Befejeződött a Károly-híd után második legrégebbi prágai híd rekonstrukciója. A Negrelli viadukton három év felújítási munka után hétfőtől újra indul a vasúti közlekedés. Csehország leghosszabb vasúti hídjának rehabilitációja azt is jelenti, hogy elkészült a prágai repülőteret és belvárost összekötő vasútvonal első szakasza. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a vasúti pálya fejlesztési ütemét és a közvetlen környezetének átalakulását.

Hétfő éjféltől újra járnak a vonatok a Negrelli viadukton. Az 1100 méter hosszú vasúti hidat pontosan 170 éve, 1850 június elsején adták át először a forgalomnak. A Vltava folyót átívelő első prágai vasúti hidat három évig építették (1846-1849) Alois (Luigi) Negrelli osztrák-olasz mérnök tervei alapján. A 19. századi építmény felújítása fél évet csúszott, mert a viadukt rosszabb állapotban volt, mint azt feltételezték. A beruházás költsége emiatt fél milliárd koronával növekedett és végül 1,96 milliárd koronába (mintegy 25 milliárd forintba) került. Az összeg felét az Európai Unió fizette ki.

Ilyen a felújított pályaszakasz a Masaryk pályaudvartól Bubny városrészig (és vissza) a mozdonyvezető fülkéjéből nézve:

Vasúttal a prágai reptérre

Európai viszonylatban a cseh főváros azon települések közé tartozik, ahol a nemzetközi repülőtérre vezető tömegközlekedés a mai napig nincs rendezett állapotban megoldva. A témát rendszeresen követők emlékezhetnek, hogy a csehek gyakorlatilag a rendszerváltás óta napirenden tartották a témát. Több lehetséges útvonal és alternatív megoldás is született. Legutóbb 2009-ben jártak közel a kivitelezéshez, de az akkor még kizárólag felszíni útvonalakat tartalmazó terveket a gazdasági világválság zárójelbe tette.

A jelenlegi állapotot mindenki ismeri: a repülőtérről autóval (taxival) vagy a 119-es busszal lehet továbbhaladni Prágába. A 2009 és 2014 között többször felmerült az A (zöld) metróvonal meghosszabbítása a repülőtér felé. Végül a zöld vonalat valóban tovább építették, azonban mindössze négy megállóval. Újabb metrószakaszt a város déli részén fúrnak ki: ez lesz a prágai 4-es metró, azaz a D (kék) vonal. Ma tehát a legegyszerűbben metróval (Veleslavin megállóig) és busszal lehet a reptérre eljutni.

A térképen sárga színnel jelölik a ma már elkészült pályaszakaszt, a piros, kék és zöld színekkel jelölt szakaszok előkészítés alatt állnak. Forrás: zeleznicenastanice.cz

Miután eldőlt, hogy a zöld metró biztosan nem jut el a ruzyně-i repülőtérre, újra elővették a vasúti terveket és 2017 nyarán megkedzték a Negrelli viadukt felújítását. A most átadott vasúti pálya egyben a prágai Václav Havel Nemzetközi Repülőtér és a cseh főváros belvárosában található Masaryk-pályaudvar között kiépülő közvetlen vasúti összeköttetés első szakasza. A munkálatok hivatalosan a Prága és Kladno városok közötti vasútvonal átépítéséről szólnak. Ez a szakasz kap majd egy leágazást a repülőtér felé.

A teljes projekt mintegy 40 milliárd koronát (mintegy 514 milliárd forintot) emészt fel, ha beleszámoljuk a most újjáépített Negrelli viadukt és a felújítandó Masaryk pályaudvar várható költségeit is. A prágai vezetés jelenleg úgy számol, hogy 2029-ben utazhatnak az első utasok a teljes szakaszon. A jelenlegi 45 perces menetidő és többszöri átszállás helyett

a Prágába érkező turista tízpercenként induló vonattal, 20-25 perc alatt a reptérről Prága belvárosába érkezik.

A vonalat úgy tervezték meg, hogy földalatti aluljáró-rendszerrel közvetlen összeköttetés jön létre mindhárom prágai metróvonallal. A Masaryk-vasútállomás alatt a B (sárga) metróra, Bubny-vasútállomás alatt a C (piros) metróra, Dejvice-, és Veleslavin-vasútállomás alatt az A (zöld) metróra lehet átszállni a repülőtérről érkező vasútról. A reptérre vezető vasútvonalat több alegységre bontották.

A prágaiak között “E-metrónak” (magyarul: “ötös”-metrónak) is nevezett beruházás a Berlinből ismerős “S-Bahn” elővárosi vasúthoz hasonlítható. A beruházás alapvetően változtatja meg az eddig ismert Prágát nemcsak a helyiek, de a külföldről érkező turisták számára is. Ezért a most felújított viadukt bemutatása mellett összefoglaljuk a reptérre vezető vasútvonal mentén tervezett fejlesztéseket is.

Masaryk pályaudvar-Bubny városnegyed

A fotón a felújított Negrelli viaduktot látják: jobbra a fővonal, amely Kladno felé vezet, balra az 1873-ban utólag hozzáépített szárnyvonal látható, amely Libeň városrész felé. Forrás: Strabag Česko, Facebook

Az első szakasz felújítási munkálatait még 2017-ben kezdték el, másfél kilométer hosszú szakaszon. A viadukt 170 éves története során a mostani volt az első generál felújítás. Ezért annyira nem meglepő, hogy a híd eredeti 99 boltívből 87 boltívet teljesen le kellett bontani és újjáépíteni. A rekonstrukció fontos része volt, hogy a viadukt szerkezetét és külszíni megjelenését is egységesítették. Teljesen kicserélték 3,3 kilométer hosszban a sínpárokat és az elektronikus rendszert is.

A pálya teljes cseréje lehetővé teszi, hogy e szakaszon az eddigi 40 km/h sebesség helyett mától 60 km/h sebességgel haladhatnak a vonatok a viadukton. Az alapos felújítás és az építmény sokszor teljes cseréje nem véletlen: a felújított vasúti pályaszakasz néhány év múlva masszív terhelésnek lesz kitéve.

A prágai Városháza a viadukt felújított boltíveiben kávézókat, kiállítótermeket szeretne létesíteni.  Éppen ezért Praha-Karlin kerületi vezetéssel összhangban idén nyáron elkészítik a viadukt környékének területrendezési tervét is.

A Masaryk pályaudvar felújítása

Egy évtizeddel ezelőtt a Masaryk pályaudvar a cseh főváros egyik legrosszabb hírű környékének számított. A Cseh Államvasutak tulajdonában álló, legidősebb (épült: 1842 és 1845 között) működő prágai pályaudvar központi épületét 2012 és 2018 között, több szakaszban újították fel a Penta Investments ingatlanfejlesztő magánvállalat segítségével.

A Cseh Államvasutak 2018-ban újabb fejlesztési tervet írt alá a Pentával. Az együttműködés második szakasza értelmében a Masaryk pályaudvart jelentősen átépítik. A vágányok számát hétről kilencre növelik. Az utasok és a városban közlekedők számára a pályaudvart két irányban is bővítik. A külső vágányok felett olyan új felüljáró-rendszert hoznak létre, amely összeköti a pályaudvart a Na Florenci buszpályaudvarral és a prágai Citybe vezető Hybernska és Opletalova utcákkal.

Az Európai Unió támogatja azt a tervet is, hogy a föld alatt összekössék a Masaryk pályaudvart a prágai Főpályaudvarral (Praha hlavní nádraží). Ezt a projektet éppen azért fogadta el Brüsszel, mert a csehek a nemzetközi repülőgép-forgalom utazóközönségét egy olyan pályaudvarba viszik be, amely nem bonyolít le nemzetközi utasforgalmat. Amennyiben a Masaryk pályaudvarról közvetlenül el lehetne jutni a Főpályaudvarra, akkor ugye már az számít végállomásnak. Ötszáz méterről beszélünk, az is elképzelhető, hogy a nyugat-európai nagy pályudvarokon megszokott, vízszintes mozgólépcsővel kötik össze a két pályaudvart.

Jelentősen megváltozik a Masaryk pályaudvar környezete is. A Penta még 2016-ban vásárolta meg a pályudvart övező területet. Az időközben elhunyt brit építész, Zaha Hadid tervei alapján, 6,5 milliárd korona értékben egy új városrészt építenek ki irodákkal, lakásokkal, kereskedelmi egységekkel és egy parkkal.

Bubny városrész -Výstaviště megálló

Prága főépítésze szerint a Negrelli viadukt átadása után a vasúti pálya következő szakaszának kialakítása azonnal megkezdődik. A területrendezés és a pályaszakasz kijelölése elkészült. Jelenleg az előkészítés stádiumában járnak: a Prága 7. kerületében (Holešovice) épülő szakasz építési engedélyeinek kiadása 2019 novemberétől megkezdődött. A prágai városvezetés itt is három éves kivitelezéssel számol.

Ez azt jelenti, hogy 2023-ban átadhatják a Negrelli viadukt folytatását is a “budai oldalon” Bubny vasútállomástól a Stromovka parkig.

A Praha-Bubny vasútállomás egy használaton és forgalmon kívüli hatalmas, több száz hektáros elkerített rozsdaövezet közepén áll. Történelmileg is fontos emlékező hely: a prágai zsidóságot innen szállították el a náci megsemmisítő táborokba. A tervek alapján a pályaudvar újjáélesztése mellett a Holokauszt áldozatainak emlékére is létrehoznak egy emlékművet. A Vltavská metrómegállót és Bubny pályaudvart a föld alatt teljesen összekötik.

E szakasz legkritikusabb része a megálló helyszínének és a pálya megfelelő formájának megtalálása volt. Az évtizedes tervek alapján földfalat és hidat akartak építeni a vasútvonal helyén. Csakhogy Prága 7. kerülete közbelépett, mert a kerület álláspontja szerint egy ilyen építmény leárnyékolná a lakóházakat, illetve megzavarná a környék kilátási viszonyait.

Az új és végleges tervek alapján tudjuk, hogy a vasút itt is ún. esztakádon fog haladni.

Külső megjelenésben gyakorlatilag hasonló megoldásokat fognak tartalmazni, mint a most újra átadott Negrelli-viadukton. A boltívekben itt is kereskedelmi és üzlethelységeket és köztereket hoznak létre a városlakók számára.

A Stromovka park bejáratánál pedig a kis helyi temető mellett egy teljesen új megálló jön létre: zastávka Praha-Výstaviště.

Bubny városrész rehabilitációja

Ahogy átkelünk a régi-új pályán a Vltaván Bubny-Zátory városrészbe érkezünk. Ez egy jelenleg egy elkerített hatalmas, 110 hektáros terület, Prága lakatlan rozsdaövezete. A városlakók a környék egyik fontos közlekedési csomópontját, a Vltavská villamos-, és metrómegállót használják. Prága 2019-ben megválasztott kalózpárti vezetése – a magas ingatlanárak és a nyomasztó lakáshiány miatt – beépítésekkel akarja felszámolni a cseh főváros rozsdaövezeteit.

A mai Letna és Holešovice városrészek között található Bubny-Zátory 110 hektáros rozsdaövezet beépítési terve 2021-2040. Kép forrása: MČ Praha 7

Ami biztos, hogy a Masaryk pályaudvar felől érkező vonat az új városnegyeden át is esztakádon fog haladni. Ez az elképzelés összhangban van a rozsdaövezet területén kialakított épületek arculatának terveivel, amely meg akarja őrizni a környező városrészek (Karlin, Letna) hangulatát Bubny városrészen is.

A terület rendezését a helyi ingatlan-tulajdonosokkal folytatott több évtizedes lezáratlan viták akadályozták. Tavaly ősszel azonban jóváhagyták a terület beépíthetőségéről szóló tanulmányt. Az új városvezetés elsősorban lakásokat szeretne itt kialakítani. Az átlagosan 6-8 emeletes házak összesen mintegy 25 ezer embernek biztosíthatnak 10-20 éven belül lakhatást. Az új városrész közepén egy hat hektáros parkot létesítenek, a Vltava metrómegállónál pedig egy modern koncertermet építhetnek. A jelenlegi tervek szerint a kivitelezés 2021-ben megkezdődik.

Výstaviště-Veleslavín

De térjünk vissza a vasúti pálya építéséhez! Ott jártunk, hogy a sínpár eléri a Stromovka parkot. A vonatok ezután még a park mentén haladnak tovább a felszínen. A 7.kerület vezetése kifejezetten kérte, hogy a kivitelezők hagyják meg a park és a vasúti pálya “melankólikus jellegét.” A Stromovka park nyugati végén található a nagyjából száz méter hosszú dejvicei alagút (Dejvický tunel), amely Csehország legrégebbi alagútja (1860).

A tervek szerint a pályát itt viszik le a föld alá 3,5 kilométer hosszan, egészen Veleslavín városrészig. Az arányok érzékeltetése miatt említsük meg a budapesti 4-es metró Etele tér és Baross tér között kiépített 7,34 kilométer és a prágai belső körgyűrű (Blanka alagút) Troja és Malovanka városrészek között kiépített 5,5 kilométer hosszú szakaszát.

A föld alatt kiépülő alagútrendszer ennek a szakasznak kiemelkedő fontosságú beruházása. Jelenleg a szakasz építési költségeit 13 milliárd koronára (nagyjából 167 milliárd forint) becsülik. Ahogy a következő ábrán is látható itt már jelenleg is a föld alatt találkozik az A (zöld) metró és a Blanka alagút, a felszínen pedig gépkocsi és villamosforgalom. A kivitelezők Blanka alagút építése idején már számoltak egy földalatti vasúti pálya kialakításával. Az alagút néhol 80-90 méter mélyen fog haladni a földfelszín alatt, amely Csehország legmélyebb területen kialakított alagútja lesz.

Az ábrán a Várnegyed (Hradčanská) megálló-csomópontot látják. Legalul az A jelzésű (zöld) metróvonal két alagútját látják, a metróhoz vezető mozgólépcsők felett a gépjárműforgalmat vezető Blanka alagút húzódik. Közvetlenül a felszín alatt a földalatti gyalogosátkelő és metróaluljáró tere. A kép baloldalán, a narancssárga támfal mögött, a repülőtér felé vezető vasúti pálya alagútja. Forrás: zeleznicenaletiste.cz

Jó hír a harmadosztályú, lepukkantabb sörözőket kedvelő magyarországi sörturistáknak, hogy Dejvice-vasútállomás épületével a kivitelezők nem számolnak a jövőben sem, így az részben továbbra is söröző-étteremként működhet tovább: Restaurace Dejvické Nádraží. Az épületet nem fogják lebontani, és az előtte található felületet “zöld-sugárútként” fogja Prága üzemeltetni elsősorban a gyalogosok, kerékpárosok és a babakocsival közlekedők számára. Az új vasútállomás kiszolgáló egységeit a föld alatti csarnokokban alakítják ki.

Veleslavín – Ruzyně

A reptér felé tartó vasúti pálya utolsó szakaszának tervezése két évig csúszott az építészeti pályázat győztesének kiválasztása miatt. A földfelszín alatt kialakítandó Praha-Veleslavín megálló külalakjának megtervezéséért kiírt pályázat azért is fontos, mert a győztes pályamű befolyásolja e szakasz többi megállójának – Praha-Liboc, Praha-Ruzyně, Praha-Dlouhá Míle, Praha-Letiště Václava Havla) formáját is.

A megálló terveire 2019 februárjában írták ki a nemzetközi pályázatot. Budapest főépítészével és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) vezetőjével, Finta Sándorral felálló nemzetközi zsűri 2019 decemberében a 22 beérkezett pályamű közül választotta ki a győztest.

Az csupán a véletlenek különös egybeesése lehet, hogy a Csehországban is nagyon kedvelt budapesti 4-es metró állomásainak szerkezete és Veleslavín állomás között némi hasonlóság felfedezhető.

Veleslavín állomás után a vasúti pályát újra felhozzák a felszínre. Egy kevésbé jelentős megálló következik, Praha-Liboc. Majd jön Praha-Ruzyně megálló, amely után a Kladno végállomás felé tartó vasúti pálya egy leágazást kap a repülőtér irányába.

Praha-Dlouhá Míle megállót a prágai körgyűrű, a D7-es autópálya és a Dlouhá míle villamos-végállomás találkozásánál építik meg. A közlekedési csomópont mellett minimum ezer gépjármű elhelyezését biztosító P+R parkolóházat létesítenek. A vasúti megálló mellett új, regionális és városi buszvégállomást is kialakítanak.

A leágazás végállomását – Praha-Letiště Václava Havla – a korábbi tervektől eltérve, közvetlenül a prágai repülőtér 2-es terminálja alatt építik meg. Tavaly novemberben a cseh kormány 16 milliárd koronát szavazott meg a prágai repülőtér fejlesztésére, bővítésére. További tervek között szerepel egy második, párhuzamos leszállópálya építése 2025 és 2028 között. Ez a beruházás egy korábbi becslés szerint 9 milliárd koronába kerülhet.

A prágai repülőtér fennállása során először 2020 januárban fogadott több, mint egy millió utast az év első hónapjában. Az előző évhez képest 80 ezer fővel növekedett az utasok száma. A koronavírus európai megjelenése 2020 márciusban 69 százalékos csökkenést okozott a prágai reptér légiforgalmában. Prágában ugyanakkor ezt csak átmeneti visszaesésnek tekintik. A repülőtér vezetése 2020 április végén azt mondta, hogy tartja magát ambiciózus fejlesztési tervekhez: a második kifutó megépítésével tíz éven belül a jelenlegi éves 10 millió feletti utasforgalmat évente 30 millió látogatóra akarják növelni.

Vezető képünkön Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere pózol a felújított Negrelli viadukt korhű állapotban helyreállított őrtornya előtt. Kép forrása: Zdeněk Hřib főpolgármester hivatalos Facebook oldala.

Irta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!