A nemzetiszocialista eszmék népszerűsítésével vádolta meg a fideszes kormányzati propaganda a Coca Cola vállalatot a múlt század 30-as éveiben. A Pesti Srácok egy 2004-ben hamisított plakát alkalmazásával és a történelmi tényeket figyelmen kívül hagyó csúsztatásokkal manipulálta olvasóit.
Támogasd a munkánkat
pólóvásárlással!
Óriási visszhangot váltott ki a Coca-Cola vállalat augusztusi magyarországi kampánya a “hagyományos család” híveinek táborában Magyarországon. Az amerikai vállalat Budapesten olyan plakátokat helyezett ki, amelyeken azonos nemű emberek és az LMBTQ mozgalom szivárvány színei voltak láthatók.
A plakát színeihez hasonlóan az üdítőital reklámjára adott reakciók is változatosak voltak. A fideszes kormányzati propaganda a nyílt homofób üzenetek megfogalmazása mellett manipulációs technikát, egy ismert hoaxot is felhasznált a magyarországi közvélemény befolyásolása érdekében.
A hamis hírek (fake news) terjesztésének közkedvelt módszere a hoax. Ez egy angol eredetű szó, amely különböző közösségi felületeken elképesztő gyorsasággal terjedő beugrató és megtévesztő áhíreket jelent. Magyarul a „hírlapi kacsa” kifejezésként fordíthatjuk.
„Náci Coca-Cola plakát 1936-ból! Ezt nem fogod elhinni” címmel jelent meg a Minden szó nevű fideszes dezinformációs webes felületen egy plakát augusztus 9-én. „A Coca Colának teljesen mindegy. Amikor a náci Németország volt a divat és Adolf Hitler, akkor azt népszerűsítették!” – olvasható a kormányzati propaganda lebutított világmagyarázata, amely nagyjából hasonló terjedelemben és mélységben rögzülhet a célszemélyekben.
A Fideszpropaganda azonban mindenkire gondol, ezért az üzenetet vizuális formában is terjeszteni kezdték. Augusztus 13-án a Magyar Fórum Facebook oldalán osztották meg az állítólagos plakátot a Coca Cola aktuális plakátjával. A montázst ezzel a szöveggel osztották meg: „A náci propagandától a homoszexuálisig: Coca-Cola.” A hoaxot a cikk megírásának pillanatában 382-en osztották meg a Facebookon.
Printscreen a Magyar Fórum Facebook oldaláról.
Másnap, ugyanezt a gondolatmenetet vitte tovább és fejtette ki bővebben a Pesti Srácok névtelen bloggere. Augusztus 14-én a fideszes kormányzati propagandafelület „Birodalmi Kóla” címmel jegyzett írásában a névtelen szerző is a nemzetiszocialista eszmék népszerűsítésével vádolta meg a Coca Cola vállalatot a múlt század 30-as éveiben. A cikk vezető illusztrációja ebben az esetben is a Minden szóban napokkal korábban közölt állítólagos „náci plakát” volt.
A hoax egy állítólag az 1936-os olimpia idejében nyomtatott plakát, amelyen a Coca-Cola termékét az „Egy nemzet, egy birodalom, egy ital” szlogennel reklámozza német nyelven (“ein Volk ein Reich ein Getrank, Coke ist es”.) Ez az alkotás azonban a valóságban soha nem létezett, egy kiállítás alkalmából 2004-ben készült photoshop-munka, hamisítvány. A plakát valódi keletkezését a Hamis történelem vadász (Fake History Hunter) internetes felület tárta fel.
NOT a NAZI Coca Cola advertisement.
More information here;https://t.co/g81YQgUxrB pic.twitter.com/BO8XAnmrys— Fake History Hunter (@fakehistoryhunt) July 14, 2017
A photoshop több olyan nyomot is tartalmaz, amely alapján egyértelmű a hamisítás ténye. Például az ábrán szereplő védjegy embléma használatát csak az 1946-os németországi védjegy törvény során vezették be, 1936-ban ezt a jelet nyilvánvalóan nem használhatták még plakátokon. A Coca Cola 1936-ban a „Mindig jéghideg” („Stets Eiskalt”) jelmondatot használta korabeli plakátjain. A német „Getrank” (ital) szót helyesen „Getränk” formában írják.
Ugyanakkor a történelmi tényekhez hűen, azt is el kell ismerni, hogy a Coca Cola az 1936-os berlini olimpiai játékok egyik hivatalos szponzora volt. Amikor a sajtó a 2008-as kínai olimpiai játékok támogatását kérte számon a Coca Cola vezetésén, akkor a cég azzal védekezett, hogy a támogatói szerződéseket mindig az olimpia előtt öt évvel korábban kötötték meg. A cég szerint 1931-ben sem lehetett tudni a második világháborúról, illetve Chamberlain rendkívül népszerű személy volt akkor Berlinben – válaszoltak a BBC kérdésére.
A Pesti Srácok névtelen szerzője azzal fejezi be cikkét, hogy helyette „beszéljenek” inkább a képek. A gyanútlan olvasó egy Coca Cola emblémával ellátott horogkereszt formájú tárgyat lát. A propagandaanyag összeállítója ebben az esetben is manipulál, mert elfelejtette tájékoztatni az olvasót a kép kontextusáról.
Coca-Cola’nın 1930’larda Alman pazarı için ürettiği gamalı haç şeklindeki şişe açacağı. pic.twitter.com/ijTAhl7NEP
— İkinci Dünya Savaşı (@ww2turkiye) June 16, 2018
A felvételen egy 1925-ös évből származó kulcstartó, egy korabeli reklámanyag látható. A jelenség további megértéséhez szükséges információ, hogy a múlt század húszas-, harmincas évtizedekig a korabeli jelképrendszerben és popkultúrában elterjedt és népszerű szerencse szimbólum volt a szvasztika.
Így volt ez a Coca Cola őshazájában, Amerikában is. Gyakorlatilag az élet minden területén használt tárgyakon megjelent a „horogkereszt.” Mai szemmel elképzelni is nehéz, milyen sok helyen találkozhatott a korabeli ember az akkor még történelmileg nem terhelt szimbólummal. Erről a korabeli érdekes jelenségről magyarul itt vagy angolul itt olvashat bővebben.
A Coca Cola vállalat 1925-ben rendelte meg a cég logójával ellátott szvasztika formájú kulcstartót azzal az üzenettel, hogy egy üveg Coca Colát 5 centért is megihat a vásárló. Ez a kép ma nyilvánvalóan megdöbbentőnek tűnhet, és a Pesti Srácok manipulátora a kép magyarázó szöveg nélküli közlésével ezt a hatást akarta elérni.
Természetesen ha az olvasó tudja, hogy a fenti repianyag 1925-ben készült Hitler hatalomra jutása előtt nyolc évvel, valamint a szvasztika jelkép korabeli jelentésével is tisztában van, máris értelmét veszti a Fidesz propaganda sugalmazása, hogy az üdítő cég a náci eszméket propagálta.
Ugyanakkor ha kormányzati propagandafelület a tőke politikai vakságát kérte volna számon a Coca Cola vezetésén, az egy létező baloldali kritikának is nevezhető legitim vélemény. Csakhogy a névtelen kormányzati blogger „társadalmi szemléletformálásról” beszél a Coca Cola esetében, és egyenlőség jelet tesz a náci ideológia és – utalva a Coca Cola 2019 augusztusi magyarországi kampányára – a szexuális kisebbségek elfogadása között. Ez így természetesen történelmietlen csúsztatás és szimpa hazugság.
Ráadásul óriási öngól is a fideszes felülettől, hiszen a német tőkével szövetségre lépő autoriter magyarországi kormány éppen e német tőke legnagyobb kiszolgálója, ahogy azt a minapi Merkel-Orbán találkozó kedélyes és barátságos hangvétele mutatta. A tőke működését ugyanis legkevésbé az ideológia érdekli. A tőke bármikor alkalmazkodik a helyi igényekhez, ha a helyi politikai vezetés biztosítja a politikai stabilitást, amely a profit zavartalan kitermelését jelenti a cégek számára.
Ezt bizonyítja a Coca Cola cég háborús németországi működése is. Hiába állítja a Pesti Srácok blogjának névtelen szerzője, miszerint „a Coca Cola mindig abban volt érdekelt, hogy a világ legyen tökegyforma, lehetőleg beszéljenek egy nyelvet (…) nem kell megfelelni a helyi szokásoknak” – a Coca Cola második világháborús üzleti története éppen e fenti állítás ellenkezőjét bizonyítja.
A Coca Colát Németországban egy helyi üdítőitalként forgalmazták. A második világháborús Németországban 43 üzemben palackozták. Évente 5 millió üveges Coca Colát adtak el. Fontos körülmény, hogy a múlt század harmincas, negyvenes éveiben az üdítőital még nem volt egy világszerte ismert márka, ráadásul Európában egyáltalán nem kötötte össze senki az Egyesült Államokkal vagy az ún. „amerikai életérzéssel.”
Csakhogy a márka ígéretes üzleti növekedését megakadályozta, hogy az Egyesült Államok 1941-ben belépett a második világháborúba. A két hivatalosan is hadviselő fél – az Egyesült Államok és Németország – között leállt a kereskedelmi forgalom is. Többek között egyszerűen leállították a sokáig titokzatos szirpupkoncentrátumként titkolt alapanyag exportját az USA-ból. Anélkül pedig a Coca Colát nem lehetett Németországban előállítani.
Az üzleti szempontok alapján működő cég a világpolitikában bekövetkezett változás miatt azonnal alkalmazkodott a helyi körülményekhez és új néven folytatta tevékenységét a nácik által felügyelt európai kontinensen is. Az üdítőgyár helyi igazgatója azonban nem akarta feladni a német piacot, ezért alkalmazkodva a helyi körülményekhez, a német piaci igényekhez tehát az üdítőital németországi népszerűségéhez, a helyben rendelkezésre álló alapanyagokból – almalé, szacharin, cukor – új szénsavas üdítőital fejlesztettek ki.
A képen az 1940-es évekből származó németországi Fanta plakátokat látnak. Kép forrása: timeline.com
Így született meg a Fanta.
Ennek azonban nem az ideológia terjesztése és a társadalmi ízlés vagy kultúra formálása – ahogy a Pesti Srácok propagandistája sugallja – hanem a piacvesztésből fakadó félelem volt az oka.
A Coca Cola ugyanis pontosan ugyanazon kapitalista tőkeérdekek mentén működött a náci Németországban, amilyen szempontok alapján a mai Magyarországon elhelyezett német tőke is piacot talált. Ahogy az Amerikai Egyesült Államok politikai elitje sokáig becsukta a szemét a harmincas és negyvenes években az amerikai cégek németországi működése kapcsán, ugyanazon kapitalista logika mentén a mai Németország politikai vezetése is elfordítja a fejét, ha Orbán Viktor autoriter, emberi és szabadságjogokat politikai alapon korlátozó, és gazdasági alapon szelektáló rezsimjére terelődik a szó.
Napjainkban a kelet-európai autoriter államok területére például autógyárak formájában kihelyezett német tőke ugyanúgy vak politikailag, ahogy a Coca Cola és más amerikai cégek tulajdonosai is mindent megtettek a korabeli politikailag fasizálódó német piac megőrzése érdekében.
A fenti dezinformációs írás ennek fényében azért is figyelemreméltó, mert megmutatja, hogy a fideszes propagandában hogyan keverik tudatosan a baloldali alapú kapitalizmus-kritikát a szélsőjobboldali, retrográd ideológiával. Vagyis, továbbgondolva a tőke baloldali kritikáját, valójában a kapitalista berendezkedés érdeke a kizsákmányolt társadalom minél erősebb ideológiai és politikai alapú fragmentáltsága, töredezettsége. Ezt a feladatot a Fidesz harcos, illiberális, szabadságjogokat támadó kultúrpolitikájával maradéktalanul és mintatanulóként végzi el.
Természetesen a két korszak nem vethető össze minden részletében. A Fanta üdítőital tulajdonosa és gyártója, a Coca Cola vállalat a második világháború után hivatalosan is kivizsgálta Keith igazgató esetleges együttműködését a nácikkal.
A nyomozás eredményeként megállapították, hogy az igazgató nem lépett be az NSDAP-be, és a vállalat működése során mindig védte alkalmazottait a Gestapo és az egyéb náci hatóságok hivatali intézkedései elől. A vállalat végül úgy döntött, hogy az új üdítőital gyártását nem állítja le, sőt később a Fantát az Egyesült Államokba is exportálták.
Vezető képünkön a Pesti Srácok Tuti Blog elnevezésű hoaxot terjesztő felülete látható. Printscreen, photoshop.
Bőtös Botond
Az állatok jogaiért, az állatkínzást büntető törvények szigorításáért és a környezettudatos életmódváltoztatásért menetelt szombat délután Prágában kétezer ember. A demonstrációt...
Erősödik a kultúrharc nemcsak Magyarországon, de a határon túli közösségekben is. A nyári hónapokban erre kiváló lehetőséget nyújtanak a különböző...
Nem a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg, hanem Kun Béla Vörös Hadserege próbálta meg a körvonalazódó trianoni béke részleges revízióját...
Nem tiltotta be a szlovák bíróság Marian Kotleba fasiszta pártját. A döntés ellen mintegy ezer antifasiszta tiltakozott a múlt héten Pozsony...
