Erősödik a kultúrharc nemcsak Magyarországon, de a határon túli közösségekben is. A nyári hónapokban erre kiváló lehetőséget nyújtanak a különböző fesztiválok. Amíg Magyarországon történelemhamisító klipekkel manipulálták a fesztiválozókat, addig Szlovákiában nem engedik a politikailag másképp gondolkodó előadókat a magyarországi állampolgárok befizetett adójából is működő táborba.
Békeidőben egy közéleti-kulturális nyári táborszervező néhány nappal a rendezvény megnyitása előtt már csak azzal foglalkozik, hogy lesz-e az étlapon vegaburger is a szalonnás-tükörtojásos verzió mellett, egy magyar nyelvű kisebbségi rádió igazgatója pedig a demokratikus rendszerváltás közelgő harminc éves évfordulójára készíti el tematikus programfolyamát.
Az elmúlt napokban nemcsak az időjárás vált különösen forróvá a Kárpát-medencében. A szlovákiai magyar közéletben napok óta folyik a találgatás, vajon mi lehet az oka, hogy a szlovákiai közszolgálati Pátria Rádió idén nem kap lehetőséget a Gombaszögi Nyári Táborban, hogy felállíthassa sátrát, amelyben a rádió által meghívott vendégek fejtették volna ki szabadon véleményüket közéleti ügyekben.
Történetünk két főszereplője a tábor szervezője, a Sine Metu civil szervezet vezetője és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa, Orosz Örs, valamint Lovász Attila, a Pátria Rádió és a Szlovák Televízió Magyar Szerkesztőségének az igazgatója.
Múlt hét pénteken robbant a szlovákiai magyar közéleti bomba: a Pátria Rádió 2019-ben, a jelenlegi információk alapján, biztosan nem állít sátrat a szlovákiai magyarság leggazdagabb múlttal rendelkező rendezvényén. A hivatalos indoklás szerint a rádió és a tábor főszervezője nem tudott a programban megegyezni.
A sikertelen egyeztetést a főszervező a pozsonyi Új Szónak bagatellizálta: „Mivel hivatalosan nem is hirdettük meg a Pátria sátrát, ezért nem is beszélhetünk arról, hogy lemondunk valamit.”
A Facebookon felbukkant híreszteléseket – miszerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) körül kialakult helyzet is szóba került volna a közszolgálati rádió panelbeszélgetésén – Orosz korábban egy Facebook-kommentben „nettó találgatásnak”, „szóbeszédnek” minősítette.
Hogy valami mégsem stimmelt a háttérben azt Agócs Attila, Fülek polgármesterének pénteki Facebook-bejegyzése jelezte. Agócs a táborban szintén sátrat állító bumm.sk hísportál meghívott vendégeként vett volna részt a rendezvényen, de múlt pénteken lemondta részvételét.
„Mi történhetett? Nem írták meg az újságok, de a tavalyi magyarországi kritikákat olvasva a főszervezők nyilván preventív öncenzúrát gyakoroltak, nem fogadták el a rádiósok által felkért előadókat, ezért nem született megegyezés. Mindez viszont elfogadhatatlan módon korlátozza a szlovákiai magyar közmédia szabadságát” – mutat rá a Pátria Rádió kigolyózásának lehetséges okára Agócs Facebook-bejegyzésében.
Hétfőn újabb meghívott vendég mondta le a részvételt. Kovács Attila, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Vallástudományi Tanszékének oktatója írásban indokolta meg távolmaradását a szlovákiai bumm.sk hírportálnak:
„Tudomásomra jutott, hogy a tábor rendezősége nem tette lehetővé, hogy a programba kerüljön az MTA és szélesebb értelemben a tudományosság helyzetével foglalkozó vita. Így mint egyetemi kutató szeretnék szolidaritást vállalni az MTA-s kollégákkal és az akadémiai szabadság és függetlenség mellett.”
A gombszögi tábor főszervezője nincs könnyű helyzetben. Hiába kommunikálta napok óta, hogy a kialakult helyzet egy “műbalhé” és valójában nincs itt semmi látnivaló, a napok óta tartó kínos, egy korábbi, totalitárius korszakot felidéző zavaros csönd magyarázatot igényelt. Az Átlátszó éppen ezért megkereste Orosz Örs főszervezőt, aki készséggel állt rendelkezésünkre.
„A Pátriat mi együttműködésre hívtuk, de különböztek az elképzeléseink a kivitelezéssel kapcsolatban. Ezért végül az elmúlt években többször kipróbált modellnél maradtunk” – ismételte meg korábbi álláspontját Orosz.
Hogy pontosan mi lehet a főszervező által említett bevett gyakorlat, arról ő maga nyilatkozott tavaly a Pesti Srácok fideszes propaganda-felületnek. E szerint a Pátria Rádió, akárcsak a fesztivál többi társszervező partnere, autonómiát élvezett programja összeállításában.
Oké, de ha ez így van, akkor idén mi volt a baj? Amikor szembesítettem Oroszt tavalyi nyilatkozatával, jelezte, hogy ők természetesen idén is meg akartak állapodni a Pátria Rádióval, de szerinte néhány alapelvet a Pátria részéről felrúgtak. A szervező állítása szerint ugyanis a szlovákiai magyarságnak nem érdeke, hogy magyarországi politikai szekértáborok politikai konfliktusait Szlovákiába importálják a meghívott vendégek.
Noha további részleteket nem árult el a főszervező, a Facebookon keringő, hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a Pátria rádió sátrában többek között a Magyar Tudományos Akadémia sorsáról is beszéltek volna a meghívott vendégek.
A legolvasottabb szlovákiai magyar hírportál a parameter.sk információi szerint többek között Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, a Magyar Nemzeti Bank egy volt elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia egyik szlovákiai külsős tagja kapott a Pátriától meghívót.
Lovász Attila igazgató az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy nagyon szívesen részt vettek volna a Gombaszögi Nyári Táborban, de nem sikerült megegyezni a tábor szervezőgárdájával. A rádió igazgatója hozzátette: nem lát okot, hogy ő kommunikálja a Gombaszögi Nyári Tábor programját és a megállapodás elmaradása után minden programjukat megvalósítják a pozsonyi stúdióban.
Lovász szerint a program véglegesítése a jövő hét folyamán várható.
A Pátria Rádió vezetőjétől megtudtuk még, hogy egy nagyszabású programsorozattal is készülnek a november 17-i demokratikus rendszerváltás harmincadik évfordulójára is. A visszaemlékezések a szabadság témája, az 1989 novemberi események és a gyűlölet valamint az identitás és jövőkép témák köré épül fel.
Felvetésemre, miszerint értesüléseim szerint a tábor szervezője az elmúlt években „többször tartotta a hátát” a Pátria Rádió vendégei miatt, ráadásul úgy érzi, hogy a rádió nem tartotta magát a korábbi megállapodáshoz, Lovász kijelentette: a Pátria rádió mindig a szlovákiai közszolgálatiság alapelve alapján működik és sokkal szigorúbb szabályozás érvényesül nála, mint bármely civil vagy magánrendezvény esetében.
„Ha valakinek törvényi kifogása van a műsoraink ellen, természetesen jelezheti. Amióta a rádió élén állok a legkülönbözőbb ideológiai és politikai hátterű ember kapott lehetőséget, hogy elmondhassák véleményüket. A táborban tervezett programjainkhoz is a közszolgálatiság elve alapján hívtuk meg a beszélgetések résztvevőit” – nyilatkozta Lovász az Átlátszónak.
Egy neve elhallgatását kérő és a tavalyi gombaszögi rendezvényen részt vevő forrás szerint a rendezők Parászka Boróka marosvásárhelyi magyar újságíró több mondata is kiverte a biztosítékot. Parászka tavaly a „Beszólás Szabadsága” panelbeszélgetésen vett részt a Pátria sátrában.
Telefonon értem utol az épp Afrikában dolgozó romániai tényfeltáró újságírót, aki az Átlátszónak elmondta: a gombaszögi rendezvény után több személy is feljelentette. Egy bizonyos Ferencz Zsombor nevű marosvásárhelyi lakos pedig konkrétan a szlovákiai magyar táborban elhangzott mondataiért jelentette fel a romániai hatóságoknál.
A romániai médiatanács szerint az újságírónő nem sértette meg a közmédia alapelveit. Az interneten is visszanézhető beszélgetés szerint Parászka a következőket mondta 2018 nyarán:
„Azt látjuk, hogy üvegházon belül megbolondul a közmédia es gyűlöletet kezd el terjeszteni. Tehetünk-e valamit? Itt ülök a Pátria Rádió vendégeként a marosvásárhelyi rádió munkatársaként, és azt látjuk, hogy nekünk az a feladatunk, hogy magyar közmédia legyünk, ezt a feladatot nekünk kell vinni. A kérdés az, mit tudunk csinálni, hogy egyszer legyen magyar közmédia a Kárpát-medencében? Mert most nincsen.”
Az esetről megkérdeztem Orosz Örs szervezőt is, aki szerint a romániai újságíró prekoncepciókkal érkezett a rendezvényükre, és mikor ez szerinte nem igazolódott be, utána írt egy negatív hangvételű cikket a fesztiválról.
Az interneten egyetlen cikket találtam Parászka Boróka tollából, amely a 2018-as rendezvény után született és a 168 óra felületén jelent meg. „A gép működik, a csavarok lazulnak – Orbán Viktort hallgatni nem buli” című beszámoló az újságírónő romániai tusványosi és szlovákiai gombaszögi rendezvényen szerzett élményeiről számolt be.
Parászka egyébként valóban megemlítette Gombaszöget, ahol szerinte a Pátria rádió rendezvényein viták bontakoztak ki, majd megjegyzte, hogy a magyarországi kormánysajtó fájlalta is, hogy miért jutott szóhoz a szlovákiai rendezvényen Veiszer Alinda, Beer Miklós vagy éppen Závada Pál.
Tavaly nyáron a gombaszögi fesztivál után a tajtékozó kormányzati propaganda-felület azonban nemcsak felemlegette a szerintük nem megfelelő személyek – azaz a „budapesti kormány megveszekedett ellenségeinek” – meghívását, de ultimátumot adott át a tábor szervezőjének.
A fideszes pártfelület szerint 2019-ben a kérdés az, hogy a szervező Orosz Örs elég bátor-e ahhoz, „hogy ne adjon teret a támogatóit folyamatosan becsmérlőknek és lejáratóknak.”
Emlékeztetőül: Orosz, mint MKP-s politikus áll többek között a Sine Metu Polgári Társulás élén, amely a 2016-os 60 millió forintos támogatás után 2017-ben 20 millió forint támogatást kapott.
Természetesen megkérdeztem a tábort csaknem egy évtizede szervező Oroszt, hogy érkezett-e felé politikai nyomás vagy megzsarolták-e azzal, hogy elveszik tőle a tábor szervezését, ha a Pátria Rádió idén is megjelenhet a rendezvényen. Nemleges választ kaptam, „a magyar kormány nem befolyásolta a gombaszögi tábor programját” – szögezte le a főszervező.
Az eset már csak azért is érdekes, mert Szlovákia nemrég megválasztott új köztársasági elnöke, Zuzana Čaputová elfogadta a gombaszögi tábor szervezőinek meghívását. Kíváncsi lettem volna, vajon a magyar választópolgárok felé nagy lendülettel nyitó Čaputová-stáb hogyan kommentálja a fenti kiszorítósdit, és a vélemények sokszínűségéért kiálló elnök vajon nem fontolja-e meg a tábor meglátogatását.
Korábban felmerült egy pletyka, hogy éppen az elnök látogatása miatt nem tudott megegyezni a Pátria rádió és a tábor szervezője. Lovász nem cáfolta az Átlátszó értesülését, miszerint a szlovák köztársasági elnököt egy időben hívta meg a Pátria Rádió és a Gombaszögi Tábor stábja, végül a rádió lemondta Čaputová meghívását, az elnöki program szervezését átadva a tábor vezetésének.
A cikk élesítése pillanatáig nem kaptunk választ a szlovák köztársasági elnök sajtóirodájától, amennyiben reagálnak, cikkünket frissítjük.
Az 1989-1990-es demokratikus fordulat idején, egy brit újságíró ötlete alapján, szervezték meg először a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort (később: Tusványos) Romániában. A rendezvény célja a magyarországi és erdélyi együttműködés, illetve a magyar-román párbeszéd erősítése volt.
A 2010-es illiberális fordulat új korszakot nyitott a fesztivál történetében is: fokozatosan szorultak ki a nem nacionalista gondolkodású magyarországi közéleti szereplők, végül a román meghívott vendégek is elmaradtak. Az erdelyi fesztivál elvesztette ideológiai és kulturális sokszínűségét.
Az Orbán-rendszer érzékelte a nyári fesztiválokban rejlő manipulációs lehetőséget. A romániai etnicizált Tusványoshoz hasonlóan létrehozta Szlovákiában is a saját fesztiválját. A 2013-ban először megrendezett Martosi Szabadegyetem a Fidesz szlovákiai ügyintézője, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ifjúsági szervezete, a Via Nova (VN) rendezte meg.
A tábor programjai ideológiailag semmiben nem különböztek egy átlagos magyarországi jobboldali rendezvénytől. A tábor fővédnökségét Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, a Fidesz szélsőjobb politikai ideológiával gyakran koketáló politikusa vállalta el.
A Martosi fesztivált szervező csoport irredenta hátterét 2015-ben két részes cikksorozatunkban mutattuk be.
A mai Szlovákia területén, a fideszes martosi tábor mellett, az 1920-as évektől élénk magyar diákélet létezett a kelet-szlovákiai Gombaszögön. A demokratikus rendszerváltás után hagyományt a szlovákiai Diákhálózat újította fel 2005 és 2015 között. A „Gombaszög” nevet megtartották, de a rendezvényt a kelet-szlovákiai Krasznahorka vára alatti kempingben szervezték meg. Az esemény főszervezője az MKP színeiben politizáló Orosz Örs, aki 2012 óta a Sine Metu Polgári társulás nevében végezte tábor szervezését.
Orosz 2015-ben még optimistán nyilatkozott az Átlátszónak a krasznahorkai kemping esetleges felújításáról, de végül az elképzelésekből semmi nem lett, mivel a helyi önkormányzat nem adta el a Sine Metu civil szervezetnek a kemping tulajdonjogát. A nyári egyetemet 2016-tól ismét Gombaszögön rendezték meg.
A nyári egyetem helyszínét biztosító parcellákat magyar állami támogatás segítségével vásárolták meg. A vételár egy részét a magyarországi Bethlen Gábor alapítvány utalta át (54 millió forint), másik részét Orosz saját forrásból és hitelből teremtette elő. A jelenlegi látványtervek alapján ilyen lehet néhány év múlva a tábor területe.
A fenti eset több tanulságot is hordoz. Adott egy fiatal táborszervező, aki pénzt és energiát nem kímélve szervez évek óta szűkebb pátriája számára egy közösségi teret. Egy plurális, polgári demokratikus közegben a politika segíti az ilyen alulról jövő kezdeményezéseket, hiszen a vélemények sokszínűségének megjelenése egy ilyen társadalom alappillére. Napjaink illiberális valósága azonban nemcsak a szervező munkáját roncsolja, hanem a nagyobb közösségben is károkat okozhat.
Ráadásul mindez egy olyan időszakban történik, amikor a szlovákiai magyarság politikai érdekképviseleti szervei jelenleg nem jutnának be a pozsonyi parlamentbe, a szlovákiai magyarság közéleti érdeklődése folyamatosan apad.
Ne felejtsük el, a romániai Tusványosi Nyári Szabadegyetem programja már nagyon régen nem, a szlovákiai Martosi Szabadegyetem programja pedig soha nem is szólt ideológiai és politikai sokszínűségről. De a szlovákiai gombaszögi tábor az elmúlt években valóban hordozott olyan értékeket, amelyek nem az elmúlt harminc év politikai szembenállását nevelték bele a tábor látogatóiba, hanem általános érvényű értékek mentén szerveződött.
Vezető képünkön a 2018-as Gombaszögi Nyári Táborban a Pátria Rádió sátrában tartott „Hír, álhír, tény, vélemény, propaganda” panelbeszélgetés résztvevőit látják, balról jobbra: Széky János publicista, az Élet és Irodalom külpolitikai rovatvezetője, Parászka Boróka újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Rácz Vince, a Pátria Rádió műsorvezetője, Balog Beáta újságíró, a szlovákiai Sme napilap főszerkesztője és Soltész Árpád publicista, oknyomozó újságíró, a JOJ TV munkatársa. A kép forrása: televizio.sk.
Írta: Bőtös Botond
Tarfejű szkinhead volt amikor utoljára járt a Ferencváros Üllői úti stadionjában. Harminc évvel később állatokkal foglalkozó és Dél-Amerikában közép-európai gulyást...
Szolidaritási nyilatkozatban áll ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és a Szlovákiai Történészek Társasága (SHS) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)...
Hitler dicsőítése, zsidó-, román-, szlovák származású, és nem fehér bőrszínű emberek gyalázása miatt gyanúsított meg tizenöt magyar nemzetiségű, szlovák állampolgárt...
Magyarul szólalt fel a közép-európai demokrácia megőrzésének érdekében a csehszlovák Bársonyos Forradalom évfordulójának előestéjén, pénteken, a Pozsonyban demonstráló tömeg előtt...
