Do toho

Bőtös Botond Visegrád (V4) blogja

Koronavírus

Az iskolák bezárásával és több teszteléssel jelentősen lassítható a koronavírus terjedése és csökkenthető a halálozási arány

Az iskolák azonnali bezárásának elmulasztásával és a tömeges tesztelések hiányával az Orbán-kormány nem a megoldás, hanem a probléma részévé válhat.

Veszélyhelyzetet rendelt el a kormány szerdán. Bezárták az egyetemeket, csütörtöktől, az egyetemi oktatás csak távoktatásként történhet. Felfüggesztették a Határtalanul programot és megtiltották az iskoláknak a külföldi kirándulásokat is. Ezeket az intézkedéseket üdvözölni lehet, de az ellenzéki pártok szerint nem elégséges a kormány reagálása. A Jobbik az iskolák, óvodák bezárást követeli, a DK szerint a koronavírus tesztek elvégzését kellene kiszélesíteni.

A magyar kormány legfontosabb feladata az lenne, hogy csökkentse az olyan emberek számát, akik fertőzötté válhatnak és továbbadhatják a koronavírust. Ezt három lépésben lehet megtenni.

  • Az emberek közötti kapcsolatot csökkentésével. Például iskolák bezárásával.
  • A fertőzöttek sokkal korábbi azonosításával és karanténba helyezésével, és nem napokkal azután, amikor a fertőzött napokon át a vírust már elterjesztette. De ez csak úgy lenne lehetséges, ha sokkal nagyobb számú emberen végezzük el a tesztet.
  • Harmadik lépésként pedig a gyakori kézmosás mellett a kritikus közterek és felületek intenzív fertőtlenítésével.

Miért lenne fontos bezárni az iskolákat?

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a betegség gyerekeknél nem jellemző, így nem indokolt az iskolák bezárása. Amint gyerekeket is fog érinteni a vírus, újabb intézkedésekről dönthetnek.

Teljesen kizárt”, hogy az egymillió iskolás gyerek ne lépjen ki az utcára – Gulyás szerint. Nos, Csehországban szerdától ez a „teljesen kizárt” helyzet lépett érvénybe. A cseh kormány március 11-én jelentette be az összes iskola bezárását az általános iskolától a középiskoláig.

Csehországban az iskolabezárások 1,7 millió gyermeket érintenek. Nem véletlen, hogy az összes cseh ellenzéki párt helyeselte a Babiš-kormány intézkedéseit, noha politikailag antagonisztikus ellentétben állnak egymással.

Hasonló döntést hozott a régióban az olasz, a román és az észak-macedón oktatási minisztérium is. Több EU-s országban részleges iskolabezárásokat rendeltek el. Az Európai Unió 28 tagállamából 15 ország döntött az iskolák teljes vagy részleges bezárásáról hétfő estig.

Az UNESCO legfrissebb adatai szerint világszerte 22 országban zárták be a teljes iskolahálózatot, amely több, mint 370 millió gyereket érint.

Az UNESCO legfrissebb adatai szerint világszerte 22 országban zárták be a teljes iskolahálózatot, amely több, mint 370 millió gyereket érint.

Az eddigi életritmushoz képest meglehetősen erős intézkedések célja a koronavírus terjedésének lassítása. Mégis, sokan úgy gondolják, hogy az iskolabezárás túlságosan drasztikus intézkedés.

Csakhogy a témában megjelenő különböző tanulmányok azt mutatják, hogy bezárás a megfelelő válasz. Sőt, tovább kellene menni ezen az úton, hogy a vírus terjedése lelassuljon és a halálesetek száma csökkenjen.

A Science tudományos folyóirat interjút készített Nicholas Christakis professzorral, aki szerint az iskolabezárások nagymértékben segítenek a vírus terjedésének lassításában. A Yale Egyetem professzora különböző fertőző betegségek megfigyelésével és terjedésének modellezésével foglalkozik.

A professzor a Nature folyóiratban 2006-ban megjelent tanulmányában egy világszintű influenzajárványt modellezett és egy ilyen környezetben mutatott be különböző iskolabezárási stratégiákat.

Strategies for mitigating an influenza pandemic

Numerical models of the epidemiology of a potential flu pandemic show there is no single magic bullet which can control the outbreak, but that a combination of approaches could reduce transmission and save many lives. Border restrictions are unlikely to have much effect and travel restrictions within one country would make very little difference to the spread of a pandemic within that country. The models predict that a pandemic in the United Kingdom would peak within two to three months of the first case, and be over within 4 months. It also shows that vaccines need to be available within two months of the start of a pandemic to have a big effect in reducing infection rates. That means that vaccines would need to be stockpiled in advance to be effective.

Christakis tanulmánya alapján kétféle iskolabezárásról beszélhetünk: reaktív és proaktív. A reaktív iskolabezárás akkor történik meg, amikor az intézményben megjelent az első fertőzött gyerek. Ekkor az iskola bezárásával a legtöbb szülőnek nincs gondja. A proaktív megközelítés alapján az iskolát még a fertőzés előtt zárják be. Ez utóbbi módszert általában többen elutasítják.

A tanulmány esetleírása felhasználható a hasonló ütemben terjedő koronavírus járványra is.

A tanulmány megállapította, hogy az iskolák bezárása 25 százalékkal csökkenti a fertőzés mértékét és két héttel kitolta az érintett területen járvány kiteljesedését.

A járvány tetőzésének eltolása egyben a betegség terjedését is lassítja és az esetek száma is jobban eloszlik az időben. Ennek azért van értelme, mert így naponta kevesebb új eset fordul elő, amely jelentősen tehermentesítheti az egészségügyi rendszert. A professzor szerint az iskolabezárás indokolt és helyes lépés egyetlen azonosított fertőzés után is. Különösen érvényes lehet egy ilyen lépés járvány esetén, mert akkor valószínűleg több eset is előfordulhat egy közösségben.

Az amerikai egyetemi tanár szerint a proaktív iskolabezárás még hatékonyabb. A kutatás bebizonyította, hogy az egyik leghatékonyabb nem gyógyszertani eljárásról van szó, amely egy ilyen helyzetben alkalmazható. Amíg a reakciós iskolabezárás elkülöníti a gyerekeket a betegség elől, addig a proaktív módszer az egész közösség egészségének megőrzéséről szól.

Egy előzetes iskolabezárás a gyermekek, szülők és a tanárok keveredését, érintkezését akadályozza meg. Ezen kívül általában korlátozza az emberek mozgását, tehát újabb személyek, például a szülők megfertőzésének lehetőségét. Másképp fogalmazva: az iskolabezárás a szülőket az otthonmaradásra kényszeríti a gyerek(ek) miatt.

Christakis tanulmányában több nemzetközi történelmi példával támasztja alá kutatását. Az egyik ilyen példa az 1918-as spanyolnátha elterjedésének időszakából származik. „Kiderült, hogy a proaktív iskolabezárás jelentős mennyiségű életet mentett meg. St. Louis városa 143 nappal a vírus tetőzése előtt zárta be az iskolát, Pittsburgh ugyanakkor csak 53 nappal korábban tette meg. A halálozási számokból kiderült, hogy St. Louisban mindössze harmadannyian haltak meg, mint Pittsburghben,” írta tanulmányában a tudós.

Természetesen egy ilyen döntésnek komoly társadalmi, egészségügyi és gazdasági következményei is lehetnek. Vélhetően ezeket a lehetséges következményeket átgondolta a magyar kormány is, amikor úgy döntött, hogy nem zárja be tömegesen Magyarországon az oktatási intézményeket. A döntés elmaradásával ugyanakkor azt üzenték a magyarországi társadalom felé, hogy a kormány nem mer szembenézni a következményekkel és a gazdasági szereplők érdekei fontosabbak az Orbán-kormánynak, mint az ország állampolgárainak sorsa.

A tudós szerint egyébként nincs egységes válasz arra a kérdésre, hogy mennyi időre kell egy iskolát bezárni. Nyilvánvalóan mindez az adott helyzet súlyosságától és sok más tényezőtől is függ. Kínában a koronavírus miatt hat hétig voltak zárva az iskolák, Japánban mindössze 4 hétig. A cseheknél sincs még fix időpont, meddig tartanak zárva az oktatási intézmények. A jelenlegi elképzelések szerint nagyjából egy hónapig nem kell a gyerekeknek iskolába járni.

Ami biztos: a korábbi járványok idején szerzett tapasztalatok alapján állíthatjuk: az iskolák bezárása működik. Megszakítja a betegség átadását a felnőttek között, noha korábban a gyerekek nem voltak vírushordozók. Most viszont a koronavírust a gyerekek is elkaphatják és továbbíthatják. Nehéz döntés, de kedd óta már egy világjárványról beszélünk.

A teszek fájdalmas hiánya

A magyar kormányt egyszerűen saját bezárkózó politikája csapja be. Optikailag tavaly decemberben úgy tűnt, hogy a koronavírus kínai epicentrumától valóban földrajzilag is messze voltunk. De a globalizmus korszakában többé nem léteznek már távolságok, és a néhány hónapos késés ellenére a visegrádi régióba is megérkezett a koronavírus.

Ki kell mondani: a magyar kormány több hónap előny birtokában, több külföldi példa alapján bőven lett volna ideje a hatékony stratégia kidolgozására. Az elmúlt hónapok tanulságai azt mondják, hogy a Kínában és a Dél-Koreában tapasztalható megdöbbentő növekedést csak szokatlanul szigorú intézkedésekkel és a tesztelés kiterjesztésével sikerült lassítani, megállítani.

De ez csak úgy lenne lehetséges, ha sokkal nagyobb számú emberen végezzük el a tesztet.

Amikor januárban kitört a járvány Dél-Koreában az ellenzék kritikája ellenére a kormány nem zárta le a határokat Kínával. Úgy döntöttek, hogy az országba érkező embereket 14 napos karanténba zárják. Részben hasonló döntést hozott a magyar kormány is szerdán, amikor beutazási tilalmat vezettek be négy országból és a hazatérő magyarokat karanténba rendelik.

Dél-Koreában a vírus elterjedéséért egy szektát tettek felelőssé. Az egyik szekta tagja tudatosan terjesztette a betegséget a szektatagok között.

A dél-koreai hatóságok felkészültek a vírus terjedésére, ezért megkezdték az emberek széles körű tesztelését. Dél-Koreában például volt egy olyan állomás, ahová bárki bemehetett autóval és ingyenesen elvégezhette a tesztet anélkül, hogy kiszállt volna az autójából. Ennek eredményeként képesek voltak nyomon követni és ellenőrzés alá vonni a betegség terjedésének irányát az országban.

Hétfőig a dél-koreai hatóságok összesen 210 ezer tesztet végeztek el, ami sokkal több, mint amit a világ bármelyik államában elvégeztek. A dél-koreaiak naponta képesek akár 15 ezer tesztet is kezelni. Összehasonlításképp: hasonló idő alatt Olaszországban 54 ezer tesztet végeztek el.

Az USA-ban hétfőig több mint négyezer embert teszteltek. Mivel itt meglehetősen magas a halálozások száma, összevetve a megfertőződött emberek számával, ezért feltételezhető, hogy az amerikai hatóságok rengeteg megbetegedést nem érzékeltek. Ez azt is jelenti, hogy a vírus az egészségügyi szakemberek tudta nélkül terjed az Egyesült Államokban.

Mindeközben Magyarországon nem állunk túl jól a tesztelésben, egy múlt heti adat szerint mindössze 609 tesztet végeztek el embereken a magyar hatóságok. Szlovákiában keddig 584 tesztet végeztek el, amely hét fertőzött ember beazonosításához volt elegendő.

A 10,6 millió fős Csehországban csütörtökig 1816 emberen végeztek el tesztet, a nyolc milliós Ausztriában több, mint ötezer emberen, amelyből 157 teszt bizonyult pozitívnak. Bécs e héten kedden döntött úgy, hogy lezárja Olaszországgal közös határát.

A dél-koreai példa azért is fontos, mert pont azt mutatja meg, hogy az emberek kiterjedt tesztelésével megakadályozható a koronavírus további terjedése. „A fokozott tesztelés nagyon fontos, mert a vírussal fertőzött emberek felismerése segít a vírus megállításában,” nyilatkozta Park Nung-hu egészségügyi miniszter az amerikai CNN hírtelevíziónak.

A megfertőződött emberek gyors azonosítása hozzájárul az alacsony halálozási arányhoz. Ez az arány Dél-Koreában 0,7 százalék, Kínában és Olaszországban sokkal magasabb érték. A megbetegedett emberek időben történő azonosításának köszönhetően Dél-Koreában sokkal alacsonyabb a kórházba került megbetegedett emberek száma, mint Olaszországban, ahol ez kétharmados arány.

Megfelelő mennyiségű teszt hiányában a halandóság is magasabb lenne, mivel a késői észlelés súlyosbítja a tüdőgyulladást” – mondta Lee Hjuk-min, a Koreai Orvostudományi Laboratórium igazgatója a Bloombergnek. Dél-Koreában februárban négy cég is képes volt díjtalan tesztek elvégzésére. Létrehoztak egy weboldalt is, ahol bárki nyomon követheti hol azonosították be az országban a koronavírus embereket. Bár a weboldalon nincsenek nevek feltüntetve, vannak olyanok, akik szerint ez a megoldás személyiségi jogokat sérthet.

Dél-Koreában csak az iskolák egy részét zárták be és nem tiltották meg a városok közötti mozgást sem, mint Olaszországban. Az ország legfertőzöttebb részein az emberek fegyelmezetten otthon maradnak.

Keep calm and carry on

A legfontosabb most, hogy fogadjuk el a megváltozott valóságot, amely jelenlegi ismereteink alapján egy-másfél évig is eltarthat. Nem szabad pánikolni, a mindennapi életünk napi rutinjába be kell építeni a megelőzést.

Lehetséges, hogy a 21. század második évtizedében kissé dohos előjönni múlt századi háborús példákkal, de érdemes most a brit lakosság hősies ellenállására gondolni a brit főváros felé rendszeresen berepülő náci bombázó repülőgépekkel szemben. Amely nem mellesleg hat évig tartott.

A kritikus pillanatban vagyunk, itt az ideje félretenni a magyarok állítólagos nemzetkarakterológiai jegyeit. Nem büszkeségre és szemérmességre van szükség, hanem fegyelmezettségre. Itt lenne az ideje a helyzetet komolyan venni. Nem PR-határozottságra, hanem tettekre és még több korlátozó intézkedésre lenne most szükség.

Vezető képünkön Varga Mihályt és Orbán Viktort látják. Jórészt a koronavírus volt a fő téma az MKIK keddi gazdasági évnyitó budapesti konferenciáján, 2020. március 10. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Irta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás