Helyedre magyar! Íme a csúcsszolidáris Macron címmel közölt két perces gyűlöletcikket a Heti Válasz. Az új francia elnök lejáratására készült anyag hiába ment nagyot a hívők táborában, az írás nem más, mint egy egyszerű hoax.

Interjút adott Emmanuel Macron, Franciaország új elnöke a múlt héten, amely a francia Le Figaro, a német Süddeutsche Zeitung, a belga Le Soir, a brit The Guardian, az olasz Corriere Della Serra, a spanyol El Pais, a lengyel Gazeta Wiborcza és a svájci Le Temps napilapokban jelent meg, egy időben. A magyar emberek nagy részéhez az MTI összefoglalóján keresztül juthatott el a beszélgetés kivonatolt tartalma. Talán megmagyarázható, hogy Sumpf András, a Heti Válasz főmunkatársa miért nem ellenőrizte le az eredeti anyagot. Sietett. Meleg volt. Elgurult a gyógyszer. Megbízott az MTI hírt átvevő és tálaló index.hu-s kolléga munkájában. Whatever. Az már nehezebben értem, miért nem tűnt fel Stumpfnak, hogy az átvett anyag nem az eredeti szöveg, hanem egy összefoglaló anyag. Üvölt a csekkolásért.

Nézzük a linkelt szöveget, amelyet Stumpf idézőjellel vett át, mintha egy szó szerinti Macron idézetet olvasnánk: “Továbbá fontos a szociális dömping visszaszorítása Franciaországban, ugyanis szerinte a Brexit is annak volt köszönhető, hogy a kelet-európai munkások elvették a brit állásokat.” (MTI-index.hu) Ne menjünk el szó nélkül Stumpf következtetései mellet sem, íme: “Az európai szolidaritás tehát azt jelenti Franciaországból nézve, hogy EU-s állampolgárokkal nem vagyunk szolidárisak, még annyira sem, hogy a hosszú tárgyalások, megfelelések és lemondások árán elnyert, megszavazott, kodifikált munkavállalási jogukat természetesnek ismerjük el, a nem EU-s állampolgárokkal meg, akikkel szemben egyébként semmilyen kötelezettségünk nincs, nagyon szolidárisak vagyunk, őket be kell fogadni, át kell venni, segélyezni kell.” (hetivalasz.hu)

Most nézzük, mi áll a The Guardianban is megjelent anyagban, amely, jól láthatóan, egy bővebb összefoglaló, sok szó szerinti idézettel. Valószínűleg az MTI-s kolléga e szöveg alapján dolgozott.

He said: “We have to promote a Europe that goes towards greater economic and social wellbeing.” For him, allowing undercutting of wages and an influx of low-paid workers on temporary assignments was sapping support for Europe and “turning the European project on its head”. He said: “Let’s not get this wrong. The great defenders of this ultra economically-liberal and unbalanced Europe – the UK – came crashing down on this. What did Brexit play on? On workers from eastern Europe who came to take British jobs. The defenders of the European Union lost because the British lower middle classes said: ‘Stop!’” He said “extremes feed off imbalances like this” and the European Union couldn’t remain shut up in summits and offices and “let things crumble”.

Ugyanez, magyarul:

Macron kijelentette: „Támogatnunk kell egy olyan Európát, amely nagyobb gazdasági és szociális jólétet eredményez.” Úgy látja, hogy a bérek leszorítása és az ideiglenes megbízással rendelkező, alacsony fizetésű munkavállalók beáramlása csökkentette Európa támogatását és „az európai projektet a feje tetejére állította„. Hozzátette: „Ne értsék félre. A gazdasági ultraliberális és egyensúlyok nélküli Európa hős védelmezője – Nagy-Britannia – éppen ennek köszönhetően omlott össze. Mivel játszott rá a Brexit? A Nagy-Britanniába érkező kelet-európai munkásokkal, akik elveszik a britek munkáját. Az Európai Unió védelmezői azért vesztettek, mert a brit alsó középosztály azt mondta: ‘Elég!’” Hozzétette: „a szélsőséges (politikai erők) épp az ilyen egyensúlyhiány miatt növekedhetnek meg„, és az EU nem maradhat ilyenkor csöndben sem csúcstalálkozókon sem az irodákban, hogy „hagyja a dolgok összeomlását„.

Most nézzük meg az eredeti, francia szöveget: “Le dialogue. Mais il doit être suivi de décisions concrètes. Je souhaite que tout le monde ait à l’esprit la responsabilité historique qui est celle des Européens. Nous devons promouvoir une Europe qui aille vers un mieux-être économique et social. L’objectif d’une Europe qui protège doit aussi s’imposer dans le domaine économique et social. En raisonnant comme on le fait sur le travail détaché depuis des années, on prend l’Europe à l’envers. Il ne faut pas s’y tromper. Les grands défenseurs de cette Europe ultralibérale et déséquilibrée, au Royaume-Uni, se sont fracassés dessus. Sur quoi le Brexit s’est-il joué? Sur les travailleurs d’Europe de l’Est qui venaient occuper les emplois britanniques. Les défenseurs de l’Europe ont perdu car les classes moyennes britanniques ont dit stop! Le souffle chaud des extrêmes se nourrit de ces déséquilibres. On ne peut pas continuer à faire l’Europe dans des bureaux, à laisser les choses se déliter. Le travail détaché conduit à des situations ridicules. Vous pensez que je peux expliquer aux classes moyennes françaises que des entreprises ferment en France pour aller en Pologne car c’est moins cher et que chez nous les entreprises de BTP embauchent des Polonais car ils sont payés moins? Ce système ne marche pas droit.”

És a francia szöveg magyar fordítását: “

„- Dialógus kell, de szankciók nem?

 – Párbeszédet (akarok). De ezt konkrét döntések kell kövessék. Azt szeretném, hogy mindenki tartsa szem előtt európaiként történelmi felelősségét. Egy olyan Európát kell előmozdítanunk, amely nagyobb gazdasági és szociális jólétet eredményez. Annak a célnak, hogy Európa (ti. az EU) védelmezzen, a gazdasági és társadalmi területen is érvényesülnie kell. Ha úgy érvelünk, ahogy az évek óta a kiküldetésben lévő munkavállók esetében tesszük, fordítva értelmezzük Európát. Nem szabad becsapni magunkat. Az ultraliberális és egyensúlyok nélküli (aszimetrikus) Európa nagy védelmezői – Nagy-Britanniában – ezért buktak el. Mi volt a Brexit kulcsmotívuma? A Nagy-Britanniába érkező kelet-európai dolgozók, akik elfoglalják a brit munkahelyeket. Az Európai Unió védelmezői azért vesztettek, mert a brit alsó középosztály azt mondta: ‘Elég!’ A szélsőségesek forró lehelletét az ilyen egyensúlytalanságok táplálják. Az nem mehet tovább, hogy az irodákból fabrikáljuk Európát, hagyva, hogy a dolgok elfajuljanak. A kiküldetésben lévő munkavállók nevetséges helyzeteket teremtenek. Azt gondolja, el tudom magyarázni a francia középosztálynak, hogy a cégek azért zárnak be Franciaországban, és mennek Lengyelországba, mert az olcsóbb, míg nálunk az építőipari cégek lengyeleket alkalmaznak, mert nekik nem kell annyit fizetni? Ez a rendszer nem egyenes, lényegében működik.”

Mi következik mindebből?

Macron nem azt mondja, hogy az állítás, miszerint a „a kelet-európai munkások elvették a brit állásokat” igaz, hanem azt, hogy a brit neoliberalizmusból fakadó egyensúlytalanság és ezt az egyensúlytalanságot elszenvedő embereket hergelő szélsőséges politikai erők miatt történt meg a brexit. Márpedig Macron nem ilyen Európát akar. Macronnak igaza van abban, hogy a Kelet-Európából érkező EU-s állampolgárok jelenlegi szabályozása nincs rendben, csakhogy a francia elnöknek az a problémája, hogy ezek az emberek alacsonyabb bérért dolgoznak, ezt tartja asszimetrikusnak és nem azzal van gondja, hogy ezek az emberek Franciaországba jönnek dolgozni.

Macron az interjúban amikor szolidaritásról beszél a 2015-ös európai menekültválsággal kapcsolatban, akkor azokra az Eu-s tagállamokra – Olaszország, Görögország gondol, amelyekben 160 ezer menekült rekedt és döntést született, hogy kvóták alapján, szétosztják őket. Erre egyébként kötelezettségünk is van, amit Orbán Viktor is aláírt 2016-ban. E megállapodás betartásának hiánya miatt indított Brüsszel eljárást Budapest ellen. Összevetni a 2015-ös menekültválság menekültjeit a brexit jelenséggel olyan értelemben lehetséges, hogy az angol alsó középosztály számára „a kelet-európaiak” azok „a migránsok„, akik Kelet-Európában a szír, afgán és iraki háborús menekültek. Kelet-Európában a szírek, irakiak és afgánok, Nagy-Britanniában a kelet-európaiak ellen indítottak gyűlöletkampányt a „nemzeti szuverenitást” féltő politikusok. Ez a párhuzam a két történetben.

A Heti Válasz főmunkatársa publicisztikájában hanyagságból vagy propaganda szempontokból ellentétes következtetéseket von le az eredeti macroni interjú tartalmához képest egy rosszul fordított és átvett MTI-index.hu szövegrész alapján. Az orbáni menekült-ellenes politikát azzal „igazolni„, miszerint Franciaország sem szolidáris más Eu-állampolgárokkal, nemcsak, hogy nem áll meg, de igazságtalan érv is, mivel Macron mindkét területen épp a hibákra hívja fel a figyelmet interjújában, amit nem szankciókkal, hanem párbeszéddel szeretne megoldani.

András, bocsánatkérés és helyreigazítás várható?

Írta: Bőtös Botond

Akarsz róla beszélni? Kövesd olvasóink fórumát az Átlátszó-klub Facebook-oldalát!