Bezárás
Vélemény

Hogyan hiteltelenedik el Komárom, Kolozsvár és Nagyszeben után a Fidesz nemzeti ügyekben is?

Vezető képünkön a magyarországi Momentum párt elnökét, Fekete-Győr Andrást látják, aki magyarul szólalt fel az USR-PLUS kampányrendezvényén, Kolozsváron, Romániában 2019 november 10-én, vasárnap. Fotó forrása: Dan Barna az USR-PLUS romániai elnökjelöltjének Facebook oldala.

A nemzeti identitás kizárólagosságának erőltetése napjaink európai valóságának, az Európai Uniónak a tagadása. A Momentum nemzetpolitikai paradigmaváltása egy újabb kormányzati mítoszt leplezett le. A Fidesz nem lehet minden magyar pártja.

Régen látott reakcióhullám kísérte az ún. „nemzeti oldalon” az ellenzéki Momentum párt két politikusának szlovákiai és romániai politikai szereplését. Történt, hogy Fekete-Győr András, a pártelnök a liberális USR-PLUS kolozsvári kampányrendezvényén támogatásáról biztosította a romániai elnökválasztáson induló Dan Barnát, míg Donáth Anna, a párt EP-képviselője a Progresszív Szlovákia/Együtt liberális pártszövetség komáromi rendezvényén szólalt fel.

A felmerülő panaszok lényege, hogy a magyarországi Fekete-Győr egy román jelöltet támogatott az elnökválasztáson a szintén elinduló romániai magyar jelölt helyett, míg Donáth Anna a magyar és a szlovák(iai) identitás egyidejű megélésének fontosságára hívta fel a figyelmet a szlovákok és magyarok lakta dél-szlovákiai településen.

Külön nyilatkozatot adott ki a Fidesz, A Momentum ismét szembemegy a magyar érdekekkel is címmel a témában, de több fideszes politikus is szükségesnek érezte, hogy megszólaljon. Így tett Pósán László Debrecen fideszes parlamenti képviselője, aki nemzetárulónak nevezte a momentumosokat. Gulyás Gergely miniszter román ügynöknek nevezte a Momentum elnökét. Dömötör Csaba fideszes államtitkár a Facebookon videóüzenetben kérdezte meg Fekete-Győrtől, hogy mondják románul azt, szégyen.

Aktivizálta magát a Fidesz-közeli határon inneni és túli kormányzati propaganda is. Magyar párt-e a Momentum? (origo.hu), Fekete-Győr nem érti a határon túliak helyzetét (kronika.ro), Üzenet Donáth Annának (Pesti Srácok), Büszke szlovákként is lehetünk felvidéki magyarok? (ma7.sk), A burokban születettek (Mandiner), Néhány megjegyzés a magyar fiatalokhoz (Azoreg), Jászi Oszkár unokái (Magyar Nemzet), Fegyőrök munkában (Hetek).


Az etnikai kizárólagosságon alapuló gondolkodás képviselői szemében természetesen a két fiatal politikus „nemzetáruló”, „román ügynök”, „hazaáruló” lett. De a fideszes reakciók hevességének csak az egyik oka az október 13-i önkormányzati választáson elért rossz eredményből fakadó frusztráció. A másik sokkal fontosabb indok az, hogy a Fidesz által felépített politikai közösség alaptézise – miszerint a nemzeti identitás képviselete a Fidesz kizárólagos joga – kapott ezúttal találatot.

Érdemes azonban a fenti heves reakciók okát megvizsgálni és megérteni, mert

  • A fent linkelt vélemények a magyar társadalom egy részének gondolkodását képviselik
  • E vélemény uralkodó politikai helyzete Magyarország mélyebb európai integrációjának legnagyobb akadálya.

Először is, szakadjunk el egy pillanatra a két konkrét romániai és szlovákiai példától és utazzunk vissza a múltba, tanuljunk a történelemből.

Nemcsak magyar, európai is

Minden általános iskolás tudja, hogy a középkori Európában a hatalom alapját a föld képezte. A korabeli középkori társadalmak a földtulajdonosi hűbér-rendszer alapján épültek fel, amely élén a legtöbb föld birtokosa, a király állt. Az emberek identitását is ez a korabeli valóság határozta meg. Egy kolozsvári jobbágy 1490-ben a tájegységhez, vallásához, a földesúrhoz és Mátyás királyhoz tartozónak vallotta magát, az etnikai hovatartozása sokadrangú kérdés volt. A középkori harcokat nem nemzetek nevében vívták, hanem az uralkodóért.

A nemzeti gondolat és a nemzetállami eszme megerősödése az elmúlt kétszáz év története. És ez a gondolat a 1848-49-es szabadságharc előestéjén legkésőbb a Kárpát-medencében is „felébredt ezer éves álmából”. Hirtelen „megszülettek” „nemzeti” ételeink, dalaink, szimbólumaink, táncaink, népviseleteink, és hagyományaink. Ezeket a szimbólumokat és elképzelt „nemzeti” történeteket a mai napig használjuk és továbbadjuk és ez így lesz a jövőben is, amíg magyar nyelven beszélnek emberek.

A történelem tehát azt mutatja meg, hogy a nemzeti identitás ténylegesen csak a sok identitás egyike, amely alapján az egyén vagy a társadalom meghatározza magát. A különböző identitások – állampolgárság, regionális identitás, egyházi-, politikai hovatartozás – „hierarchiája” az idők során folyamatosan változott, de még az utolsó kétszáz év legfontosabb identitása, a nemzeti identitás is csak kivételes helyzetekben került domináns szerepbe a társadalom egy részében.

A valóságban az emberek a különböző identitások együttes létezését részesítik előnyben.

A többnyelvűség fontossága

A Momentum politikusainak európai szövetséges politikájára adott magyarországi reakciók megmutatták, hogy a magyar kormánypártban és környékén az etnikai alapú, nacionalista narratívában elmesélt politizálás az uralkodó narratíva. Csakhogy ez a jelenség napról napra válik anakronisztikussá és kerül konfliktusba a mindennapi élet valóságával.

Európában az etnikai alapú politizálás és a kizárólagos nacionalista ideológiára épülő nemzetállami gondolkodás visszaszorult a második világháború után. Ennek a korszakos jelentőségű trendnek legjelentősebb következménye az 1951-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség, majd az 1957-ben tovább bővített Európai Gazdasági Közösség (EGK) és a kelet-európai bővítés után megkötött maastrichti szerződéssel 1993-tól hivatalosan az Európai Unió.

A szemünk előtt fejlődő európai projekt lényege, hogy az egykori nemzetállamok fokozatosan mondanak le bizonyos szuverenitásáról és egyúttal szereplői legyenek egy szélesebb – kontinentális – alapokon újrafogalmazott politikának. Ezzel párhuzamosan megfigyelhetjük, hogy a nemzeti tudat összeegyeztethetővé válik az európai tudattal, amelynek alapja a többnyelvűség. Magyarországon az a furcsa trend alakult ki, hogy a hatalom mind élesebben szembeállítja a nemzeti tudatot az európai tudattal, sőt a legutolsó fejlemények alapján már keleti alternatívát is kínál a magyar társadalom számára.

Az egyik ok, ami miatt a magyar emberek európai tudata gyenge, miközben az etnicista kizárólagosságot hirdető politika relatív sikeres, hogy idegen nyelvtudásban sereghajtók vagyunk Európában. Mindeközben Európában ma már társadalmi standard a többnyelvűség.

El kell érni, hogy akárcsak az első világháború előtt, Magyarországon újra általános legyen a legalább kétnyelvűség. A közbeszéd mindennapi részévé kell tenni a többnyelvűséget és a humán műveltséget. Ráadásul ehhez a törekvéshez, nekünk magyaroknak remek hagyományaink vannak a szomszédos országok magyar közösségeiben.

Fordítsuk meg az irányt! Ne Budapest etnikai homogenitása legyen az irányadó a határon túli magyar közösségekben, hanem a határon túli közösségek két-, vagy többnyelvűsége legyen a minta Magyarországon.

Megbukott az etnikai alapú politika

A magyarországi Momentum párt EP-képviselője, Donáth Anna beszélt a Progresszív Szlovákia/Együtt (Progresívne Slovensko/Spolu) pártszövetség eseményén, ahol bemutatták a pártszövetség magyar jelöltjeit és magyar nyelvű programját. Fotó forrása: Donáth Anna, Facebook

A magyarországi Momentum párt EP-képviselője, Donáth Anna beszélt a Progresszív Szlovákia/Együtt (Progresívne Slovensko/Spolu) pártszövetség eseményén, ahol bemutatták a pártszövetség magyar jelöltjeit és magyar nyelvű programját 2019 november 8-án a szlovákiai Komáromban. Fotó forrása: Donáth Anna, Facebook

Orbán Viktor kizárólag az etnikai politizálás lehetőségét kínálta fel a határon túli magyarok számára. Hogy mennyire nem értik a Fidesznél az európai és a határon túli magyar világot mutatja például a Híd-Most magyar-szlovák párthoz való viszonyuk. Kövér László a magyar Országgyűlés elnöke szerint a Híd-Most nem magyar párt. Miközben a Híd-Most párt szavazói nagyságrendileg hasonló arányban szimpatizáltak az Orbán-kormánnyal, mint a Szlovákiában a Fidesz fiókszervezetének tekintett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) szavazói.

A magyarországi politikai elit – tehát a Fidesz mellett az ellenzéki pártok sem – tudták általánosan pozitív példaként megmutatni 1990 után a határon túli magyar közösségek többnyelvű és változatos világát, hanem vagy sérelmi nacionalista politikára vagy a teljes tagadásra építve rombolták a helyi magyar közösségek jövőjét. Pont ez a doktriner etnikai alapú politizálás az évek során teljesen tönkretette a határon túli magyar érdekképviseletet.

Pedig valamikor a kilencvenes években Szlovákiában és Romániában is a magyar etnikai pártok a többségi nemzet demokratikus és nyitottabb gondolkodású pártjaival keresték az együttműködést. Az akkor még egységes és több ideológiai irányzatot – konzervatív, liberális, kereszténydemokrata – is képviselő MKP vagy az RMDSZ kormányrakerülésével hozzájárult Szlovákia és Románia demokratikus fejlődéséhez.

Amikor Magyarország új politikai elitje úgy döntött (2010), hogy az országot fokozatosan kivezeti a liberális demokráciák európai közösségéből, a közvetett káros következmények még nem látszottak. Igaz, az „illiberális demokrácia” vagy a „keresztény szabadság” politikájának következményeivel a magyar demokratikus ellenzéknek is majdnem egy évtized kellett, hogy szembenézzen és működőképes politikai választ találjon.

Ráadásul a határon túli magyar közösségek alaphelyzete a történelmi adottságoktól megterhelve bonyolultabb. A saját közösségén belüli (magyar) nacionalista jelenségek mellett, egyszerre kellett volna a többségi nemzet és a Budapestről érkező magyar állami nacionalista megnyilvánulásokkal megküzdeni. A helyi magyar politikai elitek ezt a hosszú és veszélyes küzdelemet Erdélyben és Felföldön is elbuktak. A globális hatások – elvándorlás – és a lokális hatások – asszimiláció – miatt folyamatosan csökkenő létszámú hatuma közösségek érdekérvényesítő képességén nem segített az etnikai alapú politizálás.

Magyarország és a hatuma közösségek közötti kapcsolatrendszer minősége ma rosszabb, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

Autonóm közösség helyett vazallusi szerep

És ez a másik, a határon túli közösségeket meghatározó élmény nyilvánvalóbb. A 2010-től regnáló magyar autoriter rezsim a határon túli magyar közösségek szavazóit egy magyarországi politikai párt állítólag megkérdőjelezhetetlen szavazótáborává silányította. A határon túlra jutó támogatási rendszert úgy alakította át, hogy Szlovákiában és Romániában szétzilálta a magyar közösségek autonóm élményét, és politikai reprezentációjukat vazallus pozícióba kényszerítette. A következményre nem kellett sokat várni.

Nem megerősödtek a magyar politikai képviseltek a Kárpát-medencében, hanem meggyengültek vagy a politikai megszűnés szélére sodródtak. A Budapest részéről érkező brutális beavatkozás tehát nem a helyi magyar közösségek megerősítését hozta el, hanem azok szétzilálását. Úgy is mondhatnánk, ha nem lennénk tisztába a Fidesz önző belpolitikai szándékával, hogy a határon túli magyar közösségeket „friendly fire”, azaz „baráti tűz” érte.

A függő helyzetbe kerülés pont azt vette el ezektől a közösségektől, ami egy kisebbségi politizálás lényegét kéne, hogy adja: az autonóm politizálás. Mert hogyan akarna es tudna például az erdélyi magyar autonómiáért politizálni egy olyan párt, amely vazallusi helyzetbe került Budapesttel? Egy ilyen hűbéri párt mindenkori vezetése nem a helyi közösségek érdekeit tekinti prioritásnak, hanem kenyéradó gazdái előírásait követi.

A Momentum párt válasza egy ilyen helyzetben adekvát és normális: miért is kellene egy korrupt maffiaállam erdélyi vagy felföldi vazallusait támogatni egy európai, liberális és magyar pártnak? A kormányzati propaganda és a fideszes politikusok szerint a Momentumnak pusztán etnikai alapon be kellene sorolni a romániai vagy szlovákiai magyar politikusok mögé. Mert magyarok, pont. Csakhogy pont az elmúlt évtized bizonyította be, hogy az ún. fideszes nemzetpolitikának annyi köze van a magyar érdekképviselethez, mint Borkai Zsolt volt fideszes volt polgármesternek a „keresztény szabadsághoz”.

Gyengülő magyar érdekképviselet

Ennek az évtizedes romboló nacionalista-vazallusi és nyilvánvalóan ellentmondásos politikának ma már kézzelfogható következményei vannak. Ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat Szlovákiában, egyik szlovákiai magyar párt sem jutna be a pozsonyi parlamentbe. Az erdélyi magyarok politikai érdekképviselete is csak nagyon furcsa körülmények között juttatta be képviselőjét az Európai Parlamentbe 2019 májusában.

Emeljük ki: ez nem a szlovák vagy a román többség, de még csak nem is a magyar demokratikus ellenzéki pártok bűne, hanem a 2010 óta regnáló, a magyar kulturális kötődést partikulárisan pártszemüvegben keresztül definiáló Orbán-párt politikai hibája.

Ezt az ordító ellentmondást és a külhoni magyarokra nézve tragikus következményt ismerhette fel az ellenzéki Momentum párt is. A magyarországi liberális párt egyszerűen nem csinál mást, európai hangon szólítja meg a Fidesz által a centrumban hagyott határon túli magyarokat.

Nincs kétségem afelől, hogy a magyar nacionalista jelenségek felismerése, értelmezése és feldolgozása még évtizedeken keresztül eltarthat, de a Momentum új, európai hangja a mindennapi kárpát-medencei politikában reménykeltő fejleménynek tekinthető. Persze, az is világos, hogy még a Momentum is magán hordozza a klasszikus magyar nacionalista jelenségeket. Ilyen szempontból nincsenek vérmes reményeim a többi ellenzéki párttal kapcsolatban sem. Lásd például a Demokratikus Koalíció gyalázatos szavazását az Európai Parlamentben a Fidesszel és az európai szélsőjobb pártokkal együtt.

Miben újdonság a Momentum politikája?

A magyarországi Momentum párt EP-képviselője, Cseh Katalin beszélt a Mentsétek meg Romániát (USR) párt eseményén Nicu Ștefănuță USR EP-képviselő meghívására Nagyszebenben, Romániában 2019 november 1-én. Fotó forrása: Nicu Ștefănuță Facebook oldala.

A magyarországi Momentum párt EP-képviselője, Cseh Katalin beszélt a Mentsétek meg Romániát (USR) párt eseményén Nicu Ștefănuță USR EP-képviselő meghívására Nagyszebenben, Romániában 2019 november 1-én. Fotó forrása: Nicu Ștefănuță Facebook oldala.

Viszont az SZDSZ után először fordul elő a magyarországi politikában, hogy egy magyarországi párt házhoz hozza Európát a különböző identitások egyidejű megélése kapcsán. Végre nem csak azt látják a magyar választópolgárok, hogy egy magyar politikus elutazik Brüsszelbe és random, magyarokat is érintő témában felszólal, hanem magyarországi európai parlamenti képviselők a Kárpát-medencében nem nacionalista, hanem európai hangon szólalnak meg!

A Momentum politikusainak együttes szereplése román és szlovák politikusokkal azért veszedelmes a Fidesz számára, mert könnyedén lerombolhatja a „nemzeti oldal” egyik legnagyobb mítoszát, a magyar nemzeti érdekek kizárólagos képviseletének jogát. Mert a helyzet jelenleg úgy néz ki, mintha a Fidesznek mandatorikus joga lenne a hatuma-közösségek vagy a magyar nemzeti érdekek képviseletére. Pedig csak annyi történik, hogy a Fidesz történelmileg nagyon ügyesen beágyazott és elmesélt nacionalista mesevilága etnikai vakságban tart 2-3 millió embert Magyarországon.

Az európai projekt azért is nagyszerű, mert megmutatja, nincsenek kizárólagos nemzeti igazságok. Nincs kizárólagos „magyar igazság és élet” – ahogy szlovák és román sem – csak európai. Ráadásul ez az élmény sok szlovákiai vagy romániai magyarnak nem újdonság, ebben születtek meg, ebben szocializálódtak és nőttek fel. Aki ismeri ezt a világot tudja: nincsenek egyértelmű és általánosan elmesélhető történetek, van viszont rengeteg vegyesházasság, asszimiláció, és kisebbségi létben született, de Romániában vagy Szlovákiában boldoguló sok százezer magyar. Egy ilyen közegben a nacionalista politikusoknak nincs esélye.

A Momentum nem fedezte fel a spanyolviaszt, és nem javasolt identitásváltást sem. Annyit mond, ami egy szlovákiai vagy egy romániai magyarnak mindig is valóság volt: vegyük észre értékalapon a velünk együtt vagy a szomszédos országban élő nemzeteket – románokat, szlovákokat – is. Teszi mindezt nem kizárólagos „nemzeti”, hanem liberális demokrata, európai alapon. Nemcsak a franciáknak és a németeknek, de a magyaroknak, szlovákoknak és a románoknak is meg kell tanulni, hogy saját nacionalizmusukkal soha nem érvényesítik akaratukat a másik felett, míg az Európa-projekt, úgy a szűkebb kárpát-medencei vagy visegrádi politizálásnak szélesebb keretet ad a jogállami alapú megközelítés.

A Momentum politikusai az elmúlt néhány napban tett nyilatkozatai elvi következetességet mutatnak: nem kérnek a Fidesz politikájából határon belül és kívül sem, ehhez az elvi alapálláshoz pedig partnerek kellenek, ez a demokratikus politizálás lényege.

Összefoglalva

Az elmúlt harminc – de különösen az utolsó néhány – év alapján már tudjuk: a kelet-európai liberális demokráciák megszületése nem jelentette automatikusan a posztkommunista társadalmi hagyományok elhagyását is. Orbán Viktor politikája és korszaka jó példa a nacionalizmus és az etnikai politizálás régiós újjáéledésére.

Csakhogy a mai globalista, internacionalista és multikulturális folyamatok érthető módon kikezdik a nemzeti összetartozás gondolatára épülő politikát és közösségeket.

Rossz hír a „nemzeti oldal” számára, hogy ennek nem Soros György az oka, hanem a 21. századi világgazdasági folyamatok és technológiai forradalom. Lehet választani persze a bezárkózást, de a kerítés vagy ideiglenes határzár sem a bevándorlást sem a környezetváltozást nem állítja meg.

A Fidesz szempontjából a helyzet azért lehet válságos, mert nincs egy hónapja, hogy a NER egyik alapidentitása, az úgynevezett „keresztény szabadság” nevetségessé vált, kiüresedett. Egyelőre nem a Fidesz népszerűsége, hanem kohéziós ereje és identitása tört meg, persze, utóbbi nyilvánvalóan hatással lehet később a kormánypárt népszerűségi mutatójára is.

Ha a Momentum ügyesen politizál és nem hátrál meg, akkor a Fidesz a „keresztény szabadság” meséjének kiüresítése után után most elveszítheti a „magyarság=Fidesz” hamis dichotómiájának kizárólagos értelmezési keretet is.

Vezető képünkön a magyarországi Momentum párt elnökét, Fekete-Győr Andrást látják, aki magyarul szólalt fel az USR-PLUS kampányrendezvényén, Kolozsváron, Romániában 2019 november 10-én, vasárnap. Fotó forrása: Dan Barna az USR-PLUS romániai elnökjelöltjének Facebook oldala.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom