Befejeződött a Károly-híd után második legrégebbi prágai híd rekonstrukciója. A Negrelli viadukton három év felújítási munka után hétfőtől újra indul a vasúti közlekedés. Csehország leghosszabb vasúti hídjának rehabilitációja azt is jelenti, hogy elkészült a prágai repülőteret és belvárost összekötő vasútvonal első szakasza. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a vasúti pálya fejlesztési ütemét és a közvetlen környezetének átalakulását.
Hétfő éjféltől újra járnak a vonatok a Negrelli viadukton. Az 1100 méter hosszú vasúti hidat pontosan 170 éve, 1850 június elsején adták át először a forgalomnak. A Vltava folyót átívelő első prágai vasúti hidat három évig építették (1846-1849) Alois (Luigi) Negrelli osztrák-olasz mérnök tervei alapján. A 19. századi építmény felújítása fél évet csúszott, mert a viadukt rosszabb állapotban volt, mint azt feltételezték. A beruházás költsége emiatt fél milliárd koronával növekedett és végül 1,96 milliárd koronába (mintegy 25 milliárd forintba) került. Az összeg felét az Európai Unió fizette ki.
Ilyen a felújított pályaszakasz a Masaryk pályaudvartól Bubny városrészig (és vissza) a mozdonyvezető fülkéjéből nézve:
Európai viszonylatban a cseh főváros azon települések közé tartozik, ahol a nemzetközi repülőtérre vezető tömegközlekedés a mai napig nincs rendezett állapotban megoldva. A témát rendszeresen követők emlékezhetnek, hogy a csehek gyakorlatilag a rendszerváltás óta napirenden tartották a témát. Több lehetséges útvonal és alternatív megoldás is született. Legutóbb 2009-ben jártak közel a kivitelezéshez, de az akkor még kizárólag felszíni útvonalakat tartalmazó terveket a gazdasági világválság zárójelbe tette.
A jelenlegi állapotot mindenki ismeri: a repülőtérről autóval (taxival) vagy a 119-es busszal lehet továbbhaladni Prágába. A 2009 és 2014 között többször felmerült az A (zöld) metróvonal meghosszabbítása a repülőtér felé. Végül a zöld vonalat valóban tovább építették, azonban mindössze négy megállóval. Újabb metrószakaszt a város déli részén fúrnak ki: ez lesz a prágai 4-es metró, azaz a D (kék) vonal. Ma tehát a legegyszerűbben metróval (Veleslavin megállóig) és busszal lehet a reptérre eljutni.
A térképen sárga színnel jelölik a ma már elkészült pályaszakaszt, a piros, kék és zöld színekkel jelölt szakaszok előkészítés alatt állnak. Forrás: zeleznicenastanice.cz
Miután eldőlt, hogy a zöld metró biztosan nem jut el a ruzyně-i repülőtérre, újra elővették a vasúti terveket és 2017 nyarán megkedzték a Negrelli viadukt felújítását. A most átadott vasúti pálya egyben a prágai Václav Havel Nemzetközi Repülőtér és a cseh főváros belvárosában található Masaryk-pályaudvar között kiépülő közvetlen vasúti összeköttetés első szakasza. A munkálatok hivatalosan a Prága és Kladno városok közötti vasútvonal átépítéséről szólnak. Ez a szakasz kap majd egy leágazást a repülőtér felé.
A teljes projekt mintegy 40 milliárd koronát (mintegy 514 milliárd forintot) emészt fel, ha beleszámoljuk a most újjáépített Negrelli viadukt és a felújítandó Masaryk pályaudvar várható költségeit is. A prágai vezetés jelenleg úgy számol, hogy 2029-ben utazhatnak az első utasok a teljes szakaszon. A jelenlegi 45 perces menetidő és többszöri átszállás helyett
a Prágába érkező turista tízpercenként induló vonattal, 20-25 perc alatt a reptérről Prága belvárosába érkezik.
A vonalat úgy tervezték meg, hogy földalatti aluljáró-rendszerrel közvetlen összeköttetés jön létre mindhárom prágai metróvonallal. A Masaryk-vasútállomás alatt a B (sárga) metróra, Bubny-vasútállomás alatt a C (piros) metróra, Dejvice-, és Veleslavin-vasútállomás alatt az A (zöld) metróra lehet átszállni a repülőtérről érkező vasútról. A reptérre vezető vasútvonalat több alegységre bontották.
A prágaiak között “E-metrónak” (magyarul: “ötös”-metrónak) is nevezett beruházás a Berlinből ismerős “S-Bahn” elővárosi vasúthoz hasonlítható. A beruházás alapvetően változtatja meg az eddig ismert Prágát nemcsak a helyiek, de a külföldről érkező turisták számára is. Ezért a most felújított viadukt bemutatása mellett összefoglaljuk a reptérre vezető vasútvonal mentén tervezett fejlesztéseket is.
A fotón a felújított Negrelli viaduktot látják: jobbra a fővonal, amely Kladno felé vezet, balra az 1873-ban utólag hozzáépített szárnyvonal látható, amely Libeň városrész felé. Forrás: Strabag Česko, Facebook
Az első szakasz felújítási munkálatait még 2017-ben kezdték el, másfél kilométer hosszú szakaszon. A viadukt 170 éves története során a mostani volt az első generál felújítás. Ezért annyira nem meglepő, hogy a híd eredeti 99 boltívből 87 boltívet teljesen le kellett bontani és újjáépíteni. A rekonstrukció fontos része volt, hogy a viadukt szerkezetét és külszíni megjelenését is egységesítették. Teljesen kicserélték 3,3 kilométer hosszban a sínpárokat és az elektronikus rendszert is.
A pálya teljes cseréje lehetővé teszi, hogy e szakaszon az eddigi 40 km/h sebesség helyett mától 60 km/h sebességgel haladhatnak a vonatok a viadukton. Az alapos felújítás és az építmény sokszor teljes cseréje nem véletlen: a felújított vasúti pályaszakasz néhány év múlva masszív terhelésnek lesz kitéve.
A prágai Városháza a viadukt felújított boltíveiben kávézókat, kiállítótermeket szeretne létesíteni. Éppen ezért Praha-Karlin kerületi vezetéssel összhangban idén nyáron elkészítik a viadukt környékének területrendezési tervét is.
Egy évtizeddel ezelőtt a Masaryk pályaudvar a cseh főváros egyik legrosszabb hírű környékének számított. A Cseh Államvasutak tulajdonában álló, legidősebb (épült: 1842 és 1845 között) működő prágai pályaudvar központi épületét 2012 és 2018 között, több szakaszban újították fel a Penta Investments ingatlanfejlesztő magánvállalat segítségével.
A Cseh Államvasutak 2018-ban újabb fejlesztési tervet írt alá a Pentával. Az együttműködés második szakasza értelmében a Masaryk pályaudvart jelentősen átépítik. A vágányok számát hétről kilencre növelik. Az utasok és a városban közlekedők számára a pályaudvart két irányban is bővítik. A külső vágányok felett olyan új felüljáró-rendszert hoznak létre, amely összeköti a pályaudvart a Na Florenci buszpályaudvarral és a prágai Citybe vezető Hybernska és Opletalova utcákkal.
Az Európai Unió támogatja azt a tervet is, hogy a föld alatt összekössék a Masaryk pályaudvart a prágai Főpályaudvarral (Praha hlavní nádraží). Ezt a projektet éppen azért fogadta el Brüsszel, mert a csehek a nemzetközi repülőgép-forgalom utazóközönségét egy olyan pályaudvarba viszik be, amely nem bonyolít le nemzetközi utasforgalmat. Amennyiben a Masaryk pályaudvarról közvetlenül el lehetne jutni a Főpályaudvarra, akkor ugye már az számít végállomásnak. Ötszáz méterről beszélünk, az is elképzelhető, hogy a nyugat-európai nagy pályudvarokon megszokott, vízszintes mozgólépcsővel kötik össze a két pályaudvart.
Jelentősen megváltozik a Masaryk pályaudvar környezete is. A Penta még 2016-ban vásárolta meg a pályudvart övező területet. Az időközben elhunyt brit építész, Zaha Hadid tervei alapján, 6,5 milliárd korona értékben egy új városrészt építenek ki irodákkal, lakásokkal, kereskedelmi egységekkel és egy parkkal.
Prága főépítésze szerint a Negrelli viadukt átadása után a vasúti pálya következő szakaszának kialakítása azonnal megkezdődik. A területrendezés és a pályaszakasz kijelölése elkészült. Jelenleg az előkészítés stádiumában járnak: a Prága 7. kerületében (Holešovice) épülő szakasz építési engedélyeinek kiadása 2019 novemberétől megkezdődött. A prágai városvezetés itt is három éves kivitelezéssel számol.
Ez azt jelenti, hogy 2023-ban átadhatják a Negrelli viadukt folytatását is a “budai oldalon” Bubny vasútállomástól a Stromovka parkig.
A Praha-Bubny vasútállomás egy használaton és forgalmon kívüli hatalmas, több száz hektáros elkerített rozsdaövezet közepén áll. Történelmileg is fontos emlékező hely: a prágai zsidóságot innen szállították el a náci megsemmisítő táborokba. A tervek alapján a pályaudvar újjáélesztése mellett a Holokauszt áldozatainak emlékére is létrehoznak egy emlékművet. A Vltavská metrómegállót és Bubny pályaudvart a föld alatt teljesen összekötik.
E szakasz legkritikusabb része a megálló helyszínének és a pálya megfelelő formájának megtalálása volt. Az évtizedes tervek alapján földfalat és hidat akartak építeni a vasútvonal helyén. Csakhogy Prága 7. kerülete közbelépett, mert a kerület álláspontja szerint egy ilyen építmény leárnyékolná a lakóházakat, illetve megzavarná a környék kilátási viszonyait.
Az új és végleges tervek alapján tudjuk, hogy a vasút itt is ún. esztakádon fog haladni.
Esztakád: rosszul magyarra fordítva olyan „felüljáró”, egyfajta, oszlopokkal alátámasztott közlekedési híd. Ellentétben a híddal és viadukttal, amelyek olyan szándékkal épülnek, hogy völgyeket, folyókat hidaljanak át, kössenek össze partokat, az eszatkád olyan helyeken épül, ahol a természetes domborzat és épített környezet nem ad erre az átívelésre lehetőséget, illetve olyan távolságokról beszélünk, amelyeket a szintkülönbség keresztezése nélkül lehetetlen kiépíteni.
Külső megjelenésben gyakorlatilag hasonló megoldásokat fognak tartalmazni, mint a most újra átadott Negrelli-viadukton. A boltívekben itt is kereskedelmi és üzlethelységeket és köztereket hoznak létre a városlakók számára.
A Stromovka park bejáratánál pedig a kis helyi temető mellett egy teljesen új megálló jön létre: zastávka Praha-Výstaviště.
Ahogy átkelünk a régi-új pályán a Vltaván Bubny-Zátory városrészbe érkezünk. Ez egy jelenleg egy elkerített hatalmas, 110 hektáros terület, Prága lakatlan rozsdaövezete. A városlakók a környék egyik fontos közlekedési csomópontját, a Vltavská villamos-, és metrómegállót használják. Prága 2019-ben megválasztott kalózpárti vezetése – a magas ingatlanárak és a nyomasztó lakáshiány miatt – beépítésekkel akarja felszámolni a cseh főváros rozsdaövezeteit.
A mai Letna és Holešovice városrészek között található Bubny-Zátory 110 hektáros rozsdaövezet beépítési terve 2021-2040. Kép forrása: MČ Praha 7
Ami biztos, hogy a Masaryk pályaudvar felől érkező vonat az új városnegyeden át is esztakádon fog haladni. Ez az elképzelés összhangban van a rozsdaövezet területén kialakított épületek arculatának terveivel, amely meg akarja őrizni a környező városrészek (Karlin, Letna) hangulatát Bubny városrészen is.
A terület rendezését a helyi ingatlan-tulajdonosokkal folytatott több évtizedes lezáratlan viták akadályozták. Tavaly ősszel azonban jóváhagyták a terület beépíthetőségéről szóló tanulmányt. Az új városvezetés elsősorban lakásokat szeretne itt kialakítani. Az átlagosan 6-8 emeletes házak összesen mintegy 25 ezer embernek biztosíthatnak 10-20 éven belül lakhatást. Az új városrész közepén egy hat hektáros parkot létesítenek, a Vltava metrómegállónál pedig egy modern koncertermet építhetnek. A jelenlegi tervek szerint a kivitelezés 2021-ben megkezdődik.
De térjünk vissza a vasúti pálya építéséhez! Ott jártunk, hogy a sínpár eléri a Stromovka parkot. A vonatok ezután még a park mentén haladnak tovább a felszínen. A 7.kerület vezetése kifejezetten kérte, hogy a kivitelezők hagyják meg a park és a vasúti pálya “melankólikus jellegét.” A Stromovka park nyugati végén található a nagyjából száz méter hosszú dejvicei alagút (Dejvický tunel), amely Csehország legrégebbi alagútja (1860).
A tervek szerint a pályát itt viszik le a föld alá 3,5 kilométer hosszan, egészen Veleslavín városrészig. Az arányok érzékeltetése miatt említsük meg a budapesti 4-es metró Etele tér és Baross tér között kiépített 7,34 kilométer és a prágai belső körgyűrű (Blanka alagút) Troja és Malovanka városrészek között kiépített 5,5 kilométer hosszú szakaszát.
A föld alatt kiépülő alagútrendszer ennek a szakasznak kiemelkedő fontosságú beruházása. Jelenleg a szakasz építési költségeit 13 milliárd koronára (nagyjából 167 milliárd forint) becsülik. Ahogy a következő ábrán is látható itt már jelenleg is a föld alatt találkozik az A (zöld) metró és a Blanka alagút, a felszínen pedig gépkocsi és villamosforgalom. A kivitelezők Blanka alagút építése idején már számoltak egy földalatti vasúti pálya kialakításával. Az alagút néhol 80-90 méter mélyen fog haladni a földfelszín alatt, amely Csehország legmélyebb területen kialakított alagútja lesz.
Az ábrán a Várnegyed (Hradčanská) megálló-csomópontot látják. Legalul az A jelzésű (zöld) metróvonal két alagútját látják, a metróhoz vezető mozgólépcsők felett a gépjárműforgalmat vezető Blanka alagút húzódik. Közvetlenül a felszín alatt a földalatti gyalogosátkelő és metróaluljáró tere. A kép baloldalán, a narancssárga támfal mögött, a repülőtér felé vezető vasúti pálya alagútja. Forrás: zeleznicenaletiste.cz
Jó hír a harmadosztályú, lepukkantabb sörözőket kedvelő magyarországi sörturistáknak, hogy Dejvice-vasútállomás épületével a kivitelezők nem számolnak a jövőben sem, így az részben továbbra is söröző-étteremként működhet tovább: Restaurace Dejvické Nádraží. Az épületet nem fogják lebontani, és az előtte található felületet “zöld-sugárútként” fogja Prága üzemeltetni elsősorban a gyalogosok, kerékpárosok és a babakocsival közlekedők számára. Az új vasútállomás kiszolgáló egységeit a föld alatti csarnokokban alakítják ki.
A reptér felé tartó vasúti pálya utolsó szakaszának tervezése két évig csúszott az építészeti pályázat győztesének kiválasztása miatt. A földfelszín alatt kialakítandó Praha-Veleslavín megálló külalakjának megtervezéséért kiírt pályázat azért is fontos, mert a győztes pályamű befolyásolja e szakasz többi megállójának – Praha-Liboc, Praha-Ruzyně, Praha-Dlouhá Míle, Praha-Letiště Václava Havla) formáját is.
A megálló terveire 2019 februárjában írták ki a nemzetközi pályázatot. Budapest főépítészével és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) vezetőjével, Finta Sándorral felálló nemzetközi zsűri 2019 decemberében a 22 beérkezett pályamű közül választotta ki a győztest.
Az csupán a véletlenek különös egybeesése lehet, hogy a Csehországban is nagyon kedvelt budapesti 4-es metró állomásainak szerkezete és Veleslavín állomás között némi hasonlóság felfedezhető.
Veleslavín állomás után a vasúti pályát újra felhozzák a felszínre. Egy kevésbé jelentős megálló következik, Praha-Liboc. Majd jön Praha-Ruzyně megálló, amely után a Kladno végállomás felé tartó vasúti pálya egy leágazást kap a repülőtér irányába.
Praha-Dlouhá Míle megállót a prágai körgyűrű, a D7-es autópálya és a Dlouhá míle villamos-végállomás találkozásánál építik meg. A közlekedési csomópont mellett minimum ezer gépjármű elhelyezését biztosító P+R parkolóházat létesítenek. A vasúti megálló mellett új, regionális és városi buszvégállomást is kialakítanak.
A leágazás végállomását – Praha-Letiště Václava Havla – a korábbi tervektől eltérve, közvetlenül a prágai repülőtér 2-es terminálja alatt építik meg. Tavaly novemberben a cseh kormány 16 milliárd koronát szavazott meg a prágai repülőtér fejlesztésére, bővítésére. További tervek között szerepel egy második, párhuzamos leszállópálya építése 2025 és 2028 között. Ez a beruházás egy korábbi becslés szerint 9 milliárd koronába kerülhet.
A prágai repülőtér fennállása során először 2020 januárban fogadott több, mint egy millió utast az év első hónapjában. Az előző évhez képest 80 ezer fővel növekedett az utasok száma. A koronavírus európai megjelenése 2020 márciusban 69 százalékos csökkenést okozott a prágai reptér légiforgalmában. Prágában ugyanakkor ezt csak átmeneti visszaesésnek tekintik. A repülőtér vezetése 2020 április végén azt mondta, hogy tartja magát ambiciózus fejlesztési tervekhez: a második kifutó megépítésével tíz éven belül a jelenlegi éves 10 millió feletti utasforgalmat évente 30 millió látogatóra akarják növelni.
Vezető képünkön Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere pózol a felújított Negrelli viadukt korhű állapotban helyreállított őrtornya előtt. Kép forrása: Zdeněk Hřib főpolgármester hivatalos Facebook oldala.
Irta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Csütörtökön éjfélkor jár le a Székely Nemzeti Tanács európai uniós aláírásgyűjtő kezdeményezése. Az ellenzéki pártok nem képviselnek egységes álláspontot a...
Egy tizenöt éves lengyelországi fake news alapján nácizza a fideszes kormányzati propaganda Donald Tusk európai politikust, az Európai Néppárt (EPP)...
A koronavírus világjárvány által kiváltott rendkívüli helyzetben egyre több kelet-európai politikus érzi úgy, hogy erőből, saját szempontok alapján dönthet el...
A magyarok estek pánikba leginkább a visegrádi országok lakosai közül és a lengyelekkel együtt a kevésbé bíznak az állami intézkedésekben...
