A magyarok estek pánikba leginkább a visegrádi országok lakosai közül és a lengyelekkel együtt a kevésbé bíznak az állami intézkedésekben – derült ki a Stem/Mark közvéleménykutató cég által készített egyedülálló közép-európai projekt legfrissebb felméréséből. A National Pandemic Alarm elnevezésű felmérés Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Bulgária lakosságának hangulatát vizsgálja a koronavírus járvány idején. A panel több mint százezer válaszadóval rendelkezik.
Hiába érinti hasonlóan pusztító módon a visegrádi országokat is a koronavírus járvány, az egyes társadalmak eltérően reagálnak a jelenségre. Éppen ezért különlegesen izgalmas és nagyon fontos eszköz lehet a jelenlegi nehéz helyzetben minden információ a megfelelő tájékozódáshoz. A National Pandemic Alarm elnevezésű projekt három cseh közvéleménykutató cég összefogásával valósult meg és indult el 2020 március 17-én.
A kutatás öt európai ország (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Bulgária) társadalmának hangulatát vizsgálja a helyi reprezentatív online panelek segítségével és kínál egyedi nemzetközi összehasonlítást. A felmérés eredményeit három naponta frissítik és ezen a weblapon publikálják.
A félelem mértéke az adott embert és környezetét érintő fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi hatásokkal kapcsolatban.
Csehországban emelkedett a lakosság körében a pánik mértéke (68,6-ról 70-,6-ra), de a bolgár közvéleménnyel együtt (70,5) még így is a térség nyugisabb társadalmait képviselik. A magyarországi pánik-index március 20-án, pénteken 72,3 ponton állt. A pánik-index három nappal később, március 23-án, hétfőn szökött fel 76,3 pontra. Egyedül a szlovákoknál csökkent a pánik-index mértéke (75,8), és a lengyeleknél is a néhány nappal korábbi adathoz képest (68) jelentősen megugrott (72,8).
A régió országai különböző mértékben pesszimisták a világjárvány jövőbeli alakulását illetően. Ez a blokk azért érdekes, mert itt állnak folyamatosan a különböző országokban mért értékek a legközelebb egymáshoz.
A csehek a megkérdezett országok lakói közül a legkevésbé pesszimisták a koronavírus világjárvány terjedésére, illetve a vírus személyes és családi életre gyakorolt hatásra vonatkozóan. Csehország indexszáma mindössze 57,1. Az összes többi visegrádi ország 60 százalék felett áll. A vírus elterjedésével kapcsolatban legpesszimistábbak a lengyelek (64,1) és a magyarok (63,3), míg a szlovákoknál 61,5 pontot mértek.
A felmérő itt az adott állami szereplőkbe és az állami intézményekbe vetett bizalom mértékét mutatja.
A megkérdezett visegrádiak közül az elmúlt napokban a csehek bíztak meg leginkább az államban. Ez az érzés náluk folyamatosan növekszik. Ellenkező trend figyelhető meg Szlovákiában, ahol március 17-ről (73,5) majd tíz ponttal zuhant a szlovák államba vetett bizalom (63,6) március 23-ra. A lengyeleknél is csökken a bizalom (61,8-ról 57-re), ugyanakkor a magyarok esetében emelkedett (54,6-ról 57,6-ra). E két utóbbi ország állami szereplőibe és intézményeibe vetett bizalom azonban még így is jócskán elmarad a szlovák és a cseh államok bizalom-indexétől. Még a bolgárok is jobban bíznak (60,3) az állam vezetőiben, mint a lengyelek és a magyarok.
Ez a szám azt mutatja meg, hogy mekkora hatással lehet az egyes társadalmakra a koronavírus járvány.
Leginkább a bolgárok (77,2) és a magyarok (69) gondolják úgy, hogy a világjárvány hatással lehet eddigi megszokott éltükre. Legkevésbé a lengyelek (63,5) és a csehek (62,1) mondják azt, hogy a rendkívüli helyzet felborítaná hosszabb távon a lakosság megszokott életritmusát, míg a szlovák társadalom hangulata a két kisebb alkalmi csoport között helyezkedik el (67,3).
Ebben a blokkban azt kérdezték meg, hogy az embereknek milyen személyes tapasztalatai vannak a közelükben előforduló koronavírussal megfertőzött emberekkel.
Ezek az értékek mind az öt országban egyelőre nagyon alacsonyak. A legtöbb ilyen ember Csehországban élhet (4,3), aztán Lengyelország (2,8) és Bulgária (2,5) következik. A sort Magyarország (1,7) és Szlovákia (1,6) zárja. Itt két érdekes trendet figyelhetünk meg. Egyrészt ezek az értékek növekedtek Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában, míg Magyarországon és Szlovákiában csökkentek.
Az European National Panels (ENP) a visegrádi országok és Bulgáriára egyik legnagyobb kutatócsoportját képviseli. Az ENP-t három prágai piackutató ügynökség – az NMS Market Research, a Nielsen Admosphere és a STEM/MARK alapította. Az egyes országok panelei az internetet használók körébőlszolgáltatnak gyors online adatgyűjtést. A csehországi Český národní panel 55 ezer, a szlovákiai Slovenský národný panel 25 ezer, a magyarországi Magyar Országos Panel 21 ezer a lengyelországi Polski panel narodowy 21 ezer és a bulgáriai Bulgarski nacionalen panel 10 ezer válaszadót értékel.
Vezető képünkön az elnéptelenedett prágai Károly-híd “budai hídfőjét” látják 2020 március 21-én szombaton a koronavírus világjárvány idején, a csehországi országos vesztegzár első hétvégéjén. Fotó: Atlatszo.hu
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Csehországban és Szlovákiában az 1989 novemberi demokratikus változások után a jobboldali konzervativizmus, Roger Scrutonnak is köszönhetően, az emberi és polgári...
Kifütyülte több tucat tüntető vasárnap este a felújított prágai Állami Operaház ünnepélyes átadására érkező Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Az Átlátszó...
A nemzeti identitás kizárólagosságának erőltetése napjaink európai valóságának, az Európai Uniónak a tagadása. A Momentum nemzetpolitikai paradigmaváltása egy újabb kormányzati...
Mintaként kezdenek tekinteni Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a teljes ellenzéki összefogásra, így akár regionális következményei is lehetnek a magyarországi belpolitikai...
