Bezárás
Nacionalizmus

Változó nacionalista szokások – szlovák szurkolókat vertek Budapesten

Különböző módon reagált a szlovák és a magyar nacionalista közvélemény, illetve politikai képviseletük a múlt heti Magyarország-Szlovákia labdarúgó mérkőzés kapcsán történt incidensekre. A magyar külügyminiszter a szlovák fél reakcióját kritizálta, miközben Magyarországon vertek meg szlovák szurkolókat és gyaláztak meg szlovák nemzeti jelképeket. Cikkünkben bemutatjuk a változó szlovák és magyar szélsőjobboldali szokásokat és a magyar választópolgár előtt elhallgatott vagy bagatellizált szlovákellenes incidenseket.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Érdekes kettősség jelent meg a botrányos jelenetekkel teli magyar-szlovák Eb-selejtező mérkőzésre adott magyarországi és szlovákiai reakciókban is. Hiába dicsérte Andrej Danko a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a szlovák-magyar együttműködést és a csodálatos budapesti légkört,

néhány napja több embert szlovák származása miatt vertek meg a magyar fővárosban.

A mérkőzés alatt és után történt incidensek miatt a szlovák külügyminisztérium bekérette a pozsonyi magyar nagykövetet. Korábban a Szlovák Labdarúgó Szövetség is elítélte a Groupama Arénában érzékelhető nemzeti intoleranciát.

Hasonló furcsa ellentmondást lehetett felfedezni Szijjártó Péter magyar külügyminiszter reakciójában is. A magyar diplomácia vezetője egyrészt a szlovák-magyar együttműködést hangsúlyozta, amikor azzal érvelt, hogy „a mérkőzést Andrej Dankoval nézte meg, aki a szlovák parlament elnöke.

Másrészt saját választói felé már a nacionalista magyar sérelmi alapállásból folytatta, amikor kijelentette, hogy „ha én minden egyes olyan eset után behívnám a szlovák nagykövetet a külügyminisztériumba, amikor egy sporteseményen szlovák szurkolók tiszteletlenül viselkednek magyar emberekkel, sportolókkal, a magyar nemzettel szemben, akkor a szlovák nagykövet állandóan ott lenne a minisztériumban.”

Cikkemben amellett érvelek, hogy a jelenleg kormányon lévő magyarországi és szlovákiai szélsőjobboldali pártok (Fidesz és SNS) barátságos politikai nyilatkozatai, közös PR-fotói valójában csak eltakarják a szlovák és magyar társadalom nacionalista gondolkodású tagjaiban az egymás ellen tovább élő hagyományos soviniszta gyűlöletet.

„Nem szimpatikus dolgok”

Az átlag magyar választópolgár sem a köztelevízióból sem más magyarországi sajtótermékből nem értesülhetett, valójában milyen atrocitások történtek a labdarúgó mérkőzésen és utána. Ahelyett, hogy a magyar köztévé beszámolt volna a magyar szurkolók egy részének kulturálatlan (himnusz kifütyülése) és agresszív (verekedések, dobálások) cselekedeteiről, a köztévé riportere ezt így foglalta össze a külügyminiszternek: „történtek olyan dolgok, amik nekik nem voltak szimpatikusak.

A mérkőzés másnapján a szlovák sajtóban a szlovák játékosok és a válogatott cseh származású szövetségi kapitánya szintén a feléjük áradó gyűlöletről beszélt. A műsorvezető kérdésére, miszerint lehet-e tudni, hogy mit sérelmeztek a szlovákok, a magyar külügyminiszter esetet bagatelizálta:

„Hát persze, elsoroltak mindenfajta eseteket, amik nekik rosszul estek.”

A budapesti diplomácia feje mindeféle önreflexió nélkül, nem elnézést kért a nemzeti túlkapásokért és mérsékletre intett, hanem a szlovák félre kezdett el mutogatni. Összhangban a magyar választói piacra legyártott EU-ellenes kommunikációs nyelvezettel, Szijjártó ezúttal nem „brüsszeli bürokratákat”, hanem „pozsonyi bürokratákat” hibáztatta, akik Szijjártó szerint „hisztérikus reakciókkal” vetették észre magukat, ahelyett, hogy „a politikai vezetőikhez hasonlóan” a „közép-európai együttműködésen” dolgoznának.

Emeljük ki: a magyar külügyminiszter a szlovák félre mutogat, miközben az általa képviselt országban szlovák szurkolókat vertek és szlovák nemzeti jelképeket gyaláztak meg.

Szlovákokat vertek magyarok Budapesten

Ladislav kiszúrt kerekű autója a budapesti magyar-szlovák mérkőzés után a magyar főváros határában egy benzinkútnál. Fotó: ŠPORT.sk

Ladislav kiszúrt kerekű autója a budapesti magyar-szlovák mérkőzés után a magyar főváros határában egy benzinkútnál. Fotó: ŠPORT.sk

A magyar-szlovák Eb-selejtező szurkolói visszhangja több ponton hasonlóságot mutatott az 1992-es Slovan Bratislava-Ferencváros és a 2008-as Dunajská Streda-Ferencváros mérkőzéseken történt atrocitásokat megélő magyar szurkolói reakciókkal. Aki ott volt a pozsonyi BEK-selejtezőn (4:1), emlékszik, hogy a magyar szurkolók fejvesztve menekültek a szlovák fővárosból. A minapi budapesti EB-selejtező után kísértetiesen hasonló kétségbeesetten és felháborodottan menekülő szlovák visszaemlékezéseket olvashattunk a helyi sajtóban.

A felfokozott hangulatra jellemző, hogy az egyik szlovák bulvárlap “Lincselés a budapesti mérkőzés után: a magyar szurkolók brutálisan megverték a szlovákokat!címmel jelent meg. A szlovák sportnapilap is részletesen beszámolt az átélt „borzalmakról” és a „magyar pokolról.

A szlovák sajtóban azt emelték ki, hogy a nacionalista gyűlölet mellett a támadások egyetlen oka a fizikai agresszió volt.

A szlovák vendégszektorban a pályára lépő szlovák játékosok rokonai, barátai és a Szlovák Labdarúgó Szövetség alkalmazottai, önkéntesei is szurkoltak. A beszámolók szerint, ahogy ilyenkor szokás, a vendégszurkolók a meccs lefújása után nagyjából 45-60 perccel hagyták el a stadiont. Többségük a stadion parkolója felé tartott, a magyar szurkolók egy csoportja itt támadta meg a vendégeket.

Beszámolók alapján egy három fős szlovák társaságot 15-20 magyar huligán támadott meg. Az egyik vendégszurkolót csúnyán megverték, egész testén véraláfutások lepték el, eltört az orra és agyrázkódást szenvedett. A sérültet Budapesten látták el és csak másnap szállították tovább a pozsonyi kórházba.

Társai csak rendőrautón tudták elhagyni a helyszínt, mert a rendőrök nem tudták garantálni biztonságukat. Az egyik kimenekített szlovák drukker mesélte a helyi sportlapnak, hogy a rendőrautóból egy másik kisbusznál álló kisebb szlovák csoport egyik tagja volt teljesen véres. „Nem volt kellemes látvány” – tette hozzá.

Egy másik hazafelé távozó szlovák csoport a Groupama aréna parkolójában élt át szörnyű pillanatokat. Őket is teljesen váratlanul rohanta le a fekete kapusznis felsőbe öltözött magyar huligánok egy csoportja. Többször megütötték a vendégszurkolókat, akik végül elmenekültek.

Szlovák szurkolók egy másik kisebb csoportja a tervek szerint szerette volna Budapesten tölteni az éjszakát, őket szállodájuk előtt támadták meg. A támadás során az egyik vendégszurkoló bordáját törték el.

Peter Ďuriš az RTVS szakkommentátora, egykori labdarúgó szintén a helyszínen tekintette meg a mérkőzést, mint magánszemély. Duris szűk baráti társaságban, majd egy órás várakozás után indultak el autóikhoz. Már messziről látták, hogy magyar szurkolók várják őket. Végül csak a magyarországi rendőrségnek köszönhetően sikerült elérni az autót, amelynek kerekeit kiszúrták magyar szurkolók.

Egy Ladislav keresztnevű szurkoló elmondása szerint a legtávolabbi helyszínekre is elkíséri a szlovák válogatottat. Budapesten az ő kocsiját is megrongálták, kerekeit kiszúrták a magyar szurkolók (lásd: fényképünkön). „A válogatott miatt a világ majdnem minden pontján jártam, tehát sok mindent átéltem. De ami Budapesten történt, olyat még sehol nem tapasztaltam!” – nyilatkozta.

A magyar rendőrök a mérkőzés után mindössze két személyt vettek őrizetbe.

A szlovák sajtó a mérkőzést követő napokban érdeklődött a mérkőzést biztosító rendőrök létszámáról. A sport24.pluska.sk kérdésére kitérő válasz érkezett: „a rendőrség a sporteseményt a szükséges erővel biztosította.

Magyar fütty és szlovák himnusz

A mérkőzés megkezdése előtt a magyar szurkolók nacionalistái a szlovák himnusz kifütyülésével alapozták meg a hangulatot. A mérkőzés után a szlovák válogatott cseh származású edzője leszögezte, hogy ami a lelátón történt, az „szégyen volt, mert minden himnuszt, legyen az a szlovák vagy a magyar, tisztelni kellene.”

Pavel Hapal szlovák szövetségi kapitány vélemény véleményével minden normálisan gondolkodó ember egyetérthet, ugyanakkor a Dotoho blog véleménye szerint sajnálatos, hogy ezt a nyilatkozat nem hangzott el a tavalyi nagyszombati Szlovákia-Magyarország Eb-selejtező mérkőzés után is. Emlékezetes: akkor a szlovák szurkolók nacionalistái a magyar himnuszt fütyülték ki.

Általában elmondható, ha egy közösséget vagy egyént nacionalista sérelem ér, akkor arra nem hasonló szellemben válaszolunk, hanem úgy, ahogy például a szlovák válogatott. A vendégcsapat játékosai elmondták: az ellenséges légkör extra motivációt adott nekik egy jó sportteljesítményre. A közép-európai derbin apróságok döntöttek. A kiegyenlített mérkőzést a magyar szurkolók által teremtett gyűlölködő légkör is befolyásolta.

Etnikai alapon felosztott vendégszektor

Fotó: Martin Domok, sport24.pluska.sk

Fotó: Martin Domok, sport24.pluska.sk

A szlovák közvéleményt felháborította a szlovákiai magyar szurkolók viselkedése a vendégszektorban. Ahogy a sme.sk vezető politikai napilapban a mérkőzést a helyszínen megtekintő szlovákiai Csircs falu (Ólubló kerület) polgármestere visszaemlékezett, a (szlovákiai) magyar szurkolók folyamatosan dobálták és sörrel locsolták a szlovák szurkolókat.

Ezen kívül sokan azt sem értették, hogy miért osztották fel a magyarországi rendezők a vendégszektort etnikai alapon. A Szlovák Labdarúgó Szövetség (SFZ) nyilatkozatban magyarázta el a helyi közvéleménynek, hogyan kerültek a magyar válogatottnak szurkoló emberek a vendégszektorba.

A SFZ elhatárolódik azon szlovák állampolgárságú szurkolók viselkedésétől, akik a vendégszektorban fekete ruhába öltözve a magyar válogatottnak szurkoltak.

A SFZ közleményében hangsúlyozta, hogy aki jegyet akart venni a vendégszektorba, elég volt megadni a születési helyét és nevét, az állandó lakcím és a nemzetiség nem volt kizáró ok. A szlovák futballszövetség hangsúlyozta, hogy „minden ember, aki aki a vendégszektorban tartózkodott a Szlovák Köztársaság állampolgára volt.

A Szlovák Labdarúgó Szövetség rámutatott arra is, hogy a különböző nemzetiségű szlovák állampolgárok stadionbeli elhelyezését már a 2018-as nagyszombati meccsen is külön kordonnal oldotta meg a helyi rendezőgárda. Az SFZ erről a módszerről tájékoztatta az MLSZ-t és a magyar rendőrséget is.

Pénteken a szlovák rendőrség Facebook oldalán jelentette be, hogy már a Szlovák Nemzeti Nyomozóhivatal (NAKA) szélsőséges jelenségekkel foglalkozó szakemberei is vizsgálják a magyar-szlovák futballmérkőzés idején történt eseményeket. Ha az elkövető tette bebizonyosodik, akkor egytől három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Szemtanúk szerint többen szlovák állami szimbólumokat próbáltak felgyújtani. Az egyik esetet fényképen is megörökítették, amely több helyen is megjelent a médiában. A szlovák főügyészség feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki nemzeti, faji és vallási hovatartozás elleni gyűlöletkeltés bűncselekményének gyanúja miatt.

„Magyar-kártya” helyett a ”többség védelme”

Szlovákiában, a szlovák nacionalista politikai elitben, az egyik legfontosabb változás, hogy a magyar kisebbség szlovákiai társadalmi jelenlétének folyamatos visszaszorulásával és általában az európai integráció és migráció felgyorsulásával párhuzamosan a 2010-es évek közepétől Szlovákiában a „magyar-kártya” megszűnt választásokat eldöntő kártya lenni. A nemzetiségi uszítás politikai elerőtlenedésére látványos példa az Orbán Viktorral fotózkodó Danko SNS-elnök elvetélt himnusz-törvénytervezete volt.

Ez volt az az eset, amely a magyar sérelmi nacionalista narratívában úgy instrumentalizálódótt, hogy „a szlovákok be akarják tiltani a magyar himnuszt.” Valójában a szlovák szélsőjobboldali kormánypárt elnöke idén áprilisban pártja csökkenő népszerűségét próbálta egy ilyen ellentmondásos törvénnyel megállítani. Nem köztudott Magyarországon, de a himnusz-törvény kapcsán a szlovák társadalom egy része is felháborodott, ugyanis semmiféle társadalmi igény nem létezett a törvény bevezetésére. Nem változott érdemben az SNS választói támogatottsága sem.

Kicsoda Andrej Danko?

Emlékszik még a magyar olvasó, hogy ugyanennek a szlovák nacionalista pártnak az elnöke, Jan Slota 2011-ben mit mondott? Magyarország háborút akar kirobbantani, Orbán egy diktátor! De Danko, a jelenlegi pártelnök még 2013-ban is úgy nyilatkozott, hogy Orbán törvényellenes cselekedetekre szólította fel a Szlovákiában élő magyarokat a kettős állampolgárság ügyében.

Az SNS politikai fordulatát a 2015-ös európai menekültválság hozta el. A párt alelnöke, Pavol Paska 2016-ban nyilvánosan is csatlakozott Orbán politikájához. Ma már ott tartunk, hogy a szlovák hagyományosan magyarellenes nacionalista párt elnöke a magyar miniszterelnökkel fotózkodik. Danko még tavaly kijelentette, hogy politikai terve egy az Orbán-kormányhoz hasonló politikai erőtér létrehozása Szlovákiában.

Az SNS elnöke még a magyar miniszterelnöknél is gyakrabban utazik Oroszországba, és támogatja az ultrakonzervatív, szélsőjobboldali „hagyományos családmodellt” népszerűsítő akciókat is. Az európai szélsőjobb legújabb szokása alapján tavaly Danko Izraelbe is ellátogatott, majd egy törvényt javasolt a szlovák parlamentben, amely az antiszemitizmus fogalmát definiálja újra.

Danko nem mondott le hazai választói felé a hagyományos „magyar-kártyáról” sem amikor idén júliusban bejelentette, hogy a budapesti parlament előtt álló 27 méteres zászlórúdtól három méterrel magasabb zászlórudat szeretne állítani a pozsonyi parlament elé.

A nacionalista politikus egyébként nem volt túlságosan népszerű a szlovák válogatottat Budapestre elkísérő szurkolók körében sem. A lefújás után az SNS elnöke a dísztribün korzóján megközelítette a vendégszektor szlovák nemzetiségű szurkolóit. Integetett és csókokat kezdett el küldeni feléjük. A meglepett szurkolók meglehetősen indulatosan reagáltak a kormánypárti politikus kéretlen közeledésére.

A politikai magyarellenesség eljelentéktelenedésének következménye, hogy a magyar-szlovák mérkőzés nacionalista villongásait csak egy jelentéktelen politikai formáció próbálta kihasználni. A Nemzeti Koalíció (NK) elnevezésű szervezet már az új szélsőjobb paradigma alapján, tehát az állítólagos „többség védelme” érdekében tett büntetőfeljelentést „nemzeti szimbólumok megszégyenítése” tárgyában magyar nemzetiségű, szlovák állampolgárságú tettesek ellen. A párt képviselője szerint „nem lehet egy szlovákiai kisebbségnek többletjoga, csak mert minisztert is adnak a kormányba.

E stratégiaváltás lényege, hogy a kisebbségek, más nemzetek gyalázására használt támadó, agresszív nyelvezetű retorika helyett a saját etnikai (szlovák vagy magyar) „többség érdekét” védik a „melegekkel”, a „kultúrmarxistákkal”, „Soros György civiljei” és „a magyarokkal” vagy „a migránsokkal” szemben.

Ugyanakkor hiába kopik ki a nacionalista politikusok retorikájából és az aktuális állam propagandából a régi típusú 19-20. századi etnikai szlovák- vagy magyargyűlölet, a népi szlovákellenesség továbbra is létezik Magyarországon, a népi magyarellenesség pedig Szlovákiában szintén jelen van. Ez utóbbira friss példa, hogy a szlovák elsőligás Szenc csapatának szurkolócsoportja felhívást tettek közzé, amelyben a hétvégi bajnoki mérkőzésükre klubhovatartozás nélkül várták a többi csapat szurkolóit a dunaszerdahelyi DAC ellen.

„Meghívó egy klubsemleges szurkolásra, Szlovákiáért! Gyertek együtt szurkoljunk a Szenecért, és nemzetünkért, mutassuk meg, hosz Szlovákia az szlovák ország. Csatlakozzatok! Jöjjön mindenki a B3-as szektorba, hogy megmutassuk a „szlovákiaiaknak”, hogy ki az igazi szlovák!”

A fenti akció nyilvánvaló nacionalista reakció a múlt héten „a szlovákságot” ért sérelmekre.

Ezért is beszélni kell arról a nacionalista gyűlölethullámról, ami a szlovák szurkolókat és sportolókat fogadta Magyarországon fővárosában. Mert ha Nagyszombatban és Budapesten egy stadion nacionalistái kifütyülik a vendégcsapat nemzeti himnuszát, vagy annak más nemzeti szimbólumait gyalázó sálakat tartanak fejük felé a magasba, ott mindkét oldalon a társadalom egy részében továbbra is mélyen rögzült etnikai gyűlöletről beszélhetünk.

A szlovák nacionalista Danko pártelnök barátsága a magyar nacionalistákkal pedig senkit ne tévesszen meg. Ez a politikai szövetségkeresés ugyanaz az opportunista érdekházasság, ami a budapesti kormányzat részéről az izraeli kormány felé nyilvánul meg az elmúlt években.

Hogyan lehet egyszerre Izrael-párti és antiszemita is a magyar kormányzati propaganda?

Ön is elgondolkodott, vajon mi lehet a magyarázata, hogy a Fidesz környékén rendszeresen felbukkanó antiszemita jelenségek ellenére az Orbán-kormány az utóbbi időben Izrael állam óriási barátjának mutatja magát, az izraeli miniszterelnök pedig rendszeresen kiáll a magyar miniszterelnök mellett? Megmagyarázzuk.

Az egyesülő Európában a nacionalista politikai elitek sorra kénytelenek feladni nyíltan uszító politikájukat. Szavakban Orbán és Danko a „nemzetek Európáját” akarja, de a szavazókat továbbra is különböző társadalmi csoportok elleni uszítás alapján próbálják megszerezni.

Vezető képünkön Robert Mak a szlovák válogatott csatárának gólörömét látják a magyar szurkolók tábora előtt 2019 szeptember 10-án, Budapesten a Groupama Arénában. Fotó: Martin Domok, sport24.pluska.sk

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom