Magyarországon teljhatalmat szerző fideszes kormányzati propaganda használta fel újra az immár tizenöt éves rágalmazást Tusk családjáról az európai és lengyel politikus ellen.

A vezető képen a Pesti Srácok fideszes kormányzati propagandafelület cikkét látják – kijavítva. Screenshot, paint.net

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom