Bezárás
Antifasizmus

Nem oszlatta fel a szlovák bíróság Kotleba pártját, utcára vonultak az antifasiszták

A vezető képen a 2019 április 29-i Antifasiszta Mobilizáció nevű menetet látják a pozsonyi Hviezdoslav-téren. Fotó: Facebook, NE Rasizmu.

Nem tiltotta be a szlovák bíróság Marian Kotleba fasiszta pártját. A döntés ellen mintegy ezer antifasiszta tiltakozott a múlt héten Pozsony belvárosában. Sokan egy második feloszlatási indítványban bíznak, amelyet magyar és cseh példákra hivatkozva nyújthat be az ügyészség.

Antifasiszta mobilizáció 2019 néven hirdettek demonstrációt szlovákiai baloldali csoportok múlt csütörtökön, hogy így tiltakozzanak a szlovák Legfelsőbb Bíróság döntése ellen. A bírói testület nem oszlatta fel a Marian Kotleba vezette Néppárt – Mi Szlovákiánk (ĽSNS) elnevezésű szélsőjobboldali, fasiszta pártot. A baloldali tüntetés szervezői szerint a bírói döntéssel hivatalosan is legitimizálták a szlovák társadalomban megjelenő fasiszta tendenciákat.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen demonstráció elsősorban szimbolikus jelentőségű esemény, de fontos, hogy a szélesebb értelemben vett közvélemény is tudjon arról, hogy készek vagyunk a fasiszták intézményi nyomulásának ellenállni” – nyilatkozta az antifasiszta ellenállás egyik szervezője a szlovák köztévében.

Miért akarják betiltani Kotlebáékat?

A szlovák belpolitika egyik izgalmas témája hónapok óta a Kotleba-párt feloszlatására tett ügyészségi indítvány. Az emberek 67 százaléka szerint elfogadhatatlan, hogy Szlovákiában egy fasiszta jellegű párt hatalomra jusson.

Közép-európai, visegrádi szemmel nézve a kezdeményezés azért is izgalmas, mert Szlovákia az egyetlen V4-es ország, ahol nincs hatalmon a szélsőjobboldal. Ugyanakkor a lakosság 27 százalékát nem zavarná, ha a szélsőjobb párt hatalomra kerülne egy áprilisi felmérés szerint.

Magyarországon és Lengyelországban ultrakonzervatív, szélsőjobboldali pártok kormányoznak, Csehországban Andrej Babiš liberálisnak mondott populista kormánya a szélsőjobboldal és a kommunisták támogatásával van hatalomban.

A szlovák fasiszta párt feloszlatásával azért is foglalkoztak az ügyészi kezdeményezésen kívül egyre többet, mert Kotlebáék népszerűsége az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett.

Az egyik megbízható szlovák közvélemény-kutató intézet szerint 2019 áprilisában a Kotleba-párt csaknem 12 százalékkal a második legnépszerűbb politikai párt.

Egy másik felmérés szerint a legutóbbi szlovákiai köztársasági elnökválasztás nem csak a liberális pártok jelöltje, Zuzana Čaputová győzelmét jelentette, de a fasiszta párt megerősödését is.

Mint ismert, Marian Kotleba korábbi pártját, amely “Szlovák Testvériség – Nemzeti Párt” néven működött, a szlovák Legfelsőbb Bíróság 2006-ban egyszer már feloszlatta.

Kotleba utána gyakorlatilag ugyanazokkal az emberekkel, de más néven újraindította a szervezetet. A régi-új Kotleba-párt korábban nyíltan fasiszta jellegű programját úgy írták át, hogy az formailag megfeleljen a törvényi előírásoknak.

A párt tagjai külső megjelenésükön is változtattak. A második világháborús félkatonai szervezet, a Hlinka Gárdára emlékeztető fekete egyenruhájukat lecserélték zöld egyenpólóra.

2017: újabb betiltási kísérlet

A szlovák ügyészség még 2017 májusában kezdeményezte az ĽSNS feloszlatását. Jaromír Čižnár szlovák legfőbb ügyész szerint a Kotleba-párt egy szélsőséges, fasiszta tendenciákkal rendelkező politikai párt, amelynek programja ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel.

A párt feloszlatására az ügyészség felé a pozsonyi Emberi Jogok Intézete (IĽP) tett ajánlást a 2016-os szlovákiai országgyűlési választások után. Peter Weisenbacher, az IĽP munkatársa szerint a pártnak képviselői több alkalommal is kifejtettek neonáci és fasisztoid jellegű nézeteket.

Marian Kotleba pártvezér tagadja a holokausztot, kijelentéseit nem vonta vissza, nem kért bocsánatot. Marian Mazúrek, a párt parlamenti képviselője közel-keleti származású emberek megtámadásában is részt vett.

A 2015-ös pozsonyi demonstrációról és az azt követő utcai összecsapásokról az Átlátszó is beszámolt.

Félelem és erőszak Pozsonyban – Ide vezet a bevándorlásellenes propaganda

Védtelen nőket, gyermekeket, békés polgárokat támadtak meg az önálló Szlovákia kikiáltása óta legnagyobb neonáci tüntetésén, és számos rendőri túlkapás is történt a múlt hétvégén, Pozsonyban. A mintegy hatezer fős tömeg Európa iszlamizációja és a tervezett brüsszeli menekültkvóták bevezetése ellen fejezte ki véleményét.

2019: Kotleba folytathatja

Kotleba a pozsonyi bíróságon. 2019 április 29. Fotó: Denník N – Tomáš Benedikovič

Kotleba a pozsonyi bíróságon. 2019 április 29. Fotó: Denník N – Tomáš Benedikovič

A szlovákiai Legfelsőbb Bíróság öttagú szenátusa 2019 április végén hozott döntése értelmében a Néppárt – Mi Szlovákiánk szélsőjobboldali párt folytathatja tevékenységét.

A bírói testület kimondta: az ĽSNS nem fenyegeti közvetlenül a szlovák demokráciát és társadalmat, valamint egy párt feloszlatása csak végső esetben indokolt. A bíróság indokolásában azt is megjegyezte, hogy a felperes nem mutatott be olyan konkrét eseteket, amellyel a Kotleba-párt megsértette volna Szlovákia alkotmányát vagy jogrendjét.

A legfőbb szlovákiai bírói testület szerint ha egy politikai párt programjában szerepel az ország Európai Uniós tagságáról szóló népszavazás kiírása, valamint a NATO-ból való kilépés terve, az még nem indokolja az adott párt feloszlatását.

A Kotleba-párt jogi képviselői úgy érveltek, hogy az ügyész beadványa politikai megrendelésre készült, és a bíróság munkájába bele akartak szólni. A döntés után az ĽSNS jogásza kijelentette: bebizonyosodott, hogy a Kotleba-párt nem fasiszta és nem antidemokratikus párt.

Kotleba sem hagyta ki a ziccert és a bírósági döntés után köszönetet mondott a bíráságnak, hogy „volt bátorságuk a törvény alapján dönteni”. Hozzátette: „Ma bebizonyosodott, hogy legitim párt vagyunk, amely demokratikus módon vesz részt a politikai közéletben.”

Daniel Milo ügyvéd, a Globsec Policy Institute és a szélsőséges politikai mozgalmak, pártok szakértője szerint a Legfelsőbb Bíróság nem az ĽSNS legitimitásáról döntött, hanem arról, hogy a benyújtott bizonyítékok elegendő bizonyítéknak bizonyulnak-e a párt feloszlatásához.

„Kotlebáék semmiképp nem kaptak pecsétet a legfőbb ügyészségtől, hogy demokraták lennének” – nyilatkozta a döntés után a Denník N hírportálnak.

“Állítsuk meg a fasizmust!” - Az Elfelejtett Szlovákia (Zabudnuté Slovensko) kezdeményezés tagjai a szlovák Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2019 április 29-én. Ján Benčík, Patrik Dubovský, Egon Gál, Miloš Janoušek, Michal Kaščák, Zuzana Kronerová, Marián Leško, Eva Mosnáková, Martin M. Šimečka, Michal Šulík, Braňo Tichý, Pavel Traubner. Fotó: Denník N – Tomáš Benedikovič

“Állítsuk meg a fasizmust!” – Az Elfelejtett Szlovákia (Zabudnuté Slovensko) kezdeményezés tagjai a szlovák Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2019 április 29-én. Ján Benčík, Patrik Dubovský, Egon Gál, Miloš Janoušek, Michal Kaščák, Zuzana Kronerová, Marián Leško, Eva Mosnáková, Martin M. Šimečka, Michal Šulík, Braňo Tichý, Pavel Traubner. Fotó: Denník N – Tomáš Benedikovič

Milo ügyvéd szerint a Legfőbb Ügyészség alaposabban megindokolhatta volna kérelmét. Szerinte a párt feloszlatását kezdeményezők abban bíztak, hogy ha a pártot 2006-ban feloszlatták fasisztoid megnyilvánulások miatt, és a szlovákiai közéletben mindenki fasisztának tartja Kotlebáékat, akkor ezúttal sem akadályozhatja meg semmi feloszlatásukat.

A Progresszív Szlovákia liberális párt szerint a bírói döntés legitimizálja a fasisztákat a szlovák belpolitikában.

Lucia Žitňanská korábbi igazságügyi miniszter szerint az állami intézmények nem tudták érvényesíteni a határok betartását a politikai pártok felé, ezért az állami most kudarcot vallott.

Gál Gábor, Szlovákia jelenlegi igazságügyi miniszter is csatlakozott a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt demonstrálókhoz. A szlovák sajtónak annyit mondott, hogy állampolgári véleményét jött kinyílvánítani. Hozzátette: azt gondolta, hogy 1945 után a társadalom tanult a múltból.

Bugár Béla a Híd-Most szlovák-magyar vegyes párt elnöke szerint Kotlebáék egy háborús bűnös rezsimet népszerűsítenek. A magyar politikus itt Jozef Tiso Szlovák Államára gondolt.

Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint az a párt, amely a fasizmus szimbólumaival próbál szavazókat szerezni, annak működése ellentétes a demokráciával.

A szlovák miniszterelnök nyilatkozata mellett érdemes tudni, hogy a szlovák parlamentben Kotlebáék több alkalommal segítették a Smer-kormánypártot szavazataikkal. A szlovák közéletben létezik egy olyan elmélet, hogy a Smer a következő választásokon a megerősödő fasiszta párt segítségével – külső támogatásával – próbál hatalmon maradni.

Mi várható?

A bíróság szerint hiába merülek fel kétségek az ĽSNS működésével kapcsolatban, az ügyészség nem tudta alaposan megindokolni indítványát. Ami biztos: az interneten a párt tagjai és alacsonyabb rangú funkcionáriusai rengeteg olyan bejegyzést írtak nyilvánosan az elmúlt években, amelyek alapján nem lehet kétséges a párt politikai hovatartozása.

Csakhogy az ügyészség ezeket az egyébként dokumentált bizonyítékokat nem nyújtotta be a bíróság elé, helyette a párt Európai Uniós és NATO-val kapcsolatos politikai álláspontjával érvelt. Józan ésszel hiába van szó irracionális követelésekről, egyik sem lehet indok egy párt betiltására. A bíróság végül úgy döntött, hogy az ĽSNS is a fősodratú politikába tartozik.

Jaromír Čižnár legfőbb ügyész elvileg megpróbálhatja másodszor is feloszlatni a Kotleba-pártot.

Egy ilyen újrázásra térségben már volt példa. A cseh Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság csak második nekifutásra, 2010-ben oszlatta fel a szélsőjobboldali Munkáspártot (DS). Az újabb javaslatot a cseh kormány nyújtotta be, miután az első feloszlatási kérelmet 2009-ben a bíróság elutasította.

A DS volt az első párt, amelyet a demokratikus rendszerváltás (1989) után Csehországban feloszlattak. Akkor a bíróság előtt egy szakértő érvelt a cseh szélsőjobboldali párt logója és a németországi szakszervezetek feloszlatása után Hitler által megalapított Német Munkafront (Die Deutsche Arbeitsfront – DAF) logója közötti hasonlóságra. Ezen kívül a párt híveinek erőszakos utcai fellépéseiről is bemutattak videófelvételeket, valamint politikai szélsőséges szervezetekkel foglalkozó szakértőket is meghallgattak.

Ha lesz második kör, az biztos, hogy a szlovák ügyészségnek új bizonyítékokat kell felmutatnia.

A cseh példán kívül létezik egy magyar precedens is, amire legközelebb hivatkozhatnak Szlovákiában is. A magyar Legfelsőbb Bíróság 2009-ben az európai szervezet segítségével oszlatta fel a Vona Gábor nevével fémjelzett Magyar Gárdát. A szélsőséges magyar szervezet feloszlatásának egyik indoklása a romaellenes légkör kialakítása volt. Ezt az érvet 2013-ban megerősítette az európai jogi szervezet is.

Čižnár még nem nyilatkozott, hogy megpróbálja-e újra az ĽSNS feloszlatását. Az ügyésznek hivatalosan harminc napja van, hogy kommentálja a múlt heti bírósági döntést.

A Kotleba-párt feloszlatását kezdeményező civil szervezet állítólag ismerte a feloszlatott cseh párt történetét. A sikertelen szlovákiai kezdeményezés után Peter Weisenbacher, az IĽP munkatársa nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a cseh példa alapján másodszor is indítványozzák az ĽSNS feloszlatását.

„Az EP-választásokig már csak három hét van hátra, ezért most azért harcolunk, hogy a párt ne tudjon részt venni a 2020 márciusi országgyűlési választáson. Igaz, nagyon kevés időnk van, a bírósági határidők távolabbi időpontra is kerülhetnek” – nyilatkozta a Denník N hírportálnak a civil szervezet munkatársa.

Andrej Bán politikai kommentátor úgy látja, hogy a bíróság döntése azt üzeni, hogy a politikai szélsőségek ellen nem a bíróságon, hanem a polgári ellenállás útján kell harcolni.

A vezető képen a 2019 április 29-i Antifasiszta Mobilizáció nevű menetet látják a pozsonyi Hviezdoslav-téren. Fotó: Facebook, NE Rasizmu.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom