Egy lengyel falu úgy döntött, hogy a 2019-ben Jézus Krisztus kereszthalálát egy régi népi hagyománnyal ünnepli meg. A Júdás nevet viselő kalapos, nagy orrú, pajeszos bábut felakasztották, megbotozták, összerugdosták, lefejezték, felgyújtották és a folyóba dobták. Brutalitása miatt a sokszor antiszemita pogromokkal végződő szokást az orosz cár a 19. században betiltotta.

Nagypéntek, Lengyelország, Kárpátaljai Vajdaság. Pruchník falu főutcájában izgatottan gyülekeztek az emberek, hogy láthassák a bíróság ítéletét Júdás felett. Egy hatalmas, vörös orrú, pajeszos, nagy kalapú szalmabábu lógott az út menti lámpaoszlopon.

A szalmabábura a „Júdás 2019. Áruló” feliratot írták. A bábu karjára tűzött cédula arról tájékoztatta a járókelőket, hogy a bírói ítéletet Nagypénteken, délután háromkor hirdetik ki. A megadott időpontban több száz fős tömeg gyűlt össze a település egyébként II. János Pál pápáról elnevezett főutcájában.

Az eseményről a lengyelországi „Ekspres Jarosławski” újságírói számoltak be exkluzív tudósításban. A regionális hetilap tudósítói még Húsvét előtt kaptak meghívót a „Júdás a bíróság előtt” elnevezésű eseményre a kelet-lengyelországi Kárpátalja Vajdaságban található településről.

Gyerekekkel lincselték meg a Júdás-bábut

Két férfi levágta a felakasztott bábut a lámpaoszlopról, és az ítélethidetés helyszínére húzták a falun keresztül. A bábut botokkal felszerelt gyerekek követték (lásd: vezető képünk). A következő jelenetben egy férfi kezében egy nagyjából kétméteres pálcával a bábu arcát, lábát, testét ütlegelte. Egy hang a tömegből: „Ezt a kizsákmányolásért és kirablásért kapod!”

A továbbiakban az „Ekspres Jarosławski” riportját idézzük: „A gyerekek az egyik felnőtt vezetésével kapcsolódtak be a tömeges ütlegelésbe. Valaki ismét elkiáltotta magát a tömegben: ”Még öt másikat, hogy kárpótlást akar Lengyelországtól.” A tömegből sokan kamerákkal és telefonokkal rögzítették az eseményt.

A bábut végül a Piac-térre vonszolták, ahol még nagyobb tömeg fogadta a furcsa hagyományőrzőket. A riportból az is kiderült, hogy a helyiek egy másik részét egyáltalán nem érdekelte az esemény. Közben újabb ítélet született, újabb harminc botütés. Azért kapott ennyit a szalmabábu, mert a Biblia szerint 30 ezüstért árulta el Jézus egykori tanítványa mesterét a rómiaiaknak.

A szülők lelkesen buzdították gyerekeket, akik lelkesedésükben már is rúgdosták a bábfigurát. Az esemény a falu hídjánál ért véget. A szervezők levágták a bábu fejét és végtagjait. Az egyik felnőtt férfi meggyújtotta a szalmából készült bábut, és a folyóba dobta.

Népi hagyományból antiszemita uszítás

A „Júdás a bíróság előtt” lengyelországi népi hagyományt állítólag először a 18. században említették meg. A hagyomány szerint az eseményt már Nagycsütörtökön, néhány településen már Nagyszerdán megkezdték és egészen Nagypéntek délelőtt tartott.

A szertartás a korábbi évszázadokban a halál és a tél elpusztítását szimbolizálta. A pogány eredetű rítus keresztény környezetben lengyel hagyományok mentén nyerte el végső formáját: Jézus elárulója a zsidó Júdás vált minden rossz szinonímájává, amit a tavasz érkezése előtt el kellett pusztítani.

Ide kattintva rengeteg fotót láthat a felakasztott Júdás lengyelországi hagyományáról.

A szokás szerint a helyi keresztény gyülekezet először elítélte Júdás bábuját, majd azt felkötötték a templom tornyára. A bábut Nagypénteken dobták ki a templomtoronyból. Botokkal verték, széttépték és a bábu darabjait körbehurcolták a település területén. Az esemény végén Júdást felgyújtották és bedobták a helyi tóba vagy patakba.

A 19. század végén a cári hatóságok betiltották a „Júdás a bíróság előtt” népi hagyományt, mivel az esemény több településen zsidóellenes atrocitásokba torkollott. A népi jellegű antijudaista hagyomány a 20. század első évtizedeiben egyre inkább modern politikai antiszemita jelenséggé vált. A szokás csak a délkelet-lengyelországi vidéken maradt fent a két világháború közötti korszakig.

Júdás bábuját az antiszemiták által a zsidóknak tulajdonított külső tulajdonságok hangsúlyozásával ábrázolták. A fenti 1930-as évekből származó fotón látható, hogy a Júdás-bábú karjára Dávid-csillagot tűztek. A két világháború közötti Lengyelországban a Júdás-bábukat gyakran zsidók által lakott házak előtt állították fel. A bábut ilyenkor a házban lakóknak ki kellett vásárolni, ellenkező esetben megverték őket.

Tíz év után ítélték el újra Júdást

Az esemény újabban a 21. században bukkant fel újra. Hasonló jellegű eseményt, mint amit idén Húsvétkor tartottak Pruchníkban már tíz évvel ezelőtt is tartottak. Erről az eseményről egy 2009-es videó tanúskodik a Youtube-on. A következő években lengyel források nem írtak az esemény újrajátszásáról.

A lengyel sajtóban nem található információ, hogy tíz év után miért tért vissza a lengyel Kárpátaljára ez a szokás, valamint azt sem lehet tudni, ki volt az esemény szervezője.

A liberális Gazeta Wyborcza újságírója beszélt a régiós szokásokat jól ismerő helybeli újságíróval, aki kizárta, hogy a falusi önkormányzat állna az esemény mögött. Minden valószínűség szerint helyi lakosok szervezték az eseményt, állította a lengyel kárpátaljai kolléga.

A rendőrség más incidensről nem számolt be.

Zsidó és lengyel nacionalisták verbális összecsapása

Az eseményt felkapta a lengyel szélsőjobb is. Az európai parlamenti választásokon közös listán induló szélsőjobboldali, libertariánus és jobboldali-populista pártok Konföderáció nevű listájának egyik vezető arca Robert Winnicki. A szélsőjobboldali Összlengyel Ifjúság tiszteletbeli elnöke szerint majd ha a zsidók beszüntetik „Hámán felakasztásának” hagyományát, akkor Lengyelországban is betiltják „Júdás felakasztását.”

Winnicki egyébként Jonny Daniels londoni születésű, lengyelországi lakhelyű, a lengyel szélsőjobbal baráti kapcsolatokat ápoló zsidó vallási aktivista felhívására reagált a Twitteren. Utóbbi szintén a Twitteren a „Júdás a bíróság előtt” hagyomány lengyelországi betiltását követelte. „Csodálkoztok, hogy a népnek milyen rossz híre van, miközben ilyen baromságaitok vannak. Ezt a visszataszító hagyományt be kell tiltani,” írta.

A lengyel szélsőjobboldali politikus által említett „Hámán felakasztása” hagyomány háttértörténetét Eszter könyvéből ismerjük. Hámán, a perzsa király, Ahasvérus főembere volt, aki meg akarta öletni a Perzsiában élő zsidókat. Eszter, aki a perzsa király zsidó származású főemberének unokahúga volt, meghiusította Hámán terveit és végül őt és tíz fiát akasztották fel azokra a bitófákra, amiket korábban a zsidóknak szánt.

Zsidó szokás szerint a Purim ünnepe idején felolvasnak Eszter Könyvéből is. Amikor Hámán nevéhez ér a felolvasó, akkor tíz fiának nevével együtt a felolvasó egy lélegzetvétel alatt olvassa fel. Ezzel is azt hangsúlyozzák, hogy egy időben haltak meg. Mindeközben különböző tárgyakkal hatalmas zajt csapnak. A zsidó hagyomány a Purim idején tolerálja a túlzott alkoholfogyasztást is.

Fekete PR vagy katolikus hagyományok?

Az eset természetesen óriási vitákat gerjesztett a lengyel interneten. A két legjellemzőbb álláspontot egy jobboldali felületekre író újságíró és egy kommunikációs szakember fogalmazta meg.

Dostałem już kilka pytań od izraelskich dziennikarzy o sprawę tej „kukły Judasza”. Rzecz jest dodatkowo łączona z antysemickimi komentarzami po życzeniach amb Mosbacher z okazji święta Paschy. Grupa trolli i durna tradycja jednej wsi robią Polsce czarny PR https://t.co/cLH84G8rRG

— Marcin Makowski (@makowski_m) April 21, 2019

„Több izraeli újságíró kérdezett már a Júdás báburól. Ez az esemény ráadásul kombinálódik az amerikai nagykövetnek címzett antiszemita megjegyzésekkel a zsidó húsvét alkalmából írt kívánsága miatt. Néhány internetes troll és egy falu hülye hagyománya fekete reklámot csinál Lengyelországnak.”

#Pruchnik Tu nie idzie o to, że to głupie. Ani o to, że podobnie jest gdzie indziej. Tu chodzi o to, że wygląda to na bezmyślne, bezrefleksyjne bicie Żyda. W ulubionej konwencji naszej katoprawicy.

— Jarosław Brożek (@jarekbrozek) April 21, 2019

„Pruchnik nem a hülyeségről szól. És arról sem, hogy hasonló történik máshol is. Itt az van, amit látunk, egy üreslelkű, önreflexió nélküli zsidóverést. Katolikus-jobboldali hagyományunk kedvenc szokása szerint.”

Ugyanakkor a Júdás bábu elégetése és felakasztása nemcsak a lengyel népi hagyományokban volt hétköznapi jelenség, de előfordult Görögországban, Spanyolországban és Mexikóban is.

Az esetről természetesen beszámolt az izraeli média is.

Krzysztof Brejza, a lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) parlmamenti képviselője a Twitteren jelezte, hogy interpellációt nyújt be a lengyel igazságügyminiszternek a botrányos antiszemita eset kapcsán.

Írta: Bőtös Botond