Távozik Szlovákia magyarországi nagykövete nemcsak Budapestről, de a diplomáciai életből is. Rastislav Káčer a szlovák Denník N hírportálnak adott hosszabb interjút, amelynek magyarországi vonatkozásait foglaljuk össze.

Az egykori washingtoni és jelenlegi budapesti szlovák nagykövet olyan témákról beszélt, hogy:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

• felvennék-e ma Magyarországot az Európai Unióba

• hogyan dönt Orbán arról ki lehet oligarcha és ki nem

• miért vált Soros György a magyar miniszterelnök célpontjává a 2015-ös európai menekültválság idején

• hogyan lehetséges, hogy száz év után is a magyarok számára Trianon máig ki nem beszélt trauma

• milyen kapcsolatban van Orbán és Putyin annak ellenére, hogy történelmi távlatokból nézve Magyarország közelebb áll Brüsszelhez, mint Moszkvához

• miért látszik úgy, hogy a visegrádi országok szemben állnak a Nyugattal és a régiónak mi lenne valójában az érdeke

Orbán, a fény hordozója

Káčer csaknem öt éven keresztül tartózkodott Magyarországon, így alaposan megismerhette a magyar belpolitikát. Miroslav Kern, a Dennik N újságírója először az kérdezte, vajon sikerült-e Orbán Viktor miniszterelnöknek ígéretét teljesíteni, miszerint egy új gazdasági renden alapuló erős Magyarországot akar létrehozni.

A nagykövet szerint Orbán valóságos forradalmárnak mutatja magát. Nem egy átlagos, hanem egy speciális vízióval rendelkező politikus, aki hiszi, hogy valamiféle próféta, a fény hordozója, egy olyan valaki, aki fáklyával a kezében menetel, és azt gondolja, hogy az emberek majd követni fogják. Káčer rámutatott: ez a politika azonban együtt jár egy nagyon erőteljes központosítási akarattal és autokratikus törekvéssel és az ország torzulásával. „Magyarországon ma az történik, mint amikor karikákat vágnak le a csabai kolbászból – az utolsó nyolc év alatt nem sok maradt a demokráciából„, érzékeltette a jelenlegi magyarországi helyzetet a távozó szlovák nagykövet, akinek meggyőződése, hogy ha ma döntenének Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról a koppenhágai kritériumok alapján, akkor az, hasonlóan Mečiar Szlovákiájához, a demokráciahiány miatt nem történne meg.

Bizánci modell Budapesten

A szlovák újságírót érdekelte az orbáni rendszer felépítése is. Káčer szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem az oligarchák működésétől függ, hanem a kormányközeli oligarchák létezése függ Orbántól. Hozzátette: még a legfejlettebb nyugati országokban is megfigyelhető a politika és az üzleti élet bizonyos összefonódása. Minél inkább északnyugatra haladunk, ez a jelenség halványul, és fordítva, minél keletebbre, vagy délebbre tekintünk, ez a jelenség erősödik, magyarázta a budapesti szlovák nagykövet. Csakhogy, állítja Káčer, még Szlovákiában is inkább a nyugati modell érvényesül: az üzletemberek egy választást megelőző időszakban megpróbálnak befektetni a politikába is, hogy aztán később valamit visszakapjanak belőle.

“De ez a keleti típusú, bizánci modell, ami Budapesten van, az teljesen más. Egy abszolút vezetőt képzeljünk el, aki hatalmát totálisan központosította, és ő dönti el, ki lesz az oligarcha és ki nem”, mutatott rá a NER lényegére Káčer.

Nagymagyarország = Szovjetunió

“Pontosan úgy, mint Oroszországban”, szólt közbe az Kern újságíró, és a nagykövet ezzel egyetértett. Káčer szerint a mai Budapest nemcsak az oligarcha-modellben, de sok minden másban is hasonlít Moszkvához. A távozó követ Vlagyimir Putyin idei januári beszédét hozta fel példaként, amelyben a Szovjetunió széthullása miatt sajnálkozott. Az orosz elnök a volt kommunista birodalom nagyságát sírta vissza, és a Szovjetunió orosz dominanciáját hangsúlyozta. Káčer nagykövet szerint a putyini kijelentések rendkívül emlékeztetnek azokra a beszédekre, amelyeket a Fidesz legutóbbi kongresszusán hallott.

A nagykövet kifejtette: Putyin ugyanolyan depresszióban szenved a Szovjetunió, mint Orbán a történelmi Magyarország felbomlása kapcsán: “egykoron nagyok voltunk és hatalmasok, féltek tőlünk”. A nagykövet szerint hasonló tartalmú beszédek hangoztak el nemrég az úgynevezett pozsonyi csata évfordulója emlékére rendezett megemlékezésen is. E történelmi mítosz szerint amikor a magyarok legyőzték a frank és a bajor sereget, százhúsz évig senki nem merte Magyarországot megtámadni, mert Európa legerősebb országává vált. A nagykövet szerint ez történelmi nonszensz, de a példa mutatja, hogy a magyarok milyen mélyen alá akarnak merülni a mitológiában, és az emberekbe belenevelni beteges történelmi frusztrációikat.

Rastislav Káčer (1965)

budapesti szlovák nagykövet, aki öt év magyarországi tartózkodás után tér vissza hazájába. Nevéhez fűződik a 2005-ben megalapított Globsec civil szervezet megalapítása, amely minden évben nagy sikerű biztonságpolitikai konferenciákat szervez Pozsonyban. Káčer 1994 és 1998 között a NATO központjában volt beosztásban. Később Szlovákiában a Külügyminisztériumban dolgozott, majd 2001-től államtitkári pozícióban a Védelmi Minisztérium alkalmazottjaként Szlovákia NATO-csatlakozását segítette elő. Ezt követően 2003 és 2008 között az Egyesült Államokban volt Szlovákia nagykövete.

Trianon, az igazságtalanság kultusza

Kern riporter itt megjegyezte, hogy a magyar történelem hagyományosan mitologizált, ugyanakkor érdekelte, hogy Orbán vajon ezt összekötötte-e a kilencvenes években Magyarországon erős revizionizmussal, illetve, hogy általában a Fidesz politikájában milyen mértékben van jelen Trianon témája.

A nagykövet szerint Trianon témája Magyarországon a politikai fősodor része, és soha nem szorult háttérbe a magyar lakosság körében sem. Káčer hangsúlyozta, hogy Trianon nagyon erős érzelmi töltet a magyarokban és ez az érzés nincs közvetlen összefüggésben a Fidesszel vagy a jelenlegi politikával.

„Ez egy olyan ki nem beszélt trauma, amely mélyen beleette magát az emberekbe, és amelyből Magyarország képtelen volt kigyógyulni, mert elmaradt a történelmi hibák tárgyilagos megvizsgálása.”

Káčer úgy látja, hogy a 20-as, 30-as években Magyarország autokratikus berendezkedésű maradt ellentétben a demokratikus Csehszlovákiával, és a legyőzöttség érzése terjedt el az országban. Szerinte nem létezett a korabeli Magyarországon olyan intellektuális politikai erő, amely szembesítette volna a magyarokat, hogy miért következett be a Monarchia felbomlása. Ezzel szemben inkább az igazságtalanság kultuszát vezették be, állítja a nagykövet, aki szerint a második világháború és a kommunizmus idején egyszerűen nem alakult ki olyan társadalmi klíma, amikor ezt a traumát a nemzet kibeszélhette volna.

Megtagadott multikulturális múlt

A nagykövet szerint a kommunizmusban Trianon témája nem kapott központi szerepet, de 1989 után a magyar nacionalizmus újjászületett, minden miniszterelnök tizenötmillió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Ennek ellenére Káčer úgy látja, hiába érzett minden évben erősebb nacionalista nosztalgiát és revizionista nyomást magyarországi tartózkodása idején, mégsem tartja Orbánt nacionalista politikusnak. Káčer itt egyetértett Kern újságíró megjegyzésével, aki szerint Orbán populista, aki azt mondja, amit a magyarok hallani akarnak.

“Orbán csak kihasználja az országban uralkodó hangulatot”, állítja, de mint visszaemlékezett, ő is eléggé lefagyva távozott a legutolsó Fidesz-kongresszusról. A nagykövet elmesélte, hogy azt hallotta, miszerint a magyarok Isten kiválasztott népe, és az sem véletlen, a magyarok a Kárpát-medencében vannak, mert ott különleges szerepet töltenek be, és a jövő a magyaroké. Hozzátette: személyesen remek kapcsolatot ápol a magyarokkal, családja egy része magyar származású, magyarul beszélnek. Magyarországon sok barátja van és erősen kötődik az országhoz. A szlovák nagykövet a magyar kultúrát, történelmet és a tájat sajátjának is tartja.

De a követnek nem tetszett már a Fidesz választási jelszava – Magyarország a magyaroké – sem. Mint mondta, nem tud elképzelni Szlovákiában egy olyan miniszterelnököt aki olyan választási üzenettel kampányol, hogy Szlovákia a szlovákoké. Káčer szerint ilyen szempontból Szlovákia sokkal előrébb tart, mert a szlovákok ma jobban érzik, hogy történelmi mulitkulturalizmusban volt az erő.

“A szlovák-magyar-német-zsidó konjunktúra mindenkit érintett, és az együttélésből mindenki gazdagodott. Ez a szemlélet a mai Magyarországról kihalt”, állapította meg Káčer.

Félnek beszélni

Kern riportert érdekelte az is, hogy ez az erősödő nacionalizmus mennyire jelenik meg a hétköznapi emberek életében. A távozó nagykövet szerint a nacionalista politika mindenképp rezonál a lakosság körében, de ellenkezést is kivált, éppúgy, mint más társadalmakban. Káčer azt is hozzátette, nem gondolja, hogy Magyarország rosszindulatú, és a magyarok zavart agyú bolondok lennének.

Egy dolog azonban biztos – jegyezte meg a követ – hogy azok, akiket ez a jelenség irritál már félnek beszélni. Szerinte ma Magyarországon hasonló a légkör, mint a nyolcvanas évek Csehszlovákiájában, amikor az embereknek bizonyos dolgokból elegük lett, és amikor elkezdtek róla beszélni, inkább arrébb mentek, halkabban beszéltek, és előtte körbenéztek. “Ez egy nagyon rossz fejlemény”, állapította meg Káčer.

A “Soros-terv”, mint pszichiátriai diagnózis

A szlovák újságíró megkérdezte Káčert a Soros György ellen folytatott állami kampányról is. A nagykövet szerint ha valaki sokszor elismétli ugyanazt az állítást, akkor az emberek többsége, még ha nem is hiszi el, de elbizonytalanodik.

„Hosszú nemzetközi pályafutásom alapján azt tudom mondani, ha valaki elhiszi, hogy egy kilencven éves nagypapa, legyen akármilyen gazdag is, rendelkezik egy világ felbomlaszásáról szóló zseniális tervvel, azt inkább pszichiátriai diagnózisnak tartom, sem mint olyannak, aminek köze lenne a valósághoz. De mint propaganda, működött” – jegyezte meg.

A Soros-ellenes kampány olyan intenzív volt, hogy a nagykövet érdeklődését is felkeltette, milyen tevékenységet fejt ki a magyarországi Soros-alapítvány. Elmesélte, hogy felkereste a budapesti Nyílt Társadalom Alapítvány vezetőit, megnézte a szervezet költségvetését és projektjeit, és azt is, hogy mibe fektetik pénzüket. A nagykövet szerint ha az ember látja, hogy az alapítvány mire és hogyan költi a pénzt, világos lesz, hogy ők egy jobb világot szeretnének.

“Számos jótékonysági projekttel rendelkeznek, támogatják a szabad újságírást, és semmi olyat nem tesznek, ami egy társadalmat bomlasztja”, szögezte le Káčer.

De Kern riporter még mindig nem értette, hogyan lehetséges, hogy az emberek ennyire elhitték a Sorosról szóló orbáni összeesküvéselméleteket. Káčer nagykövet szerint ma Magyarország egy félelem által generált mindent leegyszerűsítő taktika alapján működik. Ez azt jelenti a követ szerint, ha a társadalomban belső hisztériát, félelemérzetet alakítanak ki, akkor az hajlamos elfogadni olyan megoldásokat, amelyeket normális körülmények között elvetne. Ezt a félelemérzetet Magyarországon először a menekültválságra építették, amely, ellentétben Szlovákiával, Magyarországon valódi élmény volt. Budapesten hirtelen megjelent több tízezer menekült – magyarázta Káčer – akik aztán egyszer csak elindultak gyalog az autópályán. Olyan képek jelentek meg, amelyek az átlagpolgár számára félelemkeltőek.

Amikor a probléma fokozatosan elhalványult, a mesterségesen fenntartott félelmet mással helyettesítették. Ez a szándék csúcsosodott ki a Brüsszel elleni kampányban, amelyben aztán minden rossz volt, a Bizottság, Brüsszel, a hivatalnokok. Az EU meg akarja semmisíteni a nemzeteket, gátolja a nemzetet, idézte fel a nagykövet a budapesti kormánypropagandát. A migrációval kiváltott félelem átváltható lett bármilyen másságtól való félelemmé. Ekkor hangzott el a Magyarország a magyaroké kampányszlogen is, mondta a nagykövet, aki egy hasonlattal érzékeltette a magyar gyűlöletkampány lényegét: „ha nem hajtod a biciklit, felborulsz.„

Magyarország, a sikertelen átmenet példája

Kern riporter gazdasági témát is érintett, szerette volna megtudni, hogyan látja Szlovákia budapesti nagykövete a közép-európai térség teljesítményét, illetve, Magyarország helyzetét a szomszédos országokkal összevetve.

“Magyarország története az Európai Uniós tagság elnyerése óta a gazdasági átmenet egyik legsikertelenebb példája”, mutatott rá Káčer, aki szerint a kilencvenes évek elején a posztszovjet térségben legfejlettebbnek Csehszlovákiát tartották, utána jött Magyarország, majd messze leszakadva Lengyelország, amelynek a gazdasága rosszabb állapotban volt, mint a Szovjetunió szétesését követően az ukrán gazdaságnak, Romániáról nem is beszélve.

Csehszlovákia felbomlása után Csehország kilőtt a többiek közül, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország messze lemaradva követte a cseheket. Ha csak azt az időszakot vizsgáljuk meg, amikor a térség országai elindították az EU-csatlakozási folyamatot, Lengyelország fejlődött a legtöbbet, lehagyta Magyarországot. Szlovákia már régen megelőzte Magyarországot, amely, sajnos, csak egy százalékponttal közelítette meg az EU átlagát, miközben már Románia is túllépett Magyarországon. “Az utóbbi két-három évben azonban a trend Magyarországon is javuló tendenciát mutat”, mutatott rá a budapesti szlovák nagykövet.  

Majd úgy folytatta, hogy amikor azt hallja Orbántól, vagy más közép-európai vezetőktől, hogy Európa a lábaik előtt fekszik, mivel a közép-európai gazdaság állítólag az EU motorja, akkor a régi vicc jut eszébe: az elefánt és az egér megy át a hídon. Azt mondja az egér: hallod, hogy dübörgünk? A visegrádi országok ugyanis az EU GDP-jének mindössze a hat százalékát produkálja.

Orosz-magyar érdekazonosságok

Orbán és Putyin szoros kapcsolata a nagykövet szerint nem mítosz, hanem egy pragmatikus, valódi kapcsolat. Amíg az USA és az EU folyamatosan kritizálja az Orbán-kormányt, Moszkva ilyet nem tesz, tehát egy jó partner, mutatott rá. Ráadásul az oroszok gazdaságilag nagyon erősen jelen vannak Magyarországon, tette hozzá a nagykövet, aki szerint az oroszok több kulcsfontosságú vállalatot is birtokolnak, és a magyarok megállapodtak Moszkvával a paksi atomerőmű bővítésében is. Ezen kívül a két országot összeköti még a „kisebbségek védelme„. Oroszország esetében ez az ukrajnai orosz kisebbséget jelenti, láttuk, hogyan éltek vissza témával az oroszok, Magyarország retorikája pedig a Kárpát-medencei magyarság újjászületéséről szól. “A téma egyfajta konjunktúrán megy keresztül”, állapította meg Káčer.

A nagykövet arra a kérdésre csak két-három év múlva szeretne válaszolni, hogy vajon Orbán Putyin meghosszabbított keze-e az EU-ban, noha véleménye van a témában. Káčer szerint Magyarország mentálisan Brüsszelhez áll közelebb, még Orbánt is így látja, mivel Magyarország hagyományosan egy orosz-ellenes beállítottságú ország. A jelenlegi helyzetet szerinte amolyan illogikus, paradox és ahistorikus állapotnak tartja, mivel Szlovákia, Csehország vagy Magyarország is ezer éve a Nyugat része.

“A jelenlegi feszültség valódi oka az lehet, hogy Brüsszel ma már nem csak Szén- és Acélközösség, hanem olyan közös értékek szövetsége, mint például a sajtószabadság érvényesülése, az EU-s alapok szabályos elköltése. Brüsszelnek pedig fontos, hogy ezek a közös értékek működjenek, Moszkvát viszont nem érdeklik” – mutatott rá Káčer.

A V4-ek Európa része

Káčer nagykövet szerint Orbán egyértelműen úgy politizál, mintha a régió vezető politikusa lenne, de Szlovákiának jobban kellene arra figyelni, mi az, ami számukra előnyös. Orbán azt mondja, hogy Közép-Európa jobb, különlegesebb, progresszívabb, és ez a régió fogja a túlságosan kozmopolita és nemzeti értékeit elvesztő Nyugatot a morális hanyatlástól megmenteni. Orbán szerint Európa vagy megérti a V4-ek különleges értékeit és olyan lesz, mint mi, vagy ha nem, akkor Közép-Európának egy önálló alternatívát kell felmutatnia a szorosabb integrációt szorgalmazókkal szemben.

Ezzel szemben, a nagykövet szerint, a közép-európai régió semmivel sem jobb vagy morálisan fejlettebb, mint Európa nyugati fele. Káčer nem tud megnevezni semmit, amiben ez a régió annyira különbözne a Nyugattól, hogy azt morális felsőbbrendű pozícióból oktassuk ki. Szlovákia számára kulcsfontosságú, hogy az EU egységes maradjon, és ne verjenek éket egymás közé. Káčernek nem tetszett az sem, hogy a V4 országok az utóbbi időben túlságosan keményfejűen és kompromisszumképtelen módon politizáltak.

“Szlovákia számára teljesen előnytelen, ha a Nyugat és Közép-Európa között akadályok épülnek. Az Európai Uniót nem lehet úgy működtetni, hogy van Visegrád és vannak a többiek”, mutatott rá a nagykövet.

Javuló szlovák-magyar kapcsolatok

“Szlovákia sincs olyan morális helyzetben, hogy kritizálja Magyarországot”, ezért Káčer nem gondolja, hogy Pozsonynak egy EU-barát narratívával kellene Budapestet bíráni. Hozzátette: a közös szlovák-magyar történelmi múlt miatt sem lehet a szlovák álláspont Magyarország felé objektív. A nagykövet szerint a két ország az olyan rossz diák képét alakította ki magáról külföldön, akik gyakran rendetlenkednek és a tanár már elvesztette a türelmét, nem is tudja, ki a jó és ki a rossz. Egyik ország számára sem előnyös egy külső konfliktus, és nagyon örül, hogy a két ország kapcsolata az elmúlt öt évben rendkívül sokat javult.

A távozó nagykövet kritizálta az Európai Néppártot (EPP) is, amely továbbra is Orbán Viktor mögött áll. Mint európai választópolgár, Kácer szomorúan tapasztalta, hogy az a liberális konzervatív álláspont, amely a Néppárt központi politikája volt, ma egyfajta erősebb konzervativizmus irányába tolódik el. A folyamatot azért is látja károsnak, mert nem érti, miért nem képes a párt jelenlegi vezetése egyértelműbb álláspontot kialakítani, és attól tart, ha a politikai inga kileng, a Néppártot jelenleg jellemző tisztább konzervativizmus a kukába kerülhet.

Káčer beszélt Orbán szlovákiai magyarokkal kapcsolatos tudatos politikájáról is. Mint mondta, a magyar miniszterelnök jelentős erőforrásokat mozgat meg és fektet be Szlovákiában, de mivel a távozó nagykövetnek ez egy érzékeny téma, nem szeretné jobban kifejteni. A budapesti szlovák nagykövet szerint Magyarország egyrészt hangosan kritizálja a Soros György által is támogatott civil szervezeteket, ugyanakkor Orbánék két kézzel és átláthatatlan módon szórják a sokkal nagyobb összegeket a szomszédos országokban. A kérdésre, miszerint ebben részt vehetnek-e a magyar titkosszolgálatok a nagykövet nem kívánt válaszolni.

Írta: Bőtös Botond

A vezető kép: Rastislav Káčer, Szlovákia budapesti nagykövete. A kép forrása: Denník N

Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!