Do toho

Bőtös Botond Visegrád (V4) blogja

Nacionalizmus

Bauer Tamás és Keresztes László Lóránt a Székely Nemzeti Tanács EU-s aláírásgyűjtő akciójáról

Csütörtökön éjfélkor jár le a Székely Nemzeti Tanács európai uniós aláírásgyűjtő kezdeményezése. Az ellenzéki pártok nem képviselnek egységes álláspontot a témában. Kérdéseinkre Keresztes László Lóránt, az LMP-frakcióvezetője, majd Bauer Tamás volt parlamenti képviselő válaszolt.

Bauer Tamás a Demokratikus Koalíció (DK) tagja több izgalmas vitában is részt vett az elmúlt hetekben. A hvg.hu oldalán Keresztes László Lóránt LMP frakcióvezető párttársával, Ungár Péterrel vitázott – többek között – a magyar nemzetpolitikáról és a határon túli magyarok státusáról. Ungár az azonnali.hu oldalán válaszolt Bauernek. A volt országgyűlési képviselő a múlt héten a Partizán youtube-TV vendégeként cserélt eszmét Schiffer András ügyvéddel, az aktuális magyar belpolitikában gyakran véleményét kifejtő volt politikussal, országgyűlési képviselővel.

Bauer Tamás korábban 2020 januárban az Élet és Irodalom felületén A “nemzeti összetartozás ideológiája és politikája” címmel írt elemzést személy szerint Orbán nemzeti kérdésben követett politikájáról és ennek következtében a magyarországi ellenzéki pártok többségében történt ideológiai elmozdulásról. Ez a változás szerinte azt jelenti, hogy a magyar politikai osztály többsége – a kormány és az ellenzéki pártok egy része – a nacionalista sérelemtudat mesterséges fenntartását támogatja.

Bauer Tamás: ez az akció nem kaphat többségi támogatást az EU-ban

Bauer Tamás. Kép forrása: Facebook.

Bauer Tamás. Kép forrása: Facebook.

Dotoho: – A magyarországi és az európai közbeszéd jobbra tolódott. Az EU alapgondolatát – ti. nem etnikai alapon, hanem rászorulási alapon támogatnak régiókat az alapokból – aláásó „nemzeti régiók” projektjét ma már nemcsak a kormány, de az ellenzék több pártja is támogatja, arcát adja hozzá. Az „ÍRD ALÁ – a Székely Nemzeti Tanács európai uniós aláírásgyűjtő kezdeményezését” Karácsony Gergely főpolgármester, Fekete-Győr András (Momentum), Keresztes László Lóránt (LMP) is aláírta. Varga Judit igazságügyi miniszter társaságában.

Bauer Tamás: – Az LMP mindig közel állt a Fidesz nacionalizmusához, a szakadás után az LMP-ben maradtak pedig különösen, Keresztesnek pedig ez mély meggyőződése. Karácsony az MSZP elnökével együtt volt Kolozsvárott Kelemen Hunornál, és a Párbeszéd is támogatja a „nemzetpolitikát”. A Momentum minden eddigi hivatalos állásfoglalása, programja is a „nemzetegyesítés” talaján állt, kolozsvári alapszervezetet is létrehoztak.

Dotoho: A DK-t viszont nem találom az aláírók között. Ez csak azért történhetett meg, mert nem értesültek az akcióról vagy elvi okai vannak?

Bauer Tamás: – Nem vagyok benne a DK vezetésében, és nem tudom, hogy tájékozatlanságból, vagy alapos megfontolás alapján nincs DK-s aláírója a kezdeményezésnek. Szerintem meg sem keresték a DK vezetését, és nincs is a vezetők között senki, akiben magától felmerülne, hogy aláírja. A DK tagsága és választói kétségtelenül támogatja a pártnak a szomszéd országokban élő magyarok kisebbségi jogait és autonómiatörekvéseit támogató, de a kettős állampolgárságot és kiváltképp a választójogot elutasító álláspontját, és nincs oka a pártvezetésnek, hogy ezen változtasson.

Dotoho: A projekt egyik vezetője Dabis Attila, doktori disszertációjában elmondása szerint az ún. Székelyföld területi autonómiá­ja nem ellentétes Románia alkotmányával és mindössze politikai okokból és érvekkel ellenzik a székely autonómia létrejöttét. Csakhogy az Ird Alá! mozgalom annak a Székely Nemzeti Tanácsnak a projektje, amely az autonómia elérését csak a romániai magyar pártokkal és a magyar állam támogatásával akarja elérni – a többségi nemzet megkerülésével. Vezethet ez sikerre?

Bauer Tamás: – A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezetét egyetlen román politikai erő sem fogadja el. Szerintem ez erősebb autonómia-elképzelés, mint bármely nyugat-európai, ez egyfajta állam az államban. Több, mint Dél-Tirol, mert ott Olaszország egy régióján belül az egyik megyének (Bozen-Bolzano) van nemzetiségi karaktere, a Székelyföld viszont három romániai megye nemzetiségi alapú összefogása.

Dotoho: Tehát a helyzet úgy áll, hogy egyfajta homogén nemzetpolitika irányába fordult az LMP és a Momentum is. De nem érti-e félre az Európai Uniót alapvetően ez a két ellenzéki párt, amikor etnikai alapon remél támogatást, miközben az EU éppen a nemzeti, etnikai konfliktusok elkerülése érdekében jött létre a második világháború után és a támogatásokat elmaradottsági alapon és nem etnikai alapon biztosítja?

Bauer Tamás: – Az autonómia-tervezet semmilyen nemzetközi támogatásban nem bízhat a magyar kormányon kívül. Az európai polgári kezdeményezésnek szerintem semmi esélye a sikerre. Még ha össze is jönnek az aláírások – ami kétséges – csak az a következménye, hogy az Európai Parlamentnek napirendre kell tűznie. Abban az Európai Parlamentben, ahol kétharmadot kapott a Sargentini-jelentés, az orbáni Magyarország egy ilyen akciója nem kaphat többségi támogatást.

Dotoho: Végül: tíz éve már, hogy a Fidesz hatalomra kerülésével egyféle „nemzetpolitikai paradigmaváltás” történt Magyarországon. Az MSZP hódolt be először a a Fidesz nacionalizmusának (2001-ben a státustörvény megszavazásával), amikor az LMP még nem létezett, a Momentumról nem is beszélve. Gyurcsány idején szembeszálltak a Fidesz nacionalizmusával (lásd népszavazás), de Mesterházy elnöksége idején elmentek Kolozsvárra bocsánatot kérni, és követik a Fideszt. Az azóta eltelt idő csak zavarosabbá és konfliktusosabbá tette a román-magyar viszonyt, a magyar érdekképviselet Romániában gyengülőben. A kormány és az ellenzék egy része az etnikai politizálást erőlteti, a liberális alternatíva alig hallható.

Bauer Tamás: – Igen, a Fidesz maga is „nemzetpolitikai paradigmaváltásnak” tekinti azt, amit 2010 óta kormányon, 1995 óta ellenzékben (1998 és 2002 között is kormányon) csinál. És a DK-n kívüli ellenzéki pártok elfogadják, követik. Szomorú dolog. Mellesleg azt sem hiszem, hogy a DK törekvése az Európai Parlamentben, hogy a magyar önkormányzatok a kormányt megkerülve kapjanak EU-támogatásokat, sikerre számíthat. Ezt persze a magyar kormány ellenzi, de szerintem a többi kormány sem akarja átengedni a maga hatalmát az önkormányzatoknak. A két törekvés logikája pedig párhuzamos, ha az egyiket elutasítják, a másikat sem fogják támogatni.

Dotoho: A Momentumnak voltak jó pillanatai – pl EP-választáson a román és szlovák liberális pártokkal közös fellépés progresszív élmény volt, de ez a kormánypárt-ellenzék vonalon átnyúló nacionalista megközelítés baljós. Igaz: világszinten is hasonló a helyzet. Mik az esélyei egy liberális demokrata fordulatnak akár a határon túli magyarok ügyében akár szélesebb értelemben?

Bauer Tamás: – Ahogy a magyar politika egészében, úgy a nemzeti kérdésben is csak valamilyen trauma hozhat fordulatot.

Keresztes László Lóránt: őrizzük meg Európa sokszínűségét!

Keresztes László Lóránt. Kép forrása: pecsma.hu

Keresztes László Lóránt. Kép forrása: pecsma.hu

Dotoho: A Fidesszel állt egy színpadon március 10-én, Budapesten.

Keresztes László Lóránt (KLL): – Nem a Fidesz színpadán álltam, hanem a Székely Szabadság Napján tartott, minden évben szokásos eseményen. Tehát egy színpadon álltam mások mellett egy fideszes politikussal, de nem a Fidesszel. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy március 10-én, a Hősök terén a színpadról szólhattam az tömeghez, és beszélhettem a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés fontosságáról.

Dotoho: Mi az LMP álláspontja az ún. székely autonómiáról?

KLL: – Elismerés és köszönet illeti a Székely Nemzeti Tanácsot, amiért hosszú évek óta képviseli az autonómia ügyét. Az LMP alapításától kezdve kiáll a határon túl élő magyarok jogaiért. Szinte minden évben ott voltunk – személyesen én is ott voltam – Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján, és más, az autonómiatörekvések támogatására szervezett eseményeken Gondolok itt a székelyek nagy menetelése és az őrtüzek gyújtása akcióra.

Dotoho: A magyar állam a 2010-es kormányváltástól kezdve az ún. „nemzetpolitikai paradigmaváltás” jegyében kívülről beavatkozik a román állam belpolitikájába. Példaként említhetem a Székely Nemzeti Tanács Külügyi Megbízottjának kitiltását Romániából 2018-ban. (Hasonló sorsra még a román hatóságok által korábban Szávay István vagy a betyársereges Tyirityán György jutott).

KLL: – A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés egy fontos, össznemzeti ügy, ami nem a pártpolitikáról szól. Nagy örömmel tölt el, hogy ezt már egyre többen felismerik, és csatlakoznak támogatóként, függetlenül a pártszimpátiától. Fontos, hogy ez a kezdeményezés valamennyi olyan európai, „nemzeti” régióra vonatkozik, amely a fejlesztéspolitika tekintetében hátrányokat szenved. Közös európai ügy, hogy megőrizzük Európa sokszínűségét, kultúráját.

Dotoho: Nem érti-e félre az Európai Uniót alapvetően az LMP, amikor etnikai alapon remél támogatást, miközben az EU éppen a nemzeti, etnikai konfliktusok elkerülése érdekében jött létre a második világháború után és a támogatásokat elmaradottsági alapon és nem etnikai alapon biztosítja?

KLL: – A területi autonómiára nagyok sok jó európai példát látunk, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme pedig fontos európai értékekhez kapcsolódik. Azt gondolom, hogy az érti félre az Unió működését, aki ezt nem ismeri el. A Székely Nemzeti Tanács 6 évig pereskedett, hogy el tudja indítani a kezdeményezést. Múlt év tavaszán értek el sikert, ilyen módon már az Unió is elismerte a „nemzeti régió” fogalmát, és magát a problémát.

Dotoho: Hogy látja, ez az az út amit az LMP járni akar a jövőben is, vagy lát lehetőséget a regiós – például: romániai – zöld pártjával is hatékony együttműködésre?

KLL: – Látva, hogy nehezen gyűlnek az aláírások, idén januárban határoztam el, hogy a Parlament elé viszem az ügyet, és megpróbálok mögé széleskörű konszenzust teremteni, továbbá ezzel is hírét vinni az ügynek, hogy felpörögjön az aláírásgyűjtés. Ezt megelőzően egy hivatalos erdélyi körúton vettem részt munkatársaimmal, és találkoztam a Székely Nemzeti Tanács elnökével, Izsák Balázzsal is. A parlamenti kezdeményezést siker koronázta, hiszen az előterjesztéshez 4 további frakció csatlakozott, és a DK-n kívül valamennyi párt támogatta. E néhány hét alatt nagy figyelmet kapott az ügy, és többszörösére nőtt az aláírások száma.

Vezető képünkön az Írd Alá! aláírásgyűjtési akció honlapjának vezető képét látják. Screenshot.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás